Egész évben sürgünk-forgunk, dolgaink közepette időnk sincs megszemlélni, mit alkottunk, mivel munkálkodtunk, mert jön a következő kipipálandó feladat. A téli ünnepekre csak még inkább felgyorsul a folyamat, aztán egyszer csak minden elkészül, a munkaidő is lejár, eljön a számvetés ideje. Mi is meghánytuk-vetettük ezt a múlt évet, mikor, kiről és miről, hogyan és miért írtunk, mi volt a kedvencünk, melyik eset motoszkált még napokig a gondolatainkban.

Ha nem jöttem volna el, már halott lennék

Február 24-én reggel arra ébredtünk, hogy háború tört ki a szomszédban, Ukrajnában. Napokig minden repülőgép zajára összerezzentünk, hetekig minden új fejleményre felkaptuk a fejünket. Aztán, ami olyan közel volt az elején, egyre távolabb került a mindennapos ügyes-bajos dolgaink és problémáink között. Edit riportja egy emlékeztető arra, hogy attól, hogy kevésbé figyelünk oda, még zajlanak az események. Másnak nem az a legfontosabb, hogy mennyibe kerül a karácsonyfa és a bejglinek elrepedt-e a teteje, hanem, hogy biztonságban legyen családjával. Ez a cikk egy emlékeztető arra, hogy értékeljük, amink van és ha tehetjük, segítsünk.

A csokitól elcsábult, a lövedéktől elkábult a szejkei maci (videó)

Te tudod, hogyan szokták befogni az emberek közt kószáló medvéket? Azt, hogy mit csinálnak velük, mi a sorsuk? A csokifaló maci esete, – aki után már csak sírnak a helyi nőstény macik – illusztrálja a procedúrát. Csapdába csalják, elkábítják, nyomkövetővel látják el, majd az erre alkalmas területen szabadon engedik az állatot. Betti humoros beszámolója végén videón nézheted végig a folyamatot.

Ilyen messze az otthontól ilyen szeretet fogad, ennél fontosabb nincs

Májusban nálunk járt a magyar női vízilabda válogatott, az itt töltött időről Előd számolt be olvasóinknak. Riportjában megszólal a szövetségi kapitány, Bíró Attila és a válogatott csapatkapitánya is, Keszthelyi Rita. Elárulom, hogy Székelyföld és az itt élők jó benyomást tettek a csapatra, azt mondták vissza jönnek még – de ne érd be ennyivel, olvasd el az egész cikket és tudj meg többet a válogatottról, gondolataikról, terveikről, az itt töltött időről.

Ez arra volt jó, hogy rájöjjek, érdemes tanulni

A nyári munka jó arra, hogy az ember rájöjjön, érdemes tanulni, meg még sok minden másra is: tapasztalatot szerezhet, ismerkedhet új emberekkel, kipróbálhatja magát más és más területeken, megtanulhatja, hogy a pénzért bizony dolgozni kell. Zalán riportja négy szemszögből is megmutatja, milyen diákként belekóstolni a felnőttek világába és pénzt keresni.

Nem baj, majd a következő

Mi hárman vagyunk lányok, „de nem baj, majd addig csináljátok, míg legényke lesz” – kapták meg a szüleim időnként. Ha nem sikerül, sem baj, legalább apuka semmit nem kell otthon csináljon, mert a lányai kiszolgálják. Eszter a mindennapjaiból merített példákkal tarkított írása összefoglalja azt, hogy milyen itthon „egyenlő jogú” nőnek lenni.

Lovasi András: el kéne mondani az embereknek

Robi életében háromszor is beköszönt a Kispál és a Borz. Nekem nincsenek ilyen emlékeim, de az határozottan rémlik, amikor kiskamaszként szembejött velem a Csillag vagy Fecske. A na mit szóltok nézéssel vártam, hogy na mit szólnak a szüleim, erre ők együtt énekelték a dalt a rádióval. Neked van ilyen emléked? Nem baj, ha nincs, itt van rá az alkalom, indíts el egy Kispál és a Borz albumot és olvasd el ezt az interjút Lovasi Andrással.

Az élet, az már csak élet (videó)

Homoródmente kis településeiben egyre kevesebb a gyermek. Több község iskoláiban is szimultán oktatás folyik, mert nincs elegendő diák külön osztályok kialakítására. Városfalán már annyian sincsenek, hogy összevont közösségben tanulhassanak a gyerekek. Timi és Eszter ellátogatott a városfalvi iskolába, megkérdezték az ott dolgozókat és helyieket, mit jelent a közösségnek az intézmény bezárása, mi lesz az iskola nélkül maradó diákokkal.

Nálunk mindenki énekel, nincs olyan, hogy botfülű gyermek

Egy eseményen részt venni vagy elolvasni a róla szóló beszámolót olyan, mintha ahelyett hogy elkészítenéd az ételt, külön-külön elfogyasztanád az alapanyagokat. Ugyanaz, de mégsem. Le lehet írni, mit mondott el az előadó, de nehéz érzékeltetni, hogy az mit váltott ki a közönségből. István rendesen megfőzte Haáz Sándor, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia karnagyának TEDx előadását.

Ha nincs kendője, azért

Szeptember 16-án kezdődtek a lázongások Iránban, még most is tartanak. A halottak száma nemsokára eléri az 500 főt, ebből megközelítően 50 fő még kiskorú volt. Mindezt azért, mert egy lány nem jól hordta a kendőjét. Vagy vajon másért tüntetnek három hónapja az irániak? Hogy a földrajzilag és kulturálisan is tőlünk távol eső országban zajló eseményeket megértsük, Sárközy Miklós iranistát kérdeztük.