Csábító volt a szaloncukor és az alma a Szejkefürdőre többször is ellátogató medve számára: miután a napokban többször is felbukkant a környéken, jegy nélkül sétálgatott a Mini Erdély Parkban, szerdán, május 5-én délután pedig a magyarországi turistákat ejtette ámulatba a puszta jelenlétével, a medvecsapdába helyezett csokoládénak és almának sem tudott ellenállni, csütörtökön este 21 óra 45 perckor kattant a csapda ajtaja, benne a vadállattal.
Miután egy teljes éjszakát töltött a csapdában a medve, péntek reggel 8 órakor a vadásztársulat, a csendőrség, az állami és a helyi rendőrség munkatársainak hangjára ébredt. Ahogy felnyitották a csapda tetejének nyílását, rögtön kidugta orrát, mancsaival kaparászott a vadállat, szemmel láthatóan megelégelte a csapdában töltött időt.
Fotók és videó: Ambrus Bernadett
A medvének is jár egy utolsó esély
Az ilyenkor hivatalos eljárás szerint a csapdával befogott medvét elaltatják, fülszámmal és azonosító chippel látják el, majd lakóterülettől minél távolabb szállítják el, megadva neki az esélyt, hogy új életet kezdhessen, emberektől távol, tudtuk meg a helyszínen Mărmureanu-Bíró Leonardtól, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vezetőjétől. A medve számára azonban ez az utolsó esélyt jelenti: ha egy fülszámos medve lakott területre téved, abban a pillanatban kilövik, hiszen veszélyt jelent az emberek számára, tette hozzá a vadásztársaság vezetője.
Később az állatorvos is megérkezett a helyszínre, aki két adag altatólövedéket lőtt a medvébe – mivel egy adag nem bizonyult elég hatásosnak az adrenalintól fűtött vadállat számára –, amely ugyan előbb felágaskodott és a csapda kábeleit harapdálva próbált kijutni, néhány percen belül végre elbóbiskolt.
Amint a vadásztársulat megbizonyosodott afelől, hogy hatásos volt az altatólövedék, a vadállat nem jelent veszélyt, kivonszolták a földre. Ekkor derült ki az is, amit eddig csak találgatni lehetett: a vadállat – a pletykákkal ellentétben – nem nőstény, hanem hím, és közel 50-60 kilós, három éves négy hónapos egyed.
Miután fülszámmal és chippel látták el a medvét, – a helyi fiatal nőstény medvék bánatára – egy ketrecbe helyezve autóra rakták, hogy a vadásztársulat tulajdonában lévő egyik területére szállítsák, a várostól mintegy 35 kilométerre.
Vissza ne gyere, maci!
A város göröngyös útjai igencsak megzavarták a medve álmát, már a kijáratnál felébredt a vadállat, és a ketrecet harapdálva próbált kijutni. Félő volt, hogy útközben kiszabadul, ezért a legrövidebb útvonalat választva, nagyobb sebességbe kapcsoltak a vadásztársulat emberei, a kijelölt célpont felé haladva.
A várostól mintegy 35 kilométerre, egy rázós erdei út után végül szerencsésen megérkezett ketrecében a vadállat, amely ekkor már végképp nem bírt magával: vicsorítva, morrogva, háttal fekve kapálózott mancsaival, és csak a jól megerősített vasrácsnak köszönhető, hogy nem sikerült kiszabadulnia.
Igencsak nagy fejtörést okozott a vadászok számára, hogyan engedjék el a haragos vadállatot úgy, hogy ne jelentsen veszélyt senkire: miután puskával felszerelkezve az állat látótávolságán kívülre helyezkedtek, távirányítóval nyitották fel a vasketrec ajtaját, s az, mint akit kilőttek, rohant az erdőbe. A vadászok pedig, hogy elriasszák a medvét, figyelmeztető lövéseket adtak le, ám
ami ekkor történt, még a vadászokat is váratlanul érte.
Puskaporszag volt a levegőben és megnyugvás, hiszen sikerült biztonságos körülmények között szabadjára engedni az állatot, a vadászok már visszarakták puskáikat az autóba, amikor a medve egyszer csak megjelent a szemben lévő dombon, és az autók felé tartott. A pillanatnyi ijedtség ellenére urai voltak a helyzetnek a vadászok, noha „ilyet, hogy ennyi stresszelés után is rögtön visszatérjen az ember közelébe egy vad, még maguk sem tapasztaltak”, nyilatkozták később.
Csak úgy dördültek a figyelmeztető lövések, mire a medve még egyszer, utoljára megnézte, kiknek köszönheti, hogy esélyt kaphatott egy új életre, majd az erdő felé vette az irányt.
Az új lakóhelye – a vadásztársulat egyik területe – élhető lesz a számára, a közelben kihelyezett vadetetőkhöz és zöld növényzethez is hozzájuthat, csak a csokira ne fájjon többé a foga.
Vissza ne gyere újból, maci, többé nem lesz ekkora szerencséd!
