Amiből rálátunk a bentlakás-felújítás körüli határtalan fejetlenségre, és megtudjuk, milyen félreértés okozta a tragédiát.
Sikerült megszereznünk azt a dokumentumot, amelyben az ügyészség megindokolja a kivitelező hatósági felügyeletének meghosszabbítását. Az iratban a bentlakás-tragédia bűnügyi nyomozásának rengeteg részlete megtalálható. Ez még nem a végső vádirat, nem is a teljes dosszié, de egy átfogó képet ad a nyomozás jelenlegi állapotáról, a gyanúsítottak és a tanúk első vallomásáról.
Megtudjuk belőle, mivel vádolják ebben a nyomozati szakaszban a kivitelezőt, a tervezőt és a projektmenedzsert, elolvashatjuk a gyanúsítottak és a tanúk vallomásának kivonatát, megtudhatjuk, kik kérték az épület vízszigetelését, milyen mulasztások történtek, és milyen félreértés következtében omlott össze az épület.
A 24 oldalas dokumentum információit a nagy terjedelem miatt részletekben közöljük. Az eddig megjelent részek:
Bentlakásdosszié 1.: ezt vallotta a markolós és a kivitelező cég tulajdonosa
A második részben a tervezőnek a vallomását mutatjuk be, amiből kiderül, hogy:
- Hogyan keveredett össze a projekt 3 fázisa, és miért került a második fázisba a harmadik fázisban esedékes engedélyezetlen sáncásás.
- Kik voltak azok, akik nyomást gyakoroltak, hogy mihamarabb meg kell oldani az étkezde beázásának kérdését.
- Mikor és hogyan adta oda az építész a sánc megásásának és a szellőztető fólia behelyezésének tervét, és mit nem értett meg ennek gyakorlatba helyezésével kapcsolatosan a kivitelező.
- Miért bizonyult kevésnek az, hogy a tervező szóban elmondta, hova kell sáncot ásni, és meg volt győződve, mindenki érti, de nem rajzolta fel minden lehetséges rajzra.
- Miért fordult meg a beruházás fázisainak ésszerű sorrendje és miért kezdték a kinti területrendezéssel az épület felújítása helyett.
- A műszaki ellenőrrel, Benedek Péterrel soha nem találkozott a tervező ebben a projektben.
- A tervező azt tapasztalta, hogy beástak az alap alá, hogy oda is sáncot ástak, ahová nem kellett volna, és kézi ásás helyett géppel ástak, kimozdítva köveket az alapból.
- Miért nem volt ellenőrizve a technikai dokumentáció, csak vízvezetékek szempontjából.
Hogy minél objektívebb maradjak, igyekeztem az ügyészség szövegét minél hűebben fordítani, nem változtattam a román nyomozásra és igazságszolgáltatásra oly jellemző bükkfanyelvezeten és fogalmazási stíluson sem. A szerkesztés után a fordítást átküldtem Várday Zsoltnak, ő magyarította a szakkifejezéseket, és helyenként érthetőbbre írta át, vagy kiegészítette a mondatokat. Ezért néhány helyen nem tökéletesen talál a magyar fordítás a román szöveggel, de így érthetőbb az olvasók számára, és nagy tévedési lehetőség nem lehet, hisz saját nyilatkozatát szerkesztette Várday anélkül, hogy változtatott volna annak lényegi tartalmán.
Hogy a hosszú, óriási tekervényes mondatokban fogalmazott szövegben olvasóink ne vesszenek teljesen el, helyenként vastagított betűkkel kiemeltünk egy-egy részt, amit fontosnak találtunk az ügy szempontjából. A pontosság kedvéért csatoltam képként az ügyészség eredeti szövegét is a román nyelvben jártas olvasóink számára.
Cikkünk második felében Várday Zsolt kiegészítését közöljük majd. Mint minden érintett fél, a kivitelező, a beruházó vagy a projektmenedzser esetében is, az építésznek is szerettem volna megadni a lehetőséget, hogy elmondja saját álláspontját. Átküldtem Várdaynak az ügyészségi dokumentum szövegét, és felajánlottam neki, hogy ha szeretne ehhez valamit hozzátenni, vagy megcáfolni, vagy helyesbíteni, vagy bármi, akkor tegye meg. Élt a lehetőséggel, küldött válaszként hat oldalnyi román nyelvű hivatalos hangvételű érvelést, amelyben megcáfol és kiegészít néhány dolgot, ami az ügyészségi dokumentumban szerepel. A közérthetőség érdekében kértük, hogy foglalja össze magyarul is a tartalmát. Ezzel zárjuk anyagunkat.
Vágjunk bele a sűrűjébe, nézzük, mit írt az ügyészség!
Várday Zsolt tervező vallomása
Várday Zsolt vádlott rámutatott, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Ştefan Károly Róbert projektmenedzser útján felvette vele a kapcsolatot, és árajánlatot kért a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium internátusépületének komplex rehabilitációs munkálataira. A tervezési ajánlatot 2023 februárjában készítette el, átadta a projektmenedzsernek.
2023 júliusában megbízták a tervezéssel, azzal a feltétellel, hogy a teljes projektet három szakaszra bontják, ezért három urbanisztikai bizonylatot kértek és állítottak ki, a tervezés minden szakaszára egyet.
Az első urbanisztikai bizonylat a közterületen megvalósítandó szennyvízcsatorna-hálózatra való csatlakozásra vonatkozik. Ez a szakasz nem jár építési engedély kiadásával, csupán a hatóságok és a közműszolgáltatók jóváhagyásának beszerzésével és a városháza műszaki tanácsadásával. E szakasz esetében a munkálatokat 2023 októberében végezték el. Ez a projekt a 76B számú projekt.
A második urbanisztikai bizonylat a kerítés újjáépítésének munkálataira, a terület közműhálózatának cseréjére és a bentlakás külső területrendezésére vonatkozik, és a 76A projektnevet viseli. Ez az a tervezési szakasz, amely 2023 decemberében, az épület összeomlásakor kivitelezés alatt állt.
A harmadik urbanisztikai bizonylat a 76C számú nagy projektre vonatkozik, amely a Tamási Áron Gimnázium bentlakásépületének felújítását és bővítését, a belső udvaron lévő C2 melléképület újjáépítését és külső rendezését foglalja magába. E projekt diagnózis szakasza 2023 októberében elkészült, és a következő szakasz – a “D.A.L.I.” (a beavatkozási munkálatok jóváhagyására vonatkozó dokumentáció) – előkészítés alatt állt. Erre a projektre nem volt kiadva építési engedély, és a tervezési szerződés sem tartalmazott D.T.A.C. (építési engedélyezési terv) vagy műszaki terv fázist. Pontosít, hogy őt (a tervezőt – szerk.) csak a D.A.L.I. fázisig szerződtették. Nem tudható, hogy mikor történtek volna a következő lépések erre a projektre vonatkozóan, mivel nem volt tiszta, hogy kapnak-e rá a finanszírozást.
A 76A projekt tekintetében az urbanisztikai bizonylatban előírt összes szakhatósági jóváhagyást sikerült beszerezni, beleértve a megyei kulturális igazgatóság véleményezését is, és 2023. október 26-án kiadták rá a 2023. évi 140. számú építési engedélyt. A projekthez a városháza nem kért szerkezeti szakvéleményt sem az urbanisztikai bizonylatban, sem a kiegészítésként a benyújtott D.T.A.C-.ben. Mégis, a 76C projekt keretében, a diagnosztikai fázisban elkészült egy tartószerkezeti szakvélemény az épületről, az épület teljes felmérése meg a felújítási projektet megalapozó tanulmányok és alapkutatások mellett. A szakvéleményt Csákány Dezső szerkezeti szakértő készítette. Erre a szakvéleményre hivatkozik a 2023.12.18-i eseményt (a bentlakás beomlása –a szerk.) követően Pálfi Előd szerkezeti szakértő által készített, az épület állapotának felmérésére és a szükséges sürgősségi beavatkozásokra vonatkozó tartószerkezeti szakvélemény is.
A projekt mindhárom szakasza – 76 A, B, C – szerepelt a beruházónak átadott tervdokumentációban, amelyet a 2023.10.18-án kelt jegyzőkönyvvel adtak át a Ştefan Károly projektmenedzser által képviselt beruházónak, a 2023.07.17-én kelt 136. számú tervezési szerződésben foglaltak szerint. A beruházó részéről a benyújtott dokumentumok tartalma ellen kifogás nem merült fel.
Augusztusban és szeptemberben heves esőzések alkalmával súlyos beázások voltak az internátus épületének alagsorában lévő ebédlőben, melynek a déli homlokzaton lévő ablakai részben el vannak takarva az épület melletti területen idővel összegyűlt töltés és hordalék miatt. Az épület használója rendszeresen előforduló komoly vizesedési problémákat jelzett az étkezde külső falán, ami a penész megjelenéséhez vezetett, egészségtelen körülményeket teremtve éppen az ebédlőben. Az ebédlő déli homlokzatán 9 ablak található, amelyeket részben takar az idővel összegyűlt hordalék és töltés, és melyeknek az esővízzel szembeni védelme nem megoldott.
Várday Zsolt vádlott azt is állítja, hogy a Tamási Áron Gimnázium bentlakásépületének használója, Laczkó György iskolaigazgató egy munkamegbeszélésen arra kérte őt, hogy tegyen meg minden lehetséges intézkedést a vizesedéssel kapcsolatos problémák megszüntetésére. Ezt a kérést Ştefan Károly projektmenedzser is megfogalmazta.
Az engedélyezett projekt már rendelkezett egy fontos intézkedésről e tekintetben, nevezetesen a hátsó udvarra vezető bekötőút járószintjének csökkentéséről úgy, hogy a javasolt útfelszín az ablakpárkányok alá kerüljön annak érdekében, hogy az esővíz ne juthasson be többé az ablaknyílásokon keresztül. A terv a jelenlegi (beavatkozás előtti) talajszintet a legalacsonyabb ponton körülbelül 65-70 cm-rel tervezte lejjebb vinni, amint az a D.T.A.C. műleírásában is áll. Az épület felújításához készített tartószerkezeti szakvélemény előirányoz és megenged talajszintváltoztatással járó területrendezési munkákat, sőt még vízelvezető szivárgórendszer (drén) beépítését is az épület déli homlokzatánál, pontosan a nedvességgel kapcsolatos problémák kezelése érdekében. A 76C sz. terv keretében – a bentlakásépület még nem engedélyezett felújítási terve – Várday Zsolt vádlott bemutatott egy rajzot az októberi munkamegbeszélésen, amelyen részt vett Stefan Károly projektmenedzser, Laczkó György iskolaigazgató, és a kivitelező részéről Mihály Szabolcs mérnök mint a kivitelező műszaki vezetője és talán László Szilveszter is. Ezen a megbeszélésen Várday Zsolt vádlott bemutatta a 76C/2023. sz. terv A.11 sz. vázlatrajzát az épület felújítására és bővítésére vonatkozóan. Ezen a rajzon az alagsor külső falának kiszellőztetésére vonatkozó megoldás volt bemutatva a falban felkúszó nedvesség kifelé történő eltávolítása érdekében, tefond szellőztető membránnal. Ezen a rajzon tollal van jelölve a membrán behelyezéséhez szükséges ásás viszonyítási pontjaként a rajzon látható ablakok külső párkánya, melytől számított 184+6 cm-es maximális ásási mélység volt megadva, ami semmiképpen sem haladta meg az alagsor belső padlószintjét, amely a rajz jobb oldalán ábrázolt fal túloldalán található.
Ezek az ásások semmilyen módon nem érintették az épület alapozását, ami az épület pincepadló alatti részeként értelmezendő, amint az NP 112-04 normatív 9.9. az ábráján is látható.
Megemlíti, hogy semmilyen formában nem javasoltak vízszigetelési munkálatokat, ugyanis az ilyen munkálatok a pincefal külső felületének alapos előkészítését és leegyengetését (kiegyenesítését) feltételezik a vízszigetelés felragasztásához. A szellőztető membrán behelyezését javasoló megoldást, ahogyan az a szóban forgó rajzon látható, a jelenlévők egyhangúlag elfogadták, és senki sem tekintette ezt a bentlakás épületén történő beavatkozásnak, amely bármilyen módon befolyásolná az épület stabilitását és tartószerkezeti szilárdságát. Stefan Károly szakképesítése szerkezetmérnök.
Arra a kérdésre, hogy gondolkodtak-e azon, hogy szükség van-e a tervezési téma megváltoztatására, Várday Zsolt vádlott elmondta, hogy a beruházás természetes sorrendje az lett volna, hogy előbb az internátus épületének felújítása és tartószerkezeti megerősítése valósuljon meg az összes kapcsolódó munkával, ezt kövessék a külső tér rendezési munkálatai. Ezt a sorrendet a beruházó kérésére megfordították, azzal a céllal, hogy a munkálatokra rendelkezésre álló forrásokat 2023 folyamán tudják elkölteni. Ez a megoldás bele volt foglalva a 76A sz. kiviteli tervbe, melyet 2023.10.18-án Ștefan Károlynak átadtak, olyan intézkedésként, ami szigorúan az alagsori részen lévő étkezde nedvességproblémájának megszüntetésére irányul, és semmi olyan beavatkozásról nem szól, ami az épület alapozását érintené. A földszinten, az épület alagsorral nem rendelkező szakaszán, szintén a déli oldalon, nem jelentkeztek nedvességproblémák, így nem is merült fel semmilyen szükséges intézkedés a nedvesség megszüntetésére az alagsorral nem rendelkező épületrészen (ahol az omlás történt – szerk megj.). A déli homlokzat azon szakasza, ahol az alagsor található könnyen azonosítható az ebédlő 9 ablakának alapján, az alagsor az épület keleti részén található. A munkamegbeszéléseken nem készült jegyzőkönyv, csak egy jelenléti ív, amelyet a projektvezető tartott meg. Nem volt szó az épület más részeiről, amelyeket a nedvesedés érintett volna, és amelyekre a tervezőtől megoldást kértek volna, csak az alagsori épületrészről. Várday Zsolt vádlott rámutat, hogy teljesen meg volt győződve arról, hogy a megbeszélésen mindenki megértette, hogy melyik az a zóna, ahol a szellőzőmembránt alkalmazni fogják. A metszeti vonal pozíciója (az A.11 rajzon látható metszet jelölése – szerk. megj.) a 76A sz. kiviteli terv A.07-es rajzlapján, a külső rendezési terven van megjelölve.
Arra a kérdésre, hogy a projektmenedzsernek átadott teljes műszaki dokumentációból honnan értendő, hogy a tefond membránt csak az alagsorral ellátott részen kell behelyezni, Várday Zsolt vádlott rámutatott, hogy a 76A/2023-as terv A07-es számú tervrajzán be van jelölve a kérdéses terület, le van határolva folyókák által, az ablakok is grafikusan ábrázolva vannak, meg van jelölve az alagsor ablakán keresztülhaladó metszeti vonal, valamint az útra vonatkozó ZA és ZB jelű beavatkozási zónák is, vízszintes útszakasszal az ablakok mentén, illetve lejtővel (rámpával) az alagsor nélküli területen, hogy a bekötőút a hátsó udvar szintjéhez csatlakozhasson.
A teljes kiviteli tervdokumentáció más írott vagy rajzolt részeiben nincs további utalás arra, hogy pontosan melyik szakaszon kellett volna a tefond membránt behelyezni.
Arra a kérdésre, hogy miért nem adott egy felülnézeti rajzot, arra vonatkozóan, hogy a tefond membránt hova (nem) (<- szerkesztési hiba a rendelet szövegében – egyébként érthetetlen a válasz) kellett volna behelyezni, Várday Zsolt vádlott rámutatott, hogy egy helyi problémára helyi megoldást kértek tőle, és a tervezésben ésszerűtlen azon területek megjelölése, ahol egy bizonyos beavatkozást nem kell elvégezni. Gyakorlatilag ezt a megoldást menet közben vezették be, és nem tartotta szükségesnek a tefond membrán szerelésével kapcsolatban további kivitelezési részletek megadását.
Arra a kérdésre, hogy miért nincs berajzolva ez a membrán a 76A/2023-as projekt A07 R1 rajzán, Várday Zsolt vádlott rámutatott, hogy mivel a rajz 1:250-es méretarányú, lehetetlen volt rajta egy ilyen vastagságú membránt ábrázolni.
Arra a kérdésre, hogy miért nem módosította egyáltalán az A07-es rajzot, mivel az 2023 szeptemberében volt összeállítva, és a D.T.A.C. keretében Székelyudvarhely önkormányzatánál benyújtva, Várday Zsolt vádlott rámutat, hogy a kiviteli terv mindenképpen tartalmazott volna egy keresztirányú szelvényt az úttesten keresztül, a rétegződés, a vezetékek helyzete és egyéb részletek tisztázása érdekében. A D.T.A.C. terv (építési engedélyezési tervdokumentáció), a kiviteli terv kivonata, nem tartalmazza az összes részletrajzot, és ez az elem a maga 1:25 léptékével részletrajznak minősül. Egyéb kivitelezési részletrajzok vagy kiviteli terv-elemek nem léteznek a szellőző membrán szerelésére vonatkozóan.
A 2023.11.21-i megbeszélés alkalmával a megbeszélés valamennyi résztvevője, azaz Várday Zsolt vádlott, Mihály Szabolcs, Ştefan Károly, Laczkó György és László Szilveszter (aki vagy az elején, vagy a végén ott volt) számára rendelkezésre állt a 2023.10.18-án átadott műszaki dokumentációt tartalmazó dosszié, és meg is vizsgálták ezt a dokumentációt. Mihály Szabolcs a projekt pontosításához kért még egy tervrajzot, mégpedig egy hosszanti metszetet az udvarba vezető út tengelyén, egy nézettel a támfal irányába. Ezt az A.17-es számú rajzot még aznap e-mailben és kinyomtatva is megküldték neki. A műszaki tervvel kapcsolatos egyéb tervrajzokat vagy pontosításokat nem kértek tőle (a tervezőtől – szerk. megj.). Ez a rajz az engedélyezett bekötőút járószintjének kialakítását és a támfal sziluettjét ábrázolja az épülettel szemben.
A 2023.12.05-i munkamegbeszélésen Mihály Szabolcs mint az építő képviselője kérte tőle, hogy küldjön egy képet a beruházás azonosító táblájához és az építési engedélyt is, amit még aznap e-mailben elküldött. Rámutat, hogy Mihály Szabolcs úr az, akivel tartotta a kapcsolatot a beruházás kivitelezése kapcsán, mérnök lévén azt gyanítva, hogy a kivitelező részéről ő volt az építőtelep kinevezett műszaki felelőse. Várday Zsolt vádlott jelzi, hogy László Szilveszterrel nagyon ritkán beszélt, és a projekt kapcsán csak nagyon röviden. Az egyik munkamegbeszélésen Mihály Szabolcs kérésére átadta neki a műszaki terv egy példányát, hogy egy plusz (saját) tervdokumentációval is rendelkezzen. A 4 munkamegbeszélésen a megrendelő részéről senki nem vett részt mint műszaki ellenőr (diriginte de santier). Dokumentumokat kértek tőle (a tervezőtől – szerk megj.) a munkálatok megkezdésének bejelentéséhez az I.S.C.-nél Benedek Péter mérnök úr részéről, aki az I.S.C.-nek szóló bejelentésben úgy szerepel mint ennek a munkálatnak a műszaki ellenőre, ezt a dokumentumot Stefan Károly úr 2023.11.21-én e-mailben elküldte minden érintettnek. Innen tudta meg a műszaki ellenőr nevét, a projekt keretében soha nem találkozott vele, és soha nem látta őt a megbeszéléseken. A Stefan Loydnak/tól küldött és kapott e-mailek valójában Stefan Károly projektmenedzsertől származnak.
Várday Zsolt vádlott azt állítja, hogy nem látott semmilyen más, a kivitelezés megkezdésével kapcsolatos dokumentumot, mint például a megrendelőtől kapott munkakezdési utasítást, a munkaterület átadásáról készült jegyzőkönyvet vagy a projekt minőségellenőrzési programja által előírt, a munkával kapcsolatos egyéb jegyzőkönyveket (kitűzési, alapozási szint meghatározási stb. jegyzőkönyvek). Az ő és a tartószerkezeti szakértő, Csákány Dezső kérésére egy földtani feltárást (szondázást) végeztek az alapozási szint megállapítására a déli homlokzatnak az alagsor nélküli területén, a 76C projekthez készült felmérésen jelölt 5″ tengelyben. A feltárás célja az volt, hogy meghatározzák az alagsor kibővítésének lehetséges megoldásait a 76C épületfelújítási projekt keretében. 2023.12.05-én, Várday Zsolt vádlott, Mihály Szabolcs és Ștefan Károly, valamint a Lareno-Fa Kft. egyik alkalmazottjának jelenlétében, aki egy kis kotrógépet kezelt, elvégezték az alapfeltárást. A feltárás elvégzése lehetővé vált a beton védőjárda feltörése és az út termőrétegének eltávolítása nyomán, ami korábban megakadályozta a feltárást ezen a területen. Egy kb. 40-50 cm széles, kb. 2-2,5 méter mély és körülbelül 3 méter hosszú szondát ástak a markoló segítségével, a homlokzat síkjára merőlegesen. Megmérték a helyszínen az alapozás mélységét, 2,90 méter volt az alagsor nélküli részen az épület +/- 0,00 méteres szintjéhez képest, ami az épület földszinti padlószinjét jelenti. Ugyanezen a napon Várday Zsolt vádlott a helyszínre hívta Albert Zoltán geológust, aki a geotechnikai tanulmányt készítette ehhez a (76A) projekthez, hogy dokumentálja a feltárást és építse be azt a 76C projekt geotechnikai tanulmányába. Azon a napon megbeszélt egy találkozót Mihály Szabolccsal 2023.12.08-án 09:00 órára, az építőtelepre, hogy tisztázzák az udvar bejárati részén lévő tereprendezéssel kapcsolatos kérdéseket. 2023.12.08-án telefonon felvette a kapcsolatot Mihály Szabolccsal, de ez a találkozót elhalasztotta azzal az indokkal, hogy az időjárás kedvezőtlen a munkálatok végzéséhez, és hogy később beszéljenek a találkozó időpontjáról. A következő munkamegbeszélés időpontját Ștefan Károly 2023.12.19-én 10:00 órára tűzte ki. A munkatalálkozókat a gimnázium igazgatójának irodájában tartották a főépületben.
Miután többször is megpróbált időpontot egyeztetni Mihály Szabolccsal, hogy az építőtelepen találkozzanak, felhívta őt 2023.12.18-án 11:00 óra körül is, amikor ő azt javasolta, hogy a másnapra tervezett megbeszélés után látogassák meg az építőtelepet. Nem volt értesítve semmilyen formában az építőtelepen zajló munkálatok megkezdéséről, leállításáról vagy újrakezdéséről. A 136/27.07.2023. sz. tervezési szolgáltatási szerződés nem tartalmazott tervezői művezetői szolgáltatást, mégis Várday Zsolt vádlott rámutat, hogy az összes építőtelepi látogatáson részt vett, amelyekre Ştefan Károly projektmenedzser a jelenlétét igényelte.
2023.12.18-án 16:00 óra körül Ștefan Károly hívta a helyszínre, és azonnal az internátus épületéhez ment. Itt segített a mentési munkálatokban addig a pillanatig, amíg az I.S.U. képviselői már nem engedték be a védőfelszerelés nélküli embereket. Mind ez alkalommal, mind pedig a helyszínen 2023.12.21-én az I.S.C.-vel, az I.T.M.-vel, Bucur Romeo igazságügyi szakértővel és más, a hatóságokat képviselő személyekkel együtt tett látogatás során a következőket észlelte: a déli homlokzat alagsoros szakaszán az alagsori ablakok külső párkányához (az ablak alsó részéhez) viszonyítva 1,4 méter széles és 2,70 méter mély sáncot ástak gépi ásással. A sánc mind mélységében, mind szélességében jóval nagyobb volt, mint az 1,90 m mélységű és az alján 30 cm szélességű sánc, melyre a tervben kézi ásás volt előírva.
A tefond szellőzőmembrán behelyezéséhez szükséges sáncot kézzel kellett volna kiásni, és csak a külső munkálatokra vonatkozó mennyiségi listájában szerepel a 3.10. pont alatt. A műszaki dokumentációban máshol nem szerepel, hogy kézi ásás ajánlott.
Azt is megállapította, hogy a homlokzat déli, alagsor nélküli szakaszán a homlokzat teljes hosszában sáncot ástak, amelynek szélessége 1,4 méter, mélysége pedig legalább 70 cm-rel meghaladja az épület alapozási mélységét az épület délnyugati sarkánál. Ezeket a méréseket az, az épület állapotát felmérő tartószerkezeti szakvélemény is megerősíti, melyet az az I.S.C. kérésére Pálfi Előd szakértő készített. Ez az ásás semmiképpen sem volt előírva a tervben. Az alap aljának mélységét meghaladó ásásokat kizárólag épületek aláfalazásának vagy alapmegerősítésének esetében végeznek, ezek speciális munkálatok, amelyek semmilyen formában nem voltak belefoglalva ebbe a tervbe. Az ilyen mélységi munkálatokat különleges feltételek mellett végzik, az ásások szigorú szakaszolása és a munkások védelmét szolgáló kitámasztások biztosítása mellett. Ismét hangsúlyozza, hogy ilyen munkálatok nem voltak előírva a 76A projektben, és nyilvánvalóan engedélyezve sem.
Várday Zsolt vádlott a helyszínen megállapította, hogy az omlás által nem érintett épületrészek mentén kiásott sáncszakaszokban az épület szabaddá vált alapozásán, valamint a pincefal külső felületén a markolókanál ütéseinek nyomai láthatók, és az alap falazatából az ütések következtében kimozdult kövek figyelhetők meg.
A bentlakás épületének biztonságba helyezését előkészítő sürgősségi beavatkozási terv koordinciójára a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség az ő irodájának adott megbízást.
Az ügyész kérdésére, hogy miért nem tartotta szükségesnek építési engedély beszerzését a tefond szellőzőmembrán beépítéséhez, és hogy ez a munka nem minősül-e tervezési témamódosulásnak, Várday Zsolt vádlott rámutat, hogy a szellőztető membrán nem érinti az épület teherhordó szerkezetét, és annak behelyezése sem érinti a teherhordó szerkezetet, mert egy olyan fal melletti ásást feltételez, amelynek a belső oldalán helyiség van, és ez egy védőelem az alagsor fala számára a külső oldal felől a talajból érkező nedvesség ellen.
Amikor 2023.12.05-én elvégeztette az alapozási mélység feltárásához szükséges ásást, ragaszkodott ahhoz, hogy a geológus még aznap a helyszínre jöjjön, hogy a feltárási szondát a munkanap végén vissza lehessen tölteni, elejét venni az esővíz felgyülemlésének a szondában. Az alapfeltárási szondát még aznap visszatöltötték.
Az ügyész kérdésére, hogy miért gépi úton ásták ki a feltáráshoz szükséges szondát, Várday Zsolt vádlott jelzi, hogy ilyen mélységű kézi ásás biztonsági támasztékokat igényelt volna. Rámutat, nem (lett volna) helyes, hogy ember kézzel ásson egy ilyen szűk és mély szondát, mert veszélynek teszi ki magát. Rámutat, hogy a szondázási árkot az alapozásra merőlegesen, az alapozásnak csak egy 40-50 cm-es függőleges sávját feltárva készítették, a talajrétegződés és az alapozás jellegének tanulmányozása céljából. Ez alkalommal azt tapasztalta, hogy az alapozás kőből készült, a kötőanyag mészalapú habarcs, amely a hézagok felszíni rétegében károsodott. Az épület alapozása egy 1892-ben épült épülethez képest normális állapotban volt, és megfelelő mélységű volt ahhoz, hogy az alapozás aljának hővédelmét (aláfagyás veszélyének elhárítását – szerk. megj.) biztosítsa.
Arra az ismételt kérdésre, hogy miért nem szerepel a polgármesteri hivatalhoz benyújtott D.T.A.C.-ben tervként a tefond szellőztető membrán beépítése, Várday Zsolt vádlott rámutat, hogy ez egy részletrajz, amely az út rétegrendjét, a csövek elhelyezkedését és egyéb részleteket határoz meg.
Az ügyész kérdésére, hogy a műszaki dokumentációt miért nem láttamozta tervellenőr, Várday Zsolt vádlott rámutat, hogy ők eredetileg tervellenőrzés nélkül adták át a tervdokumentációt, és az önkormányzat kiegészítést kért az ellenőrzéssel kapcsolatban, az I.s. (instalaţii sanitare – szerk. megj.) minőségi követelményre, tehát csak a vízvezetékekre. Ezért a projekt többi része tervellenőri láttamozás nélkül maradt. Nem biztos abban, hogy a a 76A sz. tervhez tartozó eső- és szennyvízelvezető hálózaton kívül más tervellenőrnek is ellenőriznie kellett volna a tervet.
Ghere ügyvéd úr kérdésére, hogy miért nem szerepel a tervben az épület alapja alatt és a felújítandó út alatt futó cső, vagyis az a cső, amely a sánc 2,30 m-es mélységében az ásási munkák során eltört, Várday Zsolt vádlott rámutatott, hogy ez egy olyan cső, amelynek a létezéséről nincs dokumentáció, és nincsenek olyan aknák, amelyekből következtetni lehetne a helyszínen ennek a csőnek a létezésére. Az internátus épületét kiszolgáló egyetlenegy csapadékvíz- vagy szennyvízvezeték sem található a helyszínnek ezen a részén.
Ghere ügyvéd úr kérdésére, hogy milyen műszaki dokumentumokat kért a beruházótól vagy más természetes vagy jogi személytől az épületre és ezekre a csapadékvíz- és szennyvízvezetékekre vonatkozóan, Várday Zsolt vádlott rámutat, hogy az épület kültereinek víz- és szennyvízhálózat-tervének elkészítésekor a meglévő csapadékvíz- és szennyvízgyűjtő rendszer csatlakozásait ellenőrizték, hogy a 76A tervben az optimális nyomvonalakat kialakíthassák. Nem tanulmányozta az épület műszaki könyvét. (<- ez a mondat a következő bekezdés elején hangzott el, az ügyészségi rendelet szerkesztési hibája folytán került ide beékelve). Ezen ellenőrzések során sem azonosították ezt a csövet, mivel a vizek összegyűjtése a belső udvar területén történik egy új hálózaton keresztül. Az a törött cső lehet a csapadék- vagy szennyvízvezeték, amely a csapadék- vagy szennyvizet a domb felől lehozza egy fenti létesítménytől, de nem biztos. Az a cső kerámiából készült, Várday Zsolt vádlott gyanúja szerint nagyon régi lehetett. Volt benne valami víz, de nem tudni, hogy honnan.
Várday Zsolt vádlott (azért? – hiányos mondat – szerk.) nem tanulmányozta ennek az épületnek a műszaki könyvét, mert az nem létezik. Kifejezett kérésére az iskola igazgatója csak egy sor részleges felmérést mutatott be neki különböző korszakokból, amelyeket lefényképezett, és az ezekre vonatkozó adatokat a történeti tanulmány tartalmazza. Az ő projektje nem ezeken a régi felméréseken alapult, hanem a helyszíni állapotot mérte fel, lézeres térszkenneléssel és vektor-formátumban feldolgozva. Az iskolaigazgató rendelkezett az épület történetét tartalmazó helyi archívummal. Az iskolaigazgató közvetítését kérte, hogy kutassák fel a műszaki könyvet vagy bármilyen más, az internátus építésére utaló dokumentumot. Az általa ma benyújtott rajz megtalálható a rendőrség által a héten tőle elvitt dokumentációban is, nincs sem száma, sem szövegmezője, nem a 76A projekt kiviteli dokumentációjának része, hanem Várday Zsolt vádlott készítette, hogy terephelyzetet szemléltesse a fal részleges beomlása után végzett mérések alapján. A déli homlokzatot és a déli szakasz alagsorszintjét ábrázoló rajzot is az eseményt követően készítette el, szemléltetés céljából. A két rajzon nincsenek szövegmezők.
Várday Zsolt kiegészítései
A tervező kiegészítéseit változtatás nélkül közlöm alább.
Néhány pontosító szándékú kiegészítés a nyilatkozatomat tartalmazó „Ordonanta” megállapításaival kapcsolatban, melyeket az ügyészségi irat a folyamatban levő szakértői vélemény előzetes következtetéseiből vesz át:
- A szakértői vélemény előzetes következtetései az oksági kapcsolatokra vonatkozóan:
I-II.
Hibás értelmezés alapján nyilatkozik a szakértő, amikor “az épület alapozásának vízszigetelés munkálatai”-ról beszél, mivel a javasolt munkálatok kizárólag a félpince falának kiszellőztetéséről szólnak és semmi módon nem érintik az épület alapozását. A részlegesen beomlott, pince nélküli épületrészre a tervben nem vonatkozik semmilyen ásási munkálat, ami szellőztető membránhoz köthető, viszont az építő itt is sáncot ásott, sőt 70 cm-el mélyebbre az alapozás aljánál, ami ellentmond minden elvnek, mely szellőztető (vagy akár vízszigetelő) membrán behelyezéséről szól. Mi értelme volna függőleges szellőző (vagy akár vízszigetelő) membránt behelyezni az alap szintje alatt föld és föld közé? A szakértő által hiányolt “berlini” támasz nem az épület védelmét szolgálja, hanem a laza talajban történő mélyásás esetén alkalmazandó, amire nem volt szükség a javasolt 1 m-es ásási mélységnél (az út rétegrendjének kialakításához szükséges talajeltávoltástól számítva), különösen a helyszínen tapasztalható kötött talaj esetében.
III.
A nyílt sánc ásása markolóval történt, nem buldózerrel mindamellett, hogy a tervben kézi ásás van előírva régészeti felügyelettel.
- Tefond típusú HDPE szellőző membrán szerepe és működése alápincézett régi épületeknél.
A tefond típusú HDPE (High Density Polyethylene) szellőző membrán a csonkakúp alakú göbökkel (rácshálóban kiosztott kitüremkedések, bütykök, buburékok) a fal felé fordítva alkalmas a nedves pincefal megszellőztetésére, a fal külső oldalán így keletkező néhány centiméteres légrésen keresztül a falban levő nedvesség az alacsony gőznyomású kültéri levegő felé igyekszik kipárologni és nem a belső tér felé. Ugyanakkor a pince külső fala mentén a membrán a természetes föld-nedvességet is távol tartja a falfelülettől. A pincepadló alatt az alapozás mindkét oldalán vizet tud felszívni, ezért az alapok szintjén nincs értelme szellőztető membrán alkalmazásának. A membrán behelyezhető szakaszokban, a zipzárszerűen egymásba illeszkedő kitüremkedései 15-20 cm-es átfedés esetén is megfelelő zárást biztosítanak, hiszen nem cél a tökéletes vízzárás, mindössze a membrán folyamatosságát kell biztosítani.
- Függőleges falú, támasz nélküli ásás
Az NP124/2010 sz. tervezési norma 3. fejezetének megfelelően a “berlini” típusú támaszok csak nagyobb mélységben, gyenge talajok esetén alkalmazandók. A C169-88 tervezési norma közepesen kötött talaj esetén, 1,25 m mélységig függőleges ásásnál nem javasol semmilyen támaszt a munkagödör biztosítására. Következésképp a szellőztető membrán behelyezéséhez szükséges, az útalap aljától számított 1 m mélységű sánc támaszrendszer nélküli kiásása nem jelent kockázatot (a mi esetünkben kötött talajról beszél a talajmechanikai tanulmány) a tervezési normák alapján.
- A H.G.300/2006 Munkavédelmi előírások
A terv részeként kidolgozásra került a HG.300/2006 szerinti Munkavédelmi terv mind a külső térrendezési munkákra, mind a külső szennyvíz- és esővízelvezető hálózatok cseréjére vonatkozóan. Az építési szakaszban a kivitelező cég a saját munkavédelmi intézkedéseivel kell hogy kiegészítse azt, ennek koordonációja a HG.300/2006 4. cikk. i) és j) pontjainak megfelelően kinevezett munkavédelmi koordinátor feladatköre.
- Tervezői műszaki felügyelet
Az 50/1991 törvény 23. cikk. h) pontja szerint a tervező a szerződésébe foglaltaknak megfelelően látja el a tervezői művezetés feladatkörét a kivitelezés ideje alatt. A 136/27.07.2023 sz. tervezői szerződés nem tartalmazza ezt a feladatkört, ennek ellenére a tervező részt vett minden gyűlésen és helyszínelésen, amelyre meghívást kapott vagy jelenlétét kérte az építő, beruházó vagy projekt-menedzser.
- Újraengedélyeztetést igényelő munkálatok
A műemléki környezetben levő iskolaépületekre vonatkozó 50/1991 törvény 11. cikk. 3. pontja felsorolja azokat a munkálatokat, melyek építési engedély igénylése nélkül elvégezhetőek. A szellőző membrán behelyzése egy pincefal mellé egyértelműen ezek közé tartozik, mivel nem módosítja az épület szerkezetét vagy az épület külső megjelenését, külső- vagy belső burkolatait.
Az 50/1991 törvény 2. mellékletének 91. pontja kimondja, hogy az építési engedély kiállítását követően a tervező a tervet tovább fejleszti a kiviteli terv szintjére és csak a 191 pontnál meghatározott tervtéma-módosítás esetén van szükség a terv újraengedélyeztetésére. A szellőztető membrán behelyezése egy pincefal mellé, ahová egy burkolattal ellátott, a hátsó udvart kiszolgáló utat engedélyeztek, nem minősül tervtéma-módosításnak.
- Épületen való beavatkozás
A 10/1995 törvény 18. cikk. 2. pontja határozza meg, hogy mi minősül beavatkozásnak egy épületen. A szellőző membrán behelyzése egy pincefal mellé nem tartozik bele a felsorolt munkálati kategóriákba.
- A tervbéli műszaki megoldások módosítása a kivitelezési munkálatok idején
Az 50/1991 törvény 2009-ben kiadott, majd 2019-en módosított alkalmazási mószertanának 67. cikkelye szerint a tervezőnek módjában áll a beruházó által láttamozott Építéshelyszíni eligazítás (Dispozitie de santier) formájában módosítani a terv műszaki megoldásain új építési engedély igénylése nélkül, amennyiben nem módosul az épület funkciója, betartja a környezetvédelmi jóváhagyásban foglaltakat, nem ellenkezik a Polgári törvénykönyv előírásaival, nem változtat az urbanisztikai paramétereken, nem veszélyezteti a szomszédos telkek épületeinek biztonságát, a tűzbiztonsági előírásokat betartja és megfelel az energiatakarékosság elvének. A szellőző membrán behelyzése egy pincefal mellé olyan munkálat, mely megfelel ezeknek a feltételeknek és építéshelyszíni eligazítás tárgyát képezheti.
- Az A.11 rajz tárgya és célja
Az 1:25 méretarányban szerkesztett A.11 rajz egy elvi részletrajz, mely a 2023. december 19-re kitűzött gyűlés alkalmával került volna véglegesítésre, beleértve a szellőztető membrán behelyezésére vonatkozóan, az építő műszaki lehetőségeit szem előtt tartó kivitelezési technológia kidolgozását is. Ennek megfelelően készült volna el az összes fél által láttamozott Építéshelyszíni eligazítás (Dispozitie de santier), mely feljogosítja az építőt a benne foglalt munkálat kivitelezésére. Az addigi időszakban a hátsó udvart kiszolgáló utat a domboldal felől szegélyező támfal munkálatai voltak beütemezve elsőként, amint azt az A.11 rajz piros satírral jelölt “ásás az 1. szakaszban” felirata is jelzi. Az út alapjához szükséges talajeltávolítási munkákra az épület felőli oldalon, az esővízelvezető csatorna lefektetésére és a pincefal melletti szellőztető membrán behelyezésre csak a második szakaszban, a domboldalnak a támfallal való végleges megtámasztása után kerülhetett volna sor.
Az A.11 rajz egy elvi részletrajz, mely még nem rendelkezik azokkal a technológiai előírásokkal és egyéb hivatkozásokkal, melyek biztosítják egy rajz alkalmazhatóságát az építőtelepen. A kivitelező által bemutatott példányon, mely alapján a munkálatokat kivitelezte, a szövegmezőben az épület 76C. számú felújítási terve szerepel (nem az engedélyezett és kivitelezés alatt álló, a külső térrendezésre vonatkozó 76A. számú terv) és nem kiviteli terv-szakasz, hanem az azt megelőző tanulmányi szakasz (Diagnózis*).
* A “Diagnózis” tervfázis a HG.907/2016 szerinti D.A.L.I. tervfázis (Documentație de Avizare a Lucrărilor de Intervenții) előkészítő szakasza, mely az épület részletes felméréséből és az épületre vonatkozó előtanulmányokból, kutatásokból áll, rendszerint a szerkezeti szakértői véleményt is magába foglalva (expertiză tehnică a structurii de rezistență). Ebben az esetben a Diagnózis tervfázis topográfiai tanulmányt, 3D pontfelhős scannelést, építészeti felmérést, talajmechanikai vizsgálatot, rétegvizsgálatot, anyagminőségi laborvizsgálatot, művészettörténeti tanulmányt és szerkezeti szakértői véleményt tartalmazott.
- Kiszolgáló út a hátsó udvar számára
A bentlakás épületének hátsó udvarát kiszolgáló út célja időszakos bejárást biztosítani hulladékelszállítás, tűz esetén való beavatkozás vagy építési munkálatok esetére. Az ilyen, magánterületek belsejét kiszolgáló, áthaladó forgalom nélküli, a közforgalom számára zárt utak nem képezik a 7/2010. sz. Kormányhatározat által módosított 43/1997 sz. KH tárgyát, mely az egyetlen hatályos jogszabály a közutak besorolására vonatkozóan. Ennél fogva tervezése nem igényel külön utászati szakági tervezőt és utászati szakági tervellenőrt sem.
A cikk megjelenését a Journalismfund Europe támogatta:
