Amiből rálátunk a bentlakás-felújítás körüli határtalan fejetlenségre, és megtudjuk, milyen félreértés okozta a tragédiát.
Sikerült megszereznünk azt a dokumentumot, amelyben az ügyészség megindokolja a kivitelező hatósági felügyeletének meghosszabbítását. Az iratban a bentlakás-tragédia bűnügyi nyomozásának rengeteg részlete megtalálható. Ez még nem a végső vádirat, nem is a teljes dosszié, de egy átfogó képet ad a nyomozás jelenlegi állapotáról, a gyanúsítottak és a tanúk első vallomásáról.
Megtudjuk belőle, mivel vádolják ebben a nyomozati szakaszban a kivitelezőt, a tervezőt és a projektmenedzsert, elolvashatjuk a gyanúsítottak és a tanúk vallomásának kivonatát, megtudhatjuk, kik kérték az épület vízszigetelését, milyen mulasztások történtek, és milyen félreértés következtében omlott össze az épület.
A 24 oldalas dokumentum információit a nagy terjedelem miatt részletekben közöljük. Az eddig megjelent részek:
Bentlakásdosszié 1.: ezt vallotta a markolós és a kivitelező cég tulajdonosa
A második részben a tervezőnek a vallomását mutatjuk be, amiből kiderül, hogy:
- Hogyan keveredett össze a projekt 3 fázisa, és miért került a második fázisba a harmadik fázisban esedékes engedélyezetlen sáncásás.
- Kik voltak azok, akik nyomást gyakoroltak, hogy mihamarabb meg kell oldani az étkezde beázásának kérdését.
- Mikor és hogyan adta oda az építész a sánc megásásának és a szellőztető fólia behelyezésének tervét, és mit nem értett meg ennek gyakorlatba helyezésével kapcsolatosan a kivitelező.
- Miért bizonyult kevésnek az, hogy a tervező szóban elmondta, hova kell sáncot ásni, és meg volt győződve, mindenki érti, de nem rajzolta fel minden lehetséges rajzra.
- Miért fordult meg a beruházás fázisainak ésszerű sorrendje és miért kezdték a kinti területrendezéssel az épület felújítása helyett.
- A műszaki ellenőrrel, Benedek Péterrel soha nem találkozott a tervező ebben a projektben.
- A tervező azt tapasztalta, hogy beástak az alap alá, hogy oda is sáncot ástak, ahová nem kellett volna, és kézi ásás helyett géppel ástak, kimozdítva köveket az alapból.
- Miért nem volt ellenőrizve a technikai dokumentáció, csak vízvezetékek szempontjából.
Hogy minél objektívebb maradjak, igyekeztem az ügyészség szövegét minél hűebben fordítani, nem változtattam a román nyomozásra és igazságszolgáltatásra oly jellemző bükkfanyelvezeten és fogalmazási stíluson sem. A szerkesztés után a fordítást átküldtem Várday Zsoltnak, ő magyarította a szakkifejezéseket, és helyenként érthetőbbre írta át, vagy kiegészítette a mondatokat. Ezért néhány helyen nem tökéletesen talál a magyar fordítás a román szöveggel, de így érthetőbb az olvasók számára, és nagy tévedési lehetőség nem lehet, hisz saját nyilatkozatát szerkesztette Várday anélkül, hogy változtatott volna annak lényegi tartalmán.
Hogy a hosszú, óriási tekervényes mondatokban fogalmazott szövegben olvasóink ne vesszenek teljesen el, helyenként vastagított betűkkel kiemeltünk egy-egy részt, amit fontosnak találtunk az ügy szempontjából. A pontosság kedvéért csatoltam képként az ügyészség eredeti szövegét is a román nyelvben jártas olvasóink számára.
Cikkünk második felében Várday Zsolt kiegészítését közöljük majd. Mint minden érintett fél, a kivitelező, a beruházó vagy a projektmenedzser esetében is, az építésznek is szerettem volna megadni a lehetőséget, hogy elmondja saját álláspontját. Átküldtem Várdaynak az ügyészségi dokumentum szövegét, és felajánlottam neki, hogy ha szeretne ehhez valamit hozzátenni, vagy megcáfolni, vagy helyesbíteni, vagy bármi, akkor tegye meg. Élt a lehetőséggel, küldött válaszként hat oldalnyi román nyelvű hivatalos hangvételű érvelést, amelyben megcáfol és kiegészít néhány dolgot, ami az ügyészségi dokumentumban szerepel. A közérthetőség érdekében kértük, hogy foglalja össze magyarul is a tartalmát. Ezzel zárjuk anyagunkat.
Vágjunk bele a sűrűjébe, nézzük, mit írt az ügyészség!
