Közös nyilatkozatban tiltakoznak a székelyudvarhelyi kulturális intézmények vezetői a kormány gazdasági megszorításokat tartalmazó „határozattervezete” (valójában rendelettervezete – szerk.) ellen. A művelődési ház, a színház, a néptáncműhely, a múzeum és a könyvtár képviselői szerint a tervezet „intézményeink létét veszélyeztető, mérhetetlen veszteségeket előidéző intézkedéseket helyez kilátásba”, és amennyiben életbe léptetik, „a székelyudvarhelyi kulturális élet teljesen ellehetetlenül” – olvasható az augusztus 4-ei közleményükben, melyet a múzeum emailcíméről küldtek ki.
Aláírók
Dr. Simon Mária Tímea – Székelyudvarhelyi Művelődési Ház
Orendi István – Udvarhely Néptáncműhely
Nagy Pál – Tomcsa Sándor Színház
Szőcs Endre – Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
Dr. Miklós Zoltán – Haáz Rezső Múzeum
Az aláírók elutasítanak minden „olyan létszám alapú és diszkriminatív” törekvést, amely „fűnyíróelv” mentén a helyi realitások figyelmen kívül hagyásával kezelné az ország kulturális intézményrendszerének átalakítását.
A közlemény szerint indokolatlannak tartják a kulturális, sport és vallási célra fordítható összegek korlátozását, főleg olyan kontextusban, hogy ezeket a kiadásokat a helyi önkormányzatok saját bevételi forrásaikból, pontosabban a helyi közösség adózásából finanszírozzák. Ezt a helyi önrendelkezés elvének csorbításaként ítélik meg, mely eltörli annak esélyét, hogy a helyi közösségek maguk dönthessenek a szellemi gyarapodásukat szolgáló költségvetés nagyságrendjéről.
A kulturális alapszolgáltatás fenntarthatósága jegyében, határozottan kérik, hogy az oktatás, egészségügy, igazságszolgáltatás (stb.) számára biztosított létszámalapú intézményi összevonási és költségkorlátozási mentességet terjesszék ki a kulturális ágazatokra is, mert „tudatlanság és szűklátókörűség” azokat kizárólag gazdasági mércével mérni, egységesített mutatókkal megítélni. Szerintük hatványozottan igaz ez a nemzeti kisebbségi kultúrára, mely „magyar identitásunk legfőbb bástyája”, ugyanis a kisebbségi létben működő kulturális intézmények sajátossága a kis létszámmal történő üzemeltetés.
Éppen ezért az aláírók szorgalmazzák az érintett ágazatok képviselői és a döntéshozók közötti mielőbbi konstruktív párbeszédet. Szerintük megalapozottabb elemzésre, mértéktartó döntések meghozatalára van szükség, de legfőként annak felismerésére, hogy – a kultúra kárára – az oktatási és kulturális ágazatok szétválasztása hosszú távon megmutatkozó anomáliákat okoz a társadalom fejlődésében.
Konkrétabban?
Gyakorlatilag ugyanezekre a problémákra hívja fel a figyelmet – ám jóval konkrétabban – egy online petíció, melyet a csíkszeredai színház művészeti vezetője, Vladimir Anton indított. A bevezető szerint 50 romániai kulturális intézmény menedzsere írta alá elsőként augusztus 4-én, azóta már a tízezret is meghaladta a támogatók száma (közöttük vannak az udvarhelyi vezetők is, tudtuk meg Miklós Zoltán múzeumigazgatótól).
Az önkormányzati önrendelkezés elve mellett a kultúrához való alkotmányos jogra hivatkozva tiltakoznak az aláírók a rendelettervezet három fő pontja ellen.
1. A kormány megszüntetné az üres állásokat a kulturális szektorban.
Szerintük azért van továbbra is szükség ezekre, mert eleve nehéz szakképzett munkaerőt találni, és éppen most, az évadok közt van erre egyáltalán esély. Ha eltörlik az állásokat, ellehetetlenítik az intézményeket.
Udvarhelyen ez év elején a 108-ból 22 üres állás volt a városháza közlése szerint, melyek a következőképpen oszlanak meg:
- Haáz Rezső Múzeum: 2 a 16-ból (jelenleg 1)
- Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár: 0 a 16-ból
- Udvarhely Néptáncműhely: 3 a 22-ből (jelenleg 0)
- Tomcsa Sándor Színház: 10 a 38-ból (jelenleg 4)
- Művelődési Ház: egy teljes, egy fél és egy kétharmados állás a 16,5-ből (jelenleg is)
2. A kormány 2024. január elsejétől megszüntetné, átszervezné
és/vagy más intézményekkel összevonná azokat, amelyeknél 50 állásnál kevesebb van, vagy hasonló tevékenységet végeznek, mint egy másik helybéli intézmény (az intézkedés legalább 15%-os állomány- és költségcsökkentést kell eredményeznie a tervezet szerint). A petíció kezdeményezője azt jósolja, hogy országos szinten a kulturális intézmények egyharmada megszűnne önállóan működni.
Amint az az 1-es pontnál felsorolt adatokból is látszik, Udvarhelyen minden intézmény a létszámküszöb alatt van, így érinti a megszüntetés/átszervezés/összevonás kockázata. Az ország múzeumainak 45% százalékát (ebből 30 megyei hatókörű múzeum) kellene „bedarálni” – tette hozzá kérdésünkre Miklós Zoltán múzeumigazgató, hozzátéve, hogy az önálló jogi státusz elvesztése például a régészeti kutatások és -felügyeletek jogát, a leletek raktározási jogát is magával vonja, illetve műtárgyakat sem tudnának többé kölcsönözni más múzeumoktól (pl. Benczúr-, Sisi-, Bolyai-kiállítás), bevételi forrásoktól esnének el.
3. A kormány egy 7,5%-os fix kvótához kötné azt,
hogy a helyi önkormányzatok legfennebb mennyit költhetnek kultúrára, sportra, vallási és rekreációs tételekre, az előző évi saját bevételükből. A csíkszeredai művészeti vezető, Vladimir Anton arra figyelmeztet, hogy az országos adatok alapján ez 50%-os költségcsökkentést jelent, miközben a költségek 80%-át a fizetések teszik ki, ez pedig gyakorlatilag csődöt jelent.
A kikötés Székelyudvarhely szempontjából még drasztikusabb, hiszen a tavalyi 73,1 millió lejből 26,4 milliót (36%) költött a város az említett költségvetési fejezetre, melyből a kulturális intézmények része 14,4 millió lej volt (szinte 20%) – tudtuk meg Zörgő Noémitől, a városháza sajtószóvivőjétől, aki a hivatal abbéli reményét fejezte ki, hogy nem lesz semmi ebből a rendeletből, különben ez maga volna a „borzalom”.
A civil szféra is veszélyben?
A Transtelex arról számolt be ugyancsak a napokban, hogy több mint 700 civil szervezet tiltakozott a kormány „kiszivárgott” terve ellen, mely szerint megszüntetnék azt a lehetőséget, hogy a cégek az adójukból leírható összegeket felajánlják egyesületeknek, alapítványoknak. A Dăruiește Viață (Adományozz Életet) nevű szervezet, mely egy kórház építésére vállalkozott Bukarestben, egy petíciót is indított annak érdekében, hogy megakadályozza a kormányrendelet életbe léptetését. Mint írják, a bevételeik több mint 50 százalékától esnének el, ha a jogszabály életbe lépne. Úgy vélik, „a kormány gúnyt űzne több százezer civil munkájából, mellyel millióknak segítenek országos szinten”.
Kevesebb főnök, kevesebb juttatás
Marcel Boloş pénzügyminiszter múlt szerdán ismertette a költségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedéscsomagot.
Az Agerpres közlése szerint 20 százalékkal csökkentik az államtitkárok, helyettes államtitkárok és az ezeknek megfelelő rangú köztisztségek számát. Emellett megszüntetik a jelenleg nyilvántartott 204.000 betöltetlen közalkalmazotti állások „egy részét”, ami a vezetői állások számának csökkenéséhez is vezet.
A továbbiakban csak azok a szakosztályok tarthatók fenn, amelyek vezetőjének legalább 10 beosztottja van, és csak azok az igazgatóságok, amelyek vezetőjének legalább 20 beosztottja van, egy főigazgatóság működtetéséhez pedig legalább 40 beosztottra lesz szükség. Ennek megfelelően az irodavezetői állások megszűnnek. A jelenlegi 12 százalékról 8 százalékra mérsékelik a vezetői állások törvényben rögzített arányát a közintézményekben, ami a pénzügyminiszter szerint a „főnökök” számának 30 százalékos csökkentését jelenti.
Boloş elmondta, hogy a bérpótlékok a közszférában halmozottan többé nem haladhatják az alapbért. A „szabadságpénzt” eltörlik, és csak a bruttó 10.000 lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak részesülnek üdülési utalványban. A tárcavezető emlékeztetett, hogy az utóbbi értékjegyek évi 1,8 milliárd lejjel terhelik meg a költségvetést. A megszorítások érinteni fogják az étkezési utalványokat is. „Nem normális, hogy egy 30.000 lejes jövedelmű közhivatalnok étkezési támogatást is kapjon” – jegyezte meg Boloş.
A pénzügyminiszter további intézkedésként említette a mobiltelefon-költségek korlátozását: egy készülék beszerzésére fordítható összeg felső határa 500 lej, a havi előfizetési díjé 50 lej lesz a közintézményekben.
A koalíció folytatja a tárgyalásokat a költségvetési kiadásokat csökkentő intézkedésekről – jelentette ki hétfőn a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Nicolae Ciucă.
Az uh.ro a te véleményedre kíváncsi!
Segíts nekünk megtervezni a jövőt! Csak pár kérdésre kell válaszolnod, mindössze 5 percbe telik, de nekünk sokat segítesz vele!
