Kedden felelősséget vállalt a kormány a parlament előtt a nyáron bejelentett megszorító intézkedéscsomagért, annak ellenére, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) hétfőn negatívan véleményezte a törvénytervezetet. Kelemen Hunor szerint minimális az esély, hogy ezen bukjon a kormány, az USR pedig alkotmányossági óvásban gondolkodik.
A közpénzek pazarlásának csökkentése
a célja azoknak a adóügyi és költségvetési intézkedéseknek, amelyekért a kormány felelősséget vállal a parlament előtt, a törvénytervezet ugyanakkor véget vetne „az erősek és gazdagok érinthetetlenségének” – jelentette ki a parlament két házának kedd esti együttes plénuma előtt Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elmondása szerint a deficitcsökkentő törvénytervezettel a kormánynak az a szándéka, hogy felszámolja a kettős mércét, a közszférában alkalmazott privilégiumokat, a versenyszféra egyes szereplőivel való kivételezést és az adócsalással megvalósított haszonszerzést. „Az egész rendszert igazságos és méltányos alapokra kell helyeznünk mindazok számára, akik dolgoznak, függetlenül attól, hogy hol dolgoznak: a közszférában vagy a versenyszférában!” – jelentette ki.
Ciolacu beszéde alatt tüntettek az AUR-osok. Fotó: Inquam Photos / George Calin
Ciolacu hangsúlyozta, a kormány keddi felelősségvállalása egy intézkedéscsomagra vonatkozik, ez azonban csak kezdetét jelenti egy jóval mélyebb reformnak, amely a méltányosság alapjaira helyezi az államot. A kormányfő hozzátette, szerinte az állampolgárok hatékony államot, minőségi közszolgáltatásokat és dinamikus gazdaságot akarnak. Ezért a következő hetekben elkezdik „a törvények leegyszerűsítését”.
CES: több a gond, mint a haszon
A munkáltatók, a szakszervezetek és a civil szervezetek képviselőit tömörítő CES a kormány deficitcsökkentő csomagjáról szóló törvénytervezetet arra hivatkozva véleményezte negatívan, hogy a kiadások lefaragását célzó intézkedések nem meggyőzőek, és negatív hatással lesznek a gazdaságra.
A testület szerint a törvénytervezet aránytalan terhet ró az üzleti szférára, amelytől a kormány 100 milliárd lejes pluszbevételre számít, miközben a költségcsökkentő intézkedések csak 16 milliárd lejes megtakarítást eredményeznek. Közleményükben emlékeztettek arra, hogy a költségvetési hiány fedezése a magánszektor adóterheinek növelésével éppen ellenkező hatást váltott ki a múltban.
A testület szerint a mikrovállalkozásokra kivetett többletadó az adójukat eddig is tisztességesen fizető cégeket fogja terhelni, és nem érinti majd az adóelkerülőket. Bevezetése azt fogja eredményezni, hogy ezt a terhet az érintett vállalkozások a fogyasztókra hárítják drágítások révén, vagy elbocsátásokra, netán tevékenységük korlátozására kényszerülnek.
A CES szerint a nagyvállalatokra kivetett árbevétel-arányos különadó szintén negatívan hat majd a gazdaságra, elsősorban a kiskereskedelemre, az energiaszektorra és az autógyártásra, mert csökkenti az ágazatok versenyképességét és egyfajta áfaként (TVA) begyűrűzik majd az árakba is. A testület ugyanakkor kifogásolja, hogy a különadó bevezetését nem átmeneti intézkedésnek szánja a kormány.
Az intézkedéscsomag ellen a kulturális intézmények is tiltakoztak, az udvarhelyi vonzatáról korábban itt és itt írtunk.
A CES megállapította az is, hogy a nagy értékű ingatlanok és gépkocsik megadóztatása a törvény életbe lépése előtt beszerzett javakra is vonatkozik, így visszamenőleges hatálya van, és sérti a jogbiztonság elvét.
A testület az IT-szektor, az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adókedvezményeinek részleges eltörlését indokolatlannak tartja, szerintük várhatóan csökkenti az érintett ágazatok versenyképességét és vonzerejét a befektetők számára, súlyosbítja a munkaerőhiányt, ösztönzi a feketemunkát, az adóelkerülést és a tisztességtelen versenyt.
A közlemény emlékeztet, hogy a kormány álláspontja szerint az étkezési utalványok nem veszítenek az értékükből a tízszázalékos egészségbiztosítási hozzájárulás bevezetésével, mert a támogatás munkanaponkénti összege már augusztustól 35 lejre nőtt, januártól pedig 40 lejre emelkedik. Csakhogy a testület szerint a Ciolacu-kabinet megfeledkezik arról, hogy a törvény szerint a munkáltatók nem kötelesek a maximális összegű utalványt biztosítani az alkalmazottaiknak.
A testület szerint az állami vállalatoknál személyzethiányt fog eredményezni a betöltetlen állások megszüntetése, ráadásul versenyhátrányba kerülnek a magáncégekkel szemben. Ugyanakkor az 50 főnél kisebb személyzetű iskolák összevonása akadályozni fogja az érintett tanintézetekben zajló oktatási tevékenységet.
Lehetne buktatni a kormányt, de nincs aki
Keddtől kezdődően három napon át nyújtható be bizalmatlansági indítvány, miután a kormány felelősséget vállalt a parlament előtt az adóügyi és kiadáscsökkentő intézkedések törvénytervezetéért – közölte a parlament két házának együttes ülésén Alfred Simonis ügyvivő képviselőházi elnök.
Simonis hozzátette, amennyiben a bizalmatlansági indítvány benyújtására nem kerül sor, a törvény elfogadottnak tekintendő. Ezt követően a képviselők és szenátorok két napon belül támadhatják meg az alkotmánybíróságon a jogszabályt.
Kelemen Hunor szerint azonban „nulla esély” van arra, hogy az esetleges bizalmatlansági indítvány megkapja a kormány megbuktatásához szükséges támogatást, ugyanis a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) többsége van a parlamentben.
Az USR is ellepte kedden kormányellenes tábláival a parlamentet. Fotó: Dan Barna (Facebook)
Kelemen szerint a PNL az RMDSZ-nél és az USR-nél is „puhatolózott” a bizalmatlansági indítványról, de amikor megkérdezték a liberálisoktól, hogy ők megszavaznák-e, visszakoztak. Hozzátette, az RMDSZ valamennyi kérését, javaslatát elfogadta a koalíció, de néhány részletet kormányhatározattal még tisztázni kell.
Az 1 százalékos szolidaritási adóval Kelemen szerint egyetértettek, hiszen korábban az RMDSZ is javasolta a bevezetését. Szerinte „ha akkor elfogadták volna a javaslatunkat, most kevesebb gondunk lenne a költségvetési hiánnyal”. A nyugdíjrendszer kettes pillérét érintő módosító javaslatról a szövetségi elnök azt mondta, még nem látta a pontos szöveget, de szerinte „végzetes hiba lenne” hozzányúlni a magánnyugdíjakhoz.
„Nem vagyunk teljesen elégedettek, hiszen a kisvállalkozások adóját megháromszorozzák, miközben a pénzügyminiszter azt sem tudja megmondani, mennyi ennek a csomagnak a költségvetésre gyakorolt hatása. Ugyanakkor az önkormányzatokra vonatkozó javaslatainkat hiánytalanul elfogadták:
- a kulturális intézmények továbbra is működhetnek 50-nél kevesebb alkalmazottal is;
- az oktatási intézmények továbbra is működhetnek 50-nél kevesebb pedagógussal is;
- a kormány nem szüntetheti meg az önkormányzatoknál levő betöltetlen állásokat, így a későbbiekben lehetőség lesz pótolni a munkaerőt” – közölte saját Facebook-oldalán még az RMDSZ elnöke.
USR: csak az Alkotmánybíróság állíthatja meg
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) alelnöke, Dan Barna elmondta, az ellenzék egyetlen eszköze az adóemelések megakadályozására a jogszabály megtámadása az alkotmánybíróságon. „A parlamenti erőviszonyok ismertek. A PNL nélkül a bizalmatlansági indítvány elfogadására nincs esély. (…) A tervezet megtámadása az alkotmánybíróságon eredményes lehet, és mindent megteszünk azért, hogy ez megtörténjen” – nyilatkozta a politikus.
Barna bírálta a kormány törvénytervezetét, amelynek hatályba lépésével szerinte „drámai módon leépül a gazdaság”, a vállalkozások pedig a polgárokra fogják hárítani az új adókat és illetékeket drágítások révén. „A sajttól a kerékpárig mindennek nőni fog az ára”, jegyezte meg.
