Hanem az út – Görgey Etelka író, műfordító, teológus közhellyé vált szállóigéje. Udvarhelyen pedig ilyen az út, különösen a közhelyeken: kreatív, az udvarhelyi ember pedig proaktív. Nem várja, hogy megérkezzen, s rátevődjön, – esetleg még fel is avatódjon – , az az aknatető vagy az aszfalt a lyukra, az udvarhelyi ember úgy keretezi a problémát, ahogy tudja.
A harckocsi géppuskájának dörrenése, a puskapor fémes szaga, a halottasház penetráns bűze és az édesapa kővé dermedt arca a fiatal lány holtteste mellett
Valahogy ezzel a mégsem foglalkozik senki a megmentő koalícióban, ahogy azzal sem, hogy a vidéki gyermekes háztartások 38%-a kölcsönből vásárol élelmiszert.
Egy év telt el a székelyudvarhelyi bentlakás-tragédia óta, és azt látom, hogy túl könnyen léptünk tovább. Vagy talán nem is léptünk, csak úgy teszünk, mintha minden rendben lenne.
Még meddig lehet mindent egy, szélső lapra feltenni? Mi lesz, ha egyszer elfogy a szerencse?
