És újra oroszul toboroznak, az ukránok hülyét csinálnak az orosz elhárításból, és Moszad-stílusban végeznek merényleteket kollaboránsok és ellenséges vezetők ellen. A fronton sem rózsás a helyzetük, de a mennyiség miatt lassú az orosz erők eróziója. Ráadásul otthon meg még mindig üzemanyaghiány van, amely már a mezőgazdaságot veszélyezteti.
Bocsáss meg nekik, Uram, mert mi nem tudunk – felirattal jelent meg a fotó a Defense of Ukraine Twitter-oldalon
Harcok
Másodikán az ukránok kitettek egy videót az átszökött orosz helikopter pilótával, és azt ígérik, több hasonló átszöktetés van már folyamatban. Már korábban meghirdették az oroszok számára a dezertálási programot, amely keretében a családjuk védelmet, a katonák biztonságot, és az áthozott felszerelésért vaskos dollárokat kapnak. Ez a pilóta, a 28 éves Makszim Kuzminyov, áthozta a helikoperét az ukránokhoz, amit először az oroszok úgy hoztak le, hogy a gép eltévedt. Nem tévedt el, és jó eséllyel nem ő lesz az utolsó sem. Motivációként ő azt említette, hogy belátta, hogy nem igaz a Kreml indoklása, miszerint neonácik ellen harcolnának, és nem akart többé részese lenni a népirtásnak.
Korábbi orosz-ukrán háborúval kapcsolatos cikkeinket a LŐPOR rovatunkban találod.
Kikerült az árlista is, ezek szerint egy hajó vagy repülőgép egymillió dollárt, helikopterek 500.000 és a tankok 100.000 dollárt érnek. Az átszökő katona iratokat kap, családja biztonságot, sőt lehetőséget harmadik országba távozáshoz vagy kényelmes életet Ukrajnában – utóbbi a folyton romló orosz gazdasági kilátások mellett egyre jobb opcióvá válik. A közkatonák számára is van lehetőség megadni magukat, még telefonon is érdeklődhetnek.
A pilóta esetében viszont az az érdekes, hogy az FSZB-t ennyire ki tudták kerülni az ukránok. Azt ígérik, hogy ezután is kicselezik, de minden bizonnyal jóval érzékenyebb lesz az FSZB és az orosz elhárítás ilyen megalázó csapásokra.
Ki gondolta volna mondjuk két éve, hogy az oroszok lesznek kitéve az ukrán titkosszolgálatok sikeres műveleteinek, és nem fordítva? Mindenki, az ukránokkal együtt, nagy veszélynek látta azt, hogy az oroszok – legalábbis elméletileg – jól behálózták Ukrajnát. Nos, egyrészt ez eleve nem ment az annyira jól, mint ahogy lejelentették az oroszok a főnökeiknek, másrészt ha népirtást követnek el az ember tágabb családja ellen, az minden bizonnyal átértékeli a helyzetet mindenki számára.
∼ • ∼
A brit védelmi minisztérium másodikai jelentése szerint az ukránok haladásával az oroszok próbálják megosztani az ukránok erőit támadások indításával, de ehelyett azt kockáztatják, hogy a saját erőiket osztják meg.
∼ • ∼
Negyedikén újra a román határ mellett lőnek az oroszok, az Erdogan találkozó előtt alig órákkal. Ekkor először azt jelentik be az ukránok, hogy román területre esett orosz drón, a román hatóságok tagadnak (amint eddig történt mindig, ha valami leesett NATO területen). Hatodikán elismerik a román hatóságok is, hogy orosz dróndarabokat találtak. Hetedikén újabb nagy hullám érkezik, és végre felébred a NATO is. Finoman ugyan, de Amerika bejelenti, hogy újabb F-16-osokat küld Romániába. Jelzés ez az oroszoknak, hogy a NATO nem vak, látja, hogy mi van, és van fegyvere a terepen, ha arra kerülne a sor. Ebből jellemzően szoktak érteni az oroszok.
∼ • ∼
Hatodikán újra szép megfogalmazást kapunk az oroszoktól, habár messze őszintébb a korábban hallott jószándékú gesztusnál és társainál. Ezúttal taktikai okokból végrehajtott kivonulást emleget Robotinéből a Moszkva által kinevezett zaporizzsjai vezető, Jevgenyi Balicki. Korábban már elismerte Ukrajna, hogy felszabadították a falut, ezennel az oroszok sem tudták már rejtegetni.
∼ • ∼
A brit védelmi minisztérium kilencedikei jelentése szerint az ukránok Robotinétől keletre áttörték az első vonalat és haladnak a második-harmadik felé. Érdekes, hogy egy forrás szerint egyszerűen nem lesz szükséges a nyugatiaknak annyi páncélozottat adniuk a jövőben az ukránoknak, mint eddig, mivel a gyalogság dolgozik elsősorban, ezért kisebbek a vártnál a veszteségek.
A jelentés szerint az ukránok sikerrel tartják Bahmutnál is nyomás alatt az oroszokat. A Robotinénél jelentkező orosz problémákat jellemzi, hogy nagy valószínűséggel a front más részeiről vontak el az oroszok erőket, hogy betömködjék a lyukakat. Ez pedig csökkenti a lehetőségeiket arra is, hogy máshol tudjanak támadást indítani, így irányítva a műveleteket.
Támogatások
Hetedikén kicsit rákapcsoltak az amerikaiak, 1 milliárd dollár értékű katonai és humanitárius csomagot jelentettek be. Egyelőre még mindig nem látszik tehát az Ukrajna-fáradtság, de a közvélemény persze mindig változhat.
Ebben a csomagban szegényített urán lövedékek is vannak az érkező Abrams tankokhoz – ezek elég nehezek ahhoz, hogy áttörjék a hagyományos páncélzatot. A britek már márciusban küldtek ilyeneket, tehát ez sem igazán új fejlemény.
A szegényített urán lövedékek lényege az, hogy az uránium nagyon sűrű fém, a szegényített uránium köbmétere 19 tonnát nyom. Ez több mint kétszerese a vasénak (7,874 tonna) és még az ólomnál is 68 százalékkal több. Sőt, kb. 16 százalékkal marad el az ozmiumtól és iridumtól, amelyek a sűrűség világának csúcstartói. Egy ilyen lövedék tehát jelentős lendülettel csapódik neki bárminek.
Persze az oroszok azonnal panaszkodni kezdtek, nemes egyszerűséggel elfelejtve, hogy nekik is van ilyen töltetük, és lehet, hogy már használtak is ilyent Ukrajnában. Fontos részlet, hogy ezek ugyan sugároznak, de nagyon gyengén, és semmiképp sincsenek egy kategóriában az atomfegyverekkel. Illetve ha már egészségügyi hatást keresünk, akkor a kémiai mérgező tulajdonsága többet számít – de sokféle harcászatban használt fémnek van ilyen tulajdonsága, és az orosz megszállásnál egészségtelenebb továbbra sincs. A fémhulladék nem teszi a embert tömegsírba, és nem erőszakol gyerekeket.
∼ • ∼
Elon Musk, aki a háború elején szimpátiát váltott ki az Ukrajnának adott Starlinkjeivel, most bajban van. Kiderült, hogy a Krímhez közel blokkolta a cég által szolgáltatott szatellites internetélérést, amelynek kulcsszerepe van a modern harcászatban, főleg a drónok működtetésében. Musk arra hivatkozik, hogy az eszkalációt akarta megelőzni. Egyébként volt még ilyen, a gyalogság is szenvedett attól, hogy az elfoglalt területekhez közeledve jelentősen romlott az eszköz pontossága és használhatósága, technikai okok nélkül is.
Mivel a Krím körül az internetelérés ahhoz kellett volna, hogy az ukrán vízi drónok elsüllyesszenek rakétákat városokra kilövő orosz hajókat, ezért a közvetlen következmény az, hogy ezek a hajók épen maradtak, és több embert tudtak megölni. Nem biztos, hogy egészséges dolog az, ha egy tájékozatlan és az összeesküvésekbe egyre jobban elmerülő milliárdos dönt emberéletekről és nemzetbiztonsági kérdésekről.
Mára elméletileg ez a korlátozási probléma megszűnt az amerikai védelmi minisztérium segítségével.
Ukrajna
Az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov negyedikén benyújtotta felmondását. Egy ideje érlelődött a váltás, inkább nem várta meg, hogy kitegyék. Alapvetően üzenet ez az ukrán társadalomnak és a nyugati szövetségeseknek, hogy az ukrán vezetés igyekszik visszaszorítani a korrupciót. Magát Reznyikovot nem vádolták semmivel, (habár pletykák keringenek), de alatta történtek olyan esetek, amelyek kellemetlenül érintettek mindenkit, például kabátok és ellátmányok sokszoros túlárazása. Bár kellemetlen az ilyen váltás, fontos, hogy nem kifogás a háborús helyzet a korrupció visszaszorítására.
Az új védelmi miniszter egy krími tatár aktivista és üzletember, nem mellesleg tapasztalt nemzetközi tárgyaló, Rusztem Umerov. Beiktatása után az a helyzet áll fent, hogy az ország elnöke zsidó, és a védelmi minisztere muzulmán. Nem sok ilyen ország van, főleg hogy egyik sem többségi vallás az országban. Hasonlítsuk ezt össze az etnikailag és vallásilag sokszínűbb oroszokkal, ahol a tuvai Sojgu folyton kényszer alatt van, hogy bizonygassa, ő márpedig hithű ortodox, nem buddhista vagy tengrista. De van még egy üzenete annak, hogy krími tatár a védelmi miniszter: ez a Krímen élő őshonos kisebbség, amelyet az oroszok ismételten el akarnak űzni és pusztítani onnan. Legutóbb 2014 óta, amikor elkezdték őket bebörtönözni, letartóztatni, és mindenféle jogaikat csorbítani. Világos az üzenet, a Krímig nincs megállás.
∼ • ∼
Elég ismert dolog, hogy Ukrajnában az oligarcháknak hatalmas erejük van. A nép szolgája sorozatban, amelyben Zelenszkij egy meglepetésszerűen választott elnököt játszott, mielőtt meglepetésszerűen elnökké vált, van egy olyan jelenet, ahol úgy osztogatják egymás között az oligarchák a javakat, mint gyerekek a játékokat. Zelenszkij korábban is harcolt az oligarchák ellen (vagy legalábbis egy részük ellen). Sőt, 2021-ben az elnök egy asszisztensének kocsiját lövések is érték, feltételezhetően az oligarchák elleni harc részeként.
De a leggazdagabb oligarcha, Ihor Kolomojszkij gyakorlatilag Zelenszkij szövetségeseként volt eddig számontartva, az ő csatornájából lett gyakorlatilag elnök Zelenszkij: ott futott A nép szolgája, és ott jelentette be, hogy indul az elnöki pozícióért. Ennek is vége már, Kolomojszkijt a hónap elején letartóztatták, majd nyolcadikán a vagyonát is zárolták. Hosszú még az út egy igazán jól működő Ukrajna felé, de ilyen és hasonló lépésekből áll. Várhatóan csak nehezedik az oligarchák és a korruptak élete, a háborúban, hazájukért megnyomorodott emberek és családok jóval több szigorral és érdeklődéssel lesznek a közügyek iránt, és kevesebb toleranciával a nyerészkedés iránt.
∼ • ∼
Ötödikén a The Economist közöl cikket az ukránok merénylet programjáról. Eddig rebesgették, de mostanra úgy tűnik, való igaz, hogy az ukránok Moszad-típusú műveletekkel kedveskednek a kollaboráns ukránoknak és vezető posztban levő oroszoknak. Többek között erre azért is volt szükség, mert egyszerűen kezdtek megtelni a börtönök, és nem volt elég elrettentő ereje a börtönbüntetés rémének. Jó eséllyel a háború után is ez a program lesz a legjobb esély az igazságszolgáltatásra, hiszen jelenleg elképzelhetetlen az, hogy akár a majd Putyint leváltó erők kiadják azokat, akik felelősek a háborús bűnökért.
Hatalmas rendülésnek kellene ehhez történnie Oroszországban, amely nem csak nehezen történhet meg, de elég valószínű, hogy Kína nem fogja engedni egy adott pont alá süllyedni az oroszokat. De ebben az esetben is lehet merényleteket végrehajtani, vagy akár orosz bűnözőket megbízni a feladattal.
Oroszország
Negyedikén arról ír a France24, hogy a Ruszics nevű, Wagnerhez hasonló úgymond „zsoldos” csoport is elégedetlenkedik Moszkvával szemben, amely jele lehet annak, hogy nincs vége a Kreml problémáinak a harcosaival. A Ruszics augusztus végén fenyegőtözött azzal, hogy leteszi a fegyvert Robotinénél, amit az ukránok nem sokra rá fel is szabadítottak. A zsoldosok baja az volt, hogy a finnek letartóztatták az egyik alapítójukat és vezetőjüket, az orosz-norvég állampolgár Jan Petrovszkit, és az ukránoknak való kiadás fenyegeti, a Kreml pedig nem lépett közbe érte. Nincs arról információ, hogy valóban abbahagyták-e a harcot, vagy üres fenyegetés volt.
A cikk szerint Prigozsin halála csak nehezebbé tette a Kreml számára, hogy kontrollálja ezeket a félig autonóm szervezeteket, mert Prigozsin jól fizette őket, kiállt értük, és ezért cserébe tisztelték is a harcosok. Nélküle viszont nincs olyan személy, aki teljesen kézben tartaná a helyzetet, és most az is panasz, hogy az úgymond zsoldosok rubelben, és nem dollárban kapják a pénzt. Mert hát igen, az oroszoknak is dollár kell és nem rubel, a legtöbben ezért mentek harcolni, és nem áll ki senki a pénzükért a Kremllel szemben.
Valós veszélyt lát a cikk szerzője az oroszok számára abban, hogy a harcosok még akár át is állhatnak az ukránok mellett harcoló orosz csapatokhoz, főleg, ha ott dollárt kapnának. Az persze kérdés egy ilyen forgatókönyvben, hogy mennyire tudnák elnézni az ukránok az eddigi bűnöket, de az biztos, hogy a túlélésért való harc átír szabályokat, és kreatívabbá, rugalmasabbá tette az ukránokat, mint amire bárki számított.
∼ • ∼
Hetedikén érdekes jelentés érkezik. Azt tudjuk, hogy a szomszédos államok szankcionált termékeket csempésznek be Oroszországba, de kiderült, az út nem egyirányú. Az FSZB azt állítja, letartóztattak egy csapatot, akik Oroszországból vettek meg és csempésztek ki katonai eszközöket, főleg repülő- és helikopter alkatrészeket, hogy aztán azokat Ukrajnába szállítsák. Az orosz korrupció az ukránok és a nyugatiak szövetségese.
∼ • ∼
Egyelőre nem szűnik az orosz üzemanyaghiány: Dmitri Patrusev mezőgazdasági miniszter szerint (aki bizony fia Nikolaj Patrusevnek, aki most az Oroszországi Biztonsági Tanács titkára) a hiány már egyenesen a mezőgazdasági munkálatokat fenyegeti, és az üzemanyag export átmeneti tilalmát kéri. Úgy tűnik, a kormány többi része is komolyan veszi a fenyegetést, a mezőgazdaság az orosz gazdasági szerkezetben fontos szerepet tölt be. Az elkövetkező napokban lehetséges, hogy születik legalább részleges tiltás vagy szigorítás.
∼ • ∼
Diplomácia
2-án engedett a Nobel Alapítvány a nemzetközi nyomásnak, beleértve a svéd király nyomását is, és visszavonta a meghívást Oroszországtól, Fehéroroszországtól és Irántól. Tavaly sem vehetett részt a két háborúzó ország az eseményen, idén Iránt is hozzáadták a tiltólistához. Irán, a rossz emberi jogi helyzet mellett sokat segített is az oroszoknak.
Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója először azzal védekezett a korábbi rossz döntés mellett, hogy „globális trend lett, hogy a különböző nézeteket vallók közötti párbeszéd visszaszorult” illetve még hogy „megünnepeljük és megértsük a Nobel-díjat és a szabad tudomány, a szabad kultúra valamint a szabad, békés társadalmak fontosságát”. Eldöntheti az olvasó maga, hogy a valóságban mi lett volna a végeredmény: szabad tudomány és szabad, békés társadalom egész Oroszországban, vagy újabb propagandasiker Putyinnak és társainak.
∼ • ∼
Oroszország, amelyről Orbán óta tudjuk, hogy se nem veszthet, se nem végesek erőforrásai, nagyon igyekszik külföldről toborozni katonákat. De nem csak a szomszédos ország oroszai, meg az orosz állampolgárságot áhító közép-ázsiai bevándorlók közül, hanem még Kubából is. Kuba viszont megunta ezt, és emberkereskedelemként csapott le az ügyre. Általánosan is megfigyelhető, hogy az oroszokkal látszólag szimpatizáló országokban megvannak azért a szimpátia határai, és nincs már meg a régi vonzóereje sem az országnak. A szegényebb afrikai és ázsiai országokból pénzzel tudnának elméletileg csábítani még embert, de a nyelvi akadályok mellett a hagyományos erős orosz rasszizmus sem segíti az ügyet.
Érdekes módon az oroszoknak gyakorlatilag történelmi problémájuk az emberanyag – szinte soha nincs annyi, mint amennyi papíron, és mindig rosszabbul képzett és felszerelt. De az elmúlt évtizedekben demográfiai és gazdasági nyomás is nehezítette az oroszok dolgát, és amellett, hogy nincs elég mennyiség, a minőség is kimondottan rossz volt már a háború előtt. A Foreign Affairs közölt egy jó áttekintést a témáról, viszont előfizetés szükséges.
∼ • ∼
Negyedikén eredménytelenül zárult az Erdogan-Putyin találkozó, nem jutottak dűlőre a gabonaegyezményt illetően. Egyesek szerint ez pofon Erdogannak, hiszen úgy járkáltatták az oroszok, hogy tudták, nem fognak neki semmit kínálni. Ez esetben nem jó tűzzel játszanak, a törökök kezében elég sok kártya van – ők irányítják a két szorost, amely a Fekete-tengert összeköti a világgal, és rajtuk megy át rengeteg szankcionált termék. Ezenkívül több ázsiai és afrikai helyszínen is ütköző érdekeik vannak, ott is oda tud szúrni Erdogan.
∼ • ∼
Ötödikén már elkezdődtek a „választások” Mariupolban és Zaporizzsjában. Szeptember 8. és 10. között az oroszok ugyanis nem csak otthon, hanem a megszállt területeken is elbábozzák a választásokat, tehát még két megyében és a Krímen is, helyhatósági és regionális vezetőket választanak. Eddig is tudott volt, hogy mennyire megbízhatóak az orosz választások, de a mások országában szervezett parlamenti választások külön vicc. Ráadásul az oroszok egyik megyét sem birtokolják teljesen, hiába írták bele a törvényeikbe, hogy azok az övék.
Hétfőn, szeptember 11-én„ az Európai Unió határozottan elítéli, hogy ilyen törvénytelen, úgynevezett „választásokat” tartottak a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában, valamint Ukrajna Doneck, Luhanszk, Zaporizzsja, illetve Herszon régiójának egyes részein”, nem ismeri el az úgynevezet választások eredményeit és azt ígéri, hogy “Oroszország politikai vezetése és a választások megszervezésében részt vevő személyek felelni fognak e jogellenes tetteik következményeiért”.
∼ • ∼
Hetedikén a CIA újabb orosz nyelvű toborzó videót tesz ki, apellálva az adminisztrációban dolgozó oroszok igazságérzetére. Továbbra is hatalmas üzenet az, hogy az általában csendben, a színfalak mögött végzett toborzást most ilyen módon és elérésben vállalja a CIA. Az oroszok tudatban lehetnek annak, hogy bár eddig ők tudtak lefizetni nyugatiakat a kémkedésért, ez a trend most erőteljes fordulatot vehet, és az orosz rendszer korrumpáltsága és átjárhatósága hamarosan megmutatkozik, ha nem is a közemberek számára, de katonai tervezők számára.
∼ • ∼
Putyin igyekszik szorosabbra fűzni a kapcsolatot Észak-Koreával. A fő ok az apró és szegény ország kegyeinek keresésében az ország jelentős felhalmozott lőszermennyisége lehet, amelyek kompatibilisek az orosz technikával, hiszen eleve szovjet másolatok. Az oroszok harcmodorának a világ lőszere nem elég, nem tudnak eleget gyártani, és az eddig hatalmas szovjet készletek gyorsan fogynak. Észak-Koreának pedig üzemanyag, gabona, kereskedelmi és katonai technológia, sőt, szinte bármi jól jön.
Az oroszok olyan nagyon viszont nem örülhetnek az üzletnek, korábban is kaptak már az izolált országtól lőszert, és már akkor keringtek fotók és videók a siralmas állapotukról. A logisztika is akadály lehet, nagyon gyenge az összeköttetés a két ország között, nem lehet hirtelen hatalmas mennyiséget szállítani. Amerika figyelmezteti a remete államot, hogy ezt nem kéne, mert baj lesz, de őszintén felmerül a kérdés, hogy a Kína és Oroszország által védett országra milyen nyomást tudna hitelesen gyakorolni.
∼ • ∼
Forrósodik a helyzet a Kaukázusban. Az örmények és azeriek között folyamatos a háborús hangulat, legutóbb 2020-ban vesztettek az örmények a fosszilis üzemanyagból és török segítségből megerősödött azeriek ellen. Ez azzal járt, hogy az etnikailag örmény területet, Hegyi-Karabahot kellett a nemzetközi jog szerint azt birtokló azerieknek visszaadni. Csakhogy az már nem felel meg a nemzetközi jognak, hogy az azeriek gyakorlatilag a régió kiéheztetését kezdték meg. Az oroszok kellett volna az örmények biztonságát szavatolják, de politikai okokból (azaz nem kedvelik az örmény vezetést, nem tartják elég szervilisnek) engedték az azerieket nyerni.
Várható módon az örmények ezt az erőszakos és az ő életüket semmibe vevő politikát nem igazán díjazták, és most bejelentették, hogy olyan hadgyakorlatot tartanak, ahol néhány amerikai katona (legfennebb száz a becslés, de nincs ég hivatalos szám) is részt vesz. Ez újabb látványos jele annak, hogy a szovjet örökség letűnik, az orosz birodalmi elképzelésben Örményország nem szomszéd, hanem az ő játszóterük, amerikai katonának itt helye nincs.
Hadd legyen ez emlékeztető mindenki számára, hogy miért is van az, hogy az oroszokat úgymond körbeveszik a NATO és Amerika-barát bázisok és országok: nem valamiféle összeesküvés az ok, hanem az, hogy az orosz vendégszeretetet egyre kevesebb szomszéd szeretné újra átélni, és ez ellen csak egy igazán hiteles védelem van.
Az örmények se kedvtelésből szövetkeztek eddig az oroszokkal, erős muzulmán és ellenséges országokkal szemben kevés választásuk volt. A mostani helyzet aggasztó, Irán is jelezte, hogy az azeri katonák gyülekezését az örmény határon nem nézi jó szemmel, amire a törökök válaszoltak nekik hasonlóan fenyegetően (a törökök az azeriekkel tartanak, a nyelvük nagyon-nagyon hasonló, a vallásuk azonos).
Európa is próbált korábban segíteni, de az orosz gáz leváltásával az azeri gáz lett nagyon fontos, ez pedig most zsarolási eszköz Azerbajdzsán kezében. Amerikával szemben viszont nem játszik ez a kártya.
Kérdés, hogy merre fog haladni a konfliktus, nem túl biztató a helyzet, de az elég biztosra vehető, hogy az oroszok mára, ha akarnák, sem tudnák már szavatolni az örmények biztonságát.
∼ • ∼
Gazdaság
Ezúttal tényleg sikerül Európának leválnia az orosz függőségről, az orosz import az export szintjére esett, két százalékra. Érdemes elolvasni a linkelt cikket, Magyarország egyike azoknak, akik növelték a kitettségüket. Nem biztos, hogy ez okos stratégia, az elmúlt két évet nézve.
∼ • ∼
Hetedikétől ukrán gabonát már Horvátországból is exportálnak, ez is segíteni fogja az élelmiszerárak normalizálását. Az időjárás viszont, különösképp az idei El Niño rejt még kockázatokat a globális élelmiszerellátásra és árakra.
Európa
Románia 8-án bejelentette, hogy modernizálják Konstanca körül a közúti infrastruktúrát, hogy könnyebb legyen elszállítani az ukrán gabonát. Valljuk be, amúgy is szüksége van a fejlesztésre Románia legnagyobb kikötőjének, amely a rossz vezetés és infrastruktúra miatt alulteljesít a potenciáljához képest.
