Míg Kijivet már nem is éri sikeres támadás, addig az oroszok már 700 km-re sincsenek biztonságban az ukránoktól.
Prigozsin már biztosan nem fog szórakoztatni semmivel, a pápa az orosz imperializmust dicséri, és üzemanyaghiány van az olajtermelő Oroszországban. A fronton pedig Ukrajna áttörte az oroszok védelmi vonalát, már csak ki kellene használnia.
Harcok
25-én új fokozatra kapcsoltak az ukránok. Míg ők szűkszavúak, addig az oroszok azt állítják, hogy 42 (!) ukrán drónt hatástalanítottak a Krím felett (9-et kilőttek, 33-at pedig rádióelektronikai eszközökkel iktattak ki). Természetesen az oroszok szerint abszolút semmi kár nem keletkezett, de nem is ez az igazán érdekes. Ez egy tagadhatatlanul jelentős mennyiség.
Az ukrán drónipar 2014-ben, az orosz támadással indult el egyáltalán (emlékeztető: szó sem volt oroszpárti szakadárokról, már a kezdetek kezdetén az orosz sereg volt jelen Ukrajnában, először többé-kevésbé titokban, aztán nyilvánosan). Ekkor jöttek rá a honvédők, hogy szükségük lenne felderítésre a levegőben, így gyakorlatilag házi módszerekkel kezdték pótolni ezt a kapacitást. Ekkortól kezdődik az is, hogy ma hatékonyan tudják az önkéntesek támogatni a hadsereget, mert 2014-ben már elindult a folyamat, az akkor eléggé lerongyolódott seregnek a legalapvetőbb ellátását is önkéntesek segítségével kellett megvalósítani.
Most viszont ezek a dróngyártók nem csak új erőre kaptak, hanem 1 milliárd dollárt tervez az ukrán állam fektetni a drónokba. Nem csoda, már a 2020-as örmény-azeri konfliktusokban is megmutatkozott, hogy a modern hadviselés új alapeszköze a drón, de 2022 óta mind a levegőben, mind a vízen pótolhatatlannak bizonyultak a gyors, olcsó és nagy mennyiségben bevetett eszközök. Közben az orosz Kaluga oblasztot is érték rakétatámadások, a már említett átalakított SZ-200-as légvédelmi rakéták formájában.
Huszonhatodika: újabb nap, újabb dróntámadás Moszkva ellen, újabb reptéri lezárások. A második világháború óta nem lőtt senki soha Moszkvára, így már kissé nehezebb Putyinnak azt állítania, hogy az úgynevezett különleges katonai hadművelet nem fogja befolyásolni az átlag orosz életét.
Korábban is emlegették, de huszonhatodikára elég biztosan állítható, hogy a Szurovikin-vonal néven elhíresült orosz védvonalat áttörték Robotine közelében az ukránok. Az oroszok erőket csoportosítanak át ide, az ukránok nem beszédesek, tehát valami nagy dolog folyik.
Az ISW huszonhetedikei jelentése szerint nem tudni sokat a védelemről, de lehetséges, hogy valóban az első vonal volt a keményebb dió, mögötte kevesebb védelem van. Közben az orosz katonaság igyekszik megszabadulni a Wagnertől, még Afrikában is. Tekintve, hogy a „muzsikusok” logisztika, szállítás és nehézfegyverek ügyében függnek a katonaságtól, hamarosan valóban elolvadhat a zsoldoscsapat.
28-ára már az oroszok is elismerik Robotine felszabadítását. Ugyanakkor továbbra is bevezénylik a húsdarálóba az elit légideszantosokat, ahol azokat annak rendje és módja szerint hatástalanítják az ukránok. A muszkák továbbra is feláldozzák a rövid táv oltárán a jövőjüket. A katonai bloggerek is panaszkodnak, az elfoglalt Herszon megyében borzasztó körülmények közepette kell harcolnia egy brigádnak – tehát még az orosz viszonyokhoz képest is borzasztó körülmények között. A legnagyobb gondjuk a rossz vezetés és a nagyon hiányos utánpótlás, beleértve a lőszert is.
29-i ISW jelentés szerint Bahmutnál is haladtak egy nap alatt valamennyit az ukránok, de Robotine-nél egyenesen 5 km-t. Ez jelentős táv, de persze ahogy lenni szokott, szűkszavúak az ukránok. Sokszor orosz felvételekből kell kihámozni, hogy mennyit haladnak.
A BBC 30-án térképet tett fel az Oroszországot érő dróntámadásokról 29. és 30. között, láthatóak a jelentős távolságok, és több célpontot lőttek egyszerre. A nagyon távoli Pszkov katonai repterét újabb támadás érte, két Iljusin Il–76 katonai szállító súlyos sérüléseket szenvedett, két további pedig könnyebb károkat. Ezeknek a csaptmozgatásban is fontos szerepük volt. Ugyanaznap az oroszok azt jelentették be, hogy ukrán különleges egységek négy csónakját pusztították el, akár 50 katona is lehetett rajtuk.
31-én Zelenszkij szűkszavúan azt mondta, hogy Ukrajna új, hosszútávú fegyvert vetett be, de nem árulta el, hogy mi ez. Érdemes itt emlékeznünk arra, hogy Ukrajna a Szovjetunió egyik legfontosabb tagállama volt, jelentős iparral, fegyvergyártással, sőt űriparral, és ez nem párolgott el. Már a 2014-es invázió előtt folyamatban voltak szerződései, amelyek alapján rakétákat fejlesztett volna Öböl-menti államoknak. Így hát nem nehéz összetenni az információkat, hogy mi lehet az, ami új (tehát nem drón) és 700 km-re elrepül. Az viszont, hogy az orosz légvédelem mit csinál ilyenkor, az még mindig kérdés.
Talán nem annyira mindenható a szovjet technológia 2023-ban?
Az SZ-300-ast 1975-ben kezdték gyártani. Az SZ-400-as 2007-től szolgál, de a kilencvenes években fejlesztették, a 300-as javított verziójaként. Persze a nyugati fegyverrendszerek alapjai is lassan félszáz évesek, de közben ők igyekeztek javítani az elektronikájukon, és közelebb hozni a mai standardokhoz. Meg kevesebbet is loptak ki belőlük. Illetve még egy aprócska kérdés: mennyire lehetnek biztosak abban az orosz vezetők, hogy ha nukleáris háborúra kerülne a sor, akkor a védelmük tudna bármit is csinálni? Főleg most, amikor már az ország másik feléből, Japán melletti szigetekről hoznak el légvédelmet (SZ-300).
Kapcsolódva az előzőhöz, az ukránok folytatják azt a szintű mestertrollkodást, amiről pár éve azt hittük, hogy az oroszok képesek rá egyedül. Történt ugyanis, hogy a pszkovi vészhelyzeti minisztériumhoz telefonált be egy aggódó orosz lakos, aki érdeklődik, hogy milyen robbanást hallott a városban. Tájékoztatja az operátor, hogy a katonai légibázist érte támadás, a hívó visszakérdez, hogy hány gép sérülhetett meg – majd mikor megtudja, hogy csak egyetlen egy, akkor megnyugtatja a pánikoló operátort, hogy akkor a következő lövést annak megfelelően igazítja, hadd legyen több.
Valószínűleg nem valós a felvétel (habár van rá esély, csináltak már hasonlót), de az biztos, hogy játszanak az oroszok megtépázott idegeivel és büszkeségével, és az is, hogy az orosz lakók által feltöltött videók alapján tényleg korrigálják a támadásokat és felmérik a védőállomásokat. Pont ezért kérik is az orosz hatóságok, hogy ne tegyék fel a lakók a videókat és képeket az internetre – de itt üt vissza a „nincs háború” narratíva, hiszen a lakók nem vették még fel azt a mentalitást, hogy élet-halál kérdés, hogy az ellenség ne kapjon információt. Ez elég jól működik már az ukránoknál, akiknek volt is idejük megtanulni a leckét.
31-én az ukránok két helikoptert is elvesztettek, hat emberrel, nem világos egyelőre, hogy miért, és nincs szó ezen a ponton lelövésről. Ugyancsak 31-én azt jelentették be az oroszok, hogy két ukrán szabotőrt lelőttek és ötöt elfogtak orosz területen, 40 km-re a határtól.
Szeptember elsején egy Wall Street Journal cikk arról ír, hogy a földrajzilag kicsi haladás Robotinénél (és az utána röviddel következő Verbovne felszabadítása nyugatra) nagy jelentőséggel bírhat hamarosan. Ha sikerül az áttörést megerősíteni és kiszélesíteni, azzal az oroszok teljes védvonal-kialakító munkáját tudnák hatástalanítani. Úgy tűnik, a helyiek is így látják, tekintve, hogy az ukrán morál a környéken javult, míg az oroszok által kinevezett vezetés elkezdett elmenekülni a távolabb fekvő Tokmakból. A többi felszabadított településen is az orosz vezetés menekülése előzte meg az ukrán bevonulást. Nem is feltétlen kell az ukránoknak bevenniük Tokmakot, elég, ha tudják lőni a közlekedési csomópontjait – eleve ezek miatt fontos a település.
A nyugati fegyverek nagyobb hatótávolsága miatt ráadásul el tudnak úgy helyezkedni a front mögött, hogy az ellentűztől védve legyenek, de az oroszok életét megnehezítsék. Persze az oroszok is érzik a veszélyt, emiatt minden bizonnyal több erőt fognak ide csoportosítani. Kiderül még, hogy erre hogyan reagálnak az ukránok, még több fegyver (és repülő) bevetésével, vagy inkább majd máshol ütnek még egyet az oroszokon, hogy tovább gyérítsék a védelmet és a morált. A nyugati elemzők szerint kb 16 km széles megnyitásra lenne szükség (10 mérföld), beleértve az aknamentesítést is, hogy az ellátás is biztonságos legyen, és akkor az eddig még mindig nem nagyon használt nyugati tankokat is bevethetnék.
Szeptemberben, ha kis számban, de amerikai Abrams harckocsik is kell, hogy érkezzenek, amelyek további technológiai fölényt jelentenek. De Dave Demorrow nyugalmazott tisztje szerint már kisebb nyitás is elég ahhoz, hogy az oroszokat kisebb, de gyors járművekkel pusztító rajtaütéseknek tegyék ki. Mivel az oroszok nincsenek kiképezve arra, hogy „360 fokban” harcoljanak, és a fegyverzetük sem alkalmas a rövid távú viszonttűzre, szerinte néhány gépfegyveres Humvee is elpusztíthat egész tüzérségi egységeket. Azt eddig is megmutatták az ukránok, hogy képesek kicsi, gyors, hatékony manőverekkel terrorizálni az oroszokat, gerilla stílusban. Ráadásul az orosz sereg jelentős részét elvesztette a jobban képzett, tapasztaltabb egységeknek, az újonc, képzetlen egységek még nehezebben fognak tudni ellenállni.
Támogatások
30-án Dél-Korea bejelentette, hogy jövőre 394 millió dolláros segélycsomagot készít elő Ukrajnának. Egy nappal előtte az amerikaiak 250 milliós fegyvercsomagot jelentettek be, levegő-levegő rakétával, aknamentesítő eszközökkel, Javelin páncéltörő rakétákkal és HIMARS raktákkal.
Ukrajna
Szeptember elsején az ukrán gyerekek is elkezdték az iskolát. 1300 iskolát pusztított el az orosz invázió, sokan online tanulnak, a többi meg szinte mind óvóhelyen vagy eleve föld alá épített új osztályokban, ugyanis az oroszok előszerettel lőnek civil célpontokra, és mi lehetne számukra jobb, mint védtelen gyerekekre lőni?
Oroszország
25-én kivonult a Heineken is Oroszországból. Veszteséges kivonulni Oroszországból, sokan nem tették még meg (pl. az OTP, a MOL és a Richter), de jó eséllyel csak egyre nehezebb és veszteségesebb lesz kivonulni, mert az orosz törvények egyre nehezítik, illetve erővel államosíthatják, ami megtetszik. A Heineken 1 euróért adta el az orosz ágát az orosz Arnest Groupnak, és 300 millió eurós veszteséget könyvelt el belőle, de a cég szerint ennek elhanyagolható hatása lesz az éves kilátására. Nincsen benne visszavásárlási opció, tükrözve, hogy a piac is kezdi megérteni, hogy nem lesz már gyors visszaállás az orosz piacra.
27-én megerősítették az orosz hatóságok is, hogy Prigozsin a repülőn volt. Minő meglepetés. A baleset pontos okát „még nem állapították meg.” Tűkön ülve várjuk, de tekintve, hogy a traktorok végigvontatták az erdőn a roncsokat, nem biztos, hogy ez olyan nagyon érdekelte az orosz hatóságokat.
27-én, mintegy válaszként az ukrán támadásra, az oroszok is rakétákat lőnek az ukránokra – csakhogy mindegyiket lelövi a légvédelem. Mennyire más világot élünk, mint egy éve, amikor az oroszok szinte büntetlenül lőtték a városokat, miközben otthon tettethették, hogy nincs háború.
A brit védelmi minisztérium 28-i jelentése szerint jó eséllyel lemondták az oroszok a Zapad 23 hadgyakorlat megtartását idén. Ez egy Belarusszal közös hadgyakorlat szokott lenni, 2021 szeptemberében már félő volt hogy a gyakorlatozó katonák véletlenül átgyakorlatozzák magukat az ukrán határon. A lemondás okai kettősek lehetnek: egyrészt nem igazán van katona, akinek ne lenne jelenleg dolga a fronton, másrészt nem mutatna jól, ha háborús helyzetben táncolnának a csapatok máshol. Az orosz gyakorlatozások ugyanis sokkal inkább koreografált események, mint valós gyakorlatok. Ezt a szakma korábban is mondogatta, de a 2022-es hibák sorozatában még nyilvánvalóbbá vált, hogy az orosz logisztika és a csapatmozgatás gyengébb és felkészületlenebb a vártnál.
A britek 29-i jelentése szerint tovább emelték a katonák bérét az oroszok, mostanra egy kezdőfizetés az országos átlagfizetés 2,7-szerese körül jár (már akinek kifizetik, és nem lopják el a felettesei), 200.000 rubel körül havonta (olyan 1.906 euró). Erre azért is volt szükség, mert nem jelentkeznek elegen – de így sem teljesül a kvóta, úgyhogy egyre inkább úgy tűnik, muszáj lesz hamarosan új sorozást végezni. De ez, minden politikai negatívumot is hanyagolva, további problémákat fog okozni az orosz katonai iparnak, akiknek már így sincs elég munkásuk.
29-én végleg el kellett búcsúznunk kedvenc Prigozsinunktól, ugyanis eltemették Szentpéterváron. Putyin és Sojgu nem jelent meg a temetésen. Természetesen.
Bár Orbán Viktor szerint erőforrásai kifogyhatatlanok, mégis az oroszoknál épp üzemanyaghiány van, és még hónapokig lehet probléma, de minimum októberig. Amellett, hogy a hadseregnek nagy mennyiségre van szüksége, a betakarításhoz is kellene még jó adag. Emellett az infrastrukturális hiányosságok, nyugati alkatrészek hiányából fakadó karbantartási problémák is jelentősen közrejátszanak, illetve a gyengülő rubel miatt a forgalmazóknak is jobban megéri most az export, így kevesebb marad otthonra. Az orosz gazdák szerint viszont nem lesz gond a betakarítással, ha a költségeik meg is nőnek a hiány miatt.
A gázexport sem áll fényesen, augusztus végi jelentések szerint a Gazprom veszteséggel zárta a második negyedévet, 197 millió dollár mínusszal. Eddig 25 év alatt csak egyszer volt még veszteséges negyedévük, az is a Covid alatt. Fő ok, hogy az európai vezetékes gáz ugyan függőséget okoz az európaiaknak, de még inkább az oroszoknak, akik egyszerűen nem tudják máshol eladni a gázt – a gigantikus Szibérián át ugyanis csak minimális kapacitású vezetékek vannak Kína felé, és az LNG kapacitásaik kicsik és már le vannak foglalva.
Közben Európa sikerrel diverzifikálta a beszállítóit, és már most 90%-os töltöttségen állnak a gáztározók. A Kreml az energiaexportáló cégek extra adóztatásából teremt magának plusz pénzeket 2022 óta. Olyan nagyon továbbra sem kell félteni őket, az állam közel 600 milliárd dolláros tartalékának közel a fele nincs lefagyasztva, tehát van, amihez nyúlniuk. De ha már az addig profitábilis cégeket kell kisegítenie, miközben a gazdaság többi része is szenved, az sok jót nem jósol Moszkvának.
31-én az oroszok letartóztatnak néhány katonai bloggert, akik korábban panaszkodtak arra, hogy Herszonnál rosszul ellátott orosz brigád szenved. Közben a Kremlin másik ultranacionalista kritikusa, a háborús bűnös Igor Girkin azt hirdeti, hogy elindítja kampányát az elnökségre. Tekintve, hogy rácsok mögött van, sok vizet nem fog zavarni.
Diplomácia
A baltiak továbbra is sziklaszilárdan állnak orosz kérdésben: 30-án Litvánia bekéreti a vatikáni nagykövetet. Az ok: a pápa azt mondta a katolikus orosz fiataloknak hogy „emlékezzenek az örökségükre, a nagy, felvilágosult orosz birodalomra” és dicsérte I. Péter és II. Katalin cárokat. Hogy mi is ezzel a baj?
Az említett cárok arról híresek, hogy növelték az orosz birodalom területét – Putyin „csak vissza akar szerezni” területeket, még nem is újakra fáj a foga.
Amíg a pápa ezt nem látja át, addig a „békére” való törekvése sem lesz több, mint az orosz imperializmus védelme. Ezért is cseng üresen, amikor a Vatikán szóvivője azzal védekezik, hogy a pápa csak „arra kívánta bátorítani a fiatalokat, hogy őrizzék és népszerűsítsék azt, ami Oroszország nagy kulturális és szellemi örökségében pozitív, és semmiképpen sem az imperialista logikák és kormányzati személyiségek dicsőítésére” – ha ez így lenne, akkor semmiképp sem hódítók nevét kellene emlegetni, lenne akár rengeteg művész és tudós, akit fel lehetett volna hozni.
Szeptember elsején kiderült, hogy Erdogan és Putyin Szocsiban hétfőn, szeptember negyedikén találkozik. Várhatóan a gabonaegyezmény lesz a fő téma. A Kreml már tagadja, hogy köze lenne a kilépésének az egyezményből az afrikai élelmiszerhiányhoz. Sose higgy el semmit, amíg a Kreml nem tagadja.
Gazdaság
25-én Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária bejelentette, hogy kérik az EU-tól, hogy a gabonaimport tilalmát hosszabbítsák meg év végéig. Ez azt jelenti, hogy az ukrán gabona áthaladhat ezeken az országokon, de nem értékesíthető a területükön. Ugyan a fogyasztóknak jól jönne az olcsóbb élelmiszer, de a kormányokat jobban érdekli a mezőgazdasági szektor, és főleg azok lobbiereje. Kiváltképp hogy Lengyelországban idén, Romániában és Szlovákiában jövőre választások lesznek. Ezen kívül azt is el szeretnék érni az országok, hogy külön-külön, saját érdekeik alapján hozzáadhassanak más termékeket is a tiltólistához.
Ha év végéig nem is, de minden bizonnyal kapnak pár hónap hosszabbítást, ahogy eddig is. Ugyan Ukrajna nincs elragadtatva ettől, de azért lényegében nem csorbul se a lengyel elkötelezettség, se a jelentős román segítség a gabona exportjában.
29-én a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis, is megköszönte Romániának az ukrán gabona biztonságos exportjában betöltött szerepét.
A napokban egy Európai Bizottsági delegáció is érkezik Romániába, hogy megvizsgálják, hogyan lehetne tovább segíteni a gabona áthaladását. Egyébként az oroszok nem csak azért akadályozzák a gabona exportját, hogy anyagi kárt okozzanak az ukránoknak, de azért is, hogy ellátási problémát okozzanak Afrikában és a Közel-Keleten, és végső soron migrációs hullámokat indítsanak Európa felé. Ugyanúgy, ahogy Szíria kegyetlen lebombázásával is migrációs hullámot indítottak Európa felé 2015-ben. Az oroszok régi taktikája, hogy destabilizációval igyekeznek nyomást gyakorolni az ellenfeleikre.
Európa
29-én a németek letartóztattak egy cégvezető német-orosz állampolgárt, aki az oroszoknak precíziós műszereket adott el, amelyet aztán az Orlan-10-es drónok gyártásához használtak – tehát végső soron egyenesen ukrán katonák ellen. És még hány emberük lehet az oroszoknak Európában, főleg az olyan nemzetbiztonságra fittyet hányó országokban, mint Németország, vagy a posztkommunista országok? Pozitív fejlemény viszont, hogy az ilyen hazaárulók folyamatosan buknak le, és az oroszok, kínjukban, lassan minden alvóügynököt bevetnek, akik aztán ugyancsak lebuknak a szokatlanul nagy figyelem miatt.
Kapcsolódva kicsit az előzőhöz, a svájciak, külföldi nyomásra, elkezdték tervezni, hogy hogyan teszik szigorúbbá a pénzügyi rendszerüket. Egyelőre hisszük, ha látjuk, minden lopott pénz jó helyen van Svájcban, nem firtatják, nem adják ki az információkat, így az orosz oligarchák is kedvelik.
