Gálfi Árpád úgy látja, hogy az új városvezetésnek egyelőre jobban megy a sírás, mint a munka, és megpróbálnak mindent az előző városvezetés nyakába varrni.
Nem a diktátorokat, a forradalmárokat ünnepeljük. Érdekes módon a hatalom ünnepli őket, aki soha nem akar vitát és ellenállást. Furcsa szerepzavar.
Székelyudvarhely sok ahhoz, hogy lenyelje egy politikai erő, és ahhoz is, hogy langyos víz legyen kényelmes evezgetéshez.
Mind a két fél a másiktól várja a patthelyzet feloldását.