Nem árulta el, miért törölte le a cikket, amit tíz éve az uh.ro impresszumáról írt. Erre varrjatok Matyó-mintás kárászpikkelyes gombot!
fotó: SZILY László személyes archívuma
Az egyetlen élő újságíró, akiről tudjuk, hogy távozása után emléktáblát avattak a magyar médiában, és aki cikket írt az uh.ro impresszumáról, aztán eltüntette.
Jelenleg Budapesten él, jelenleg két tacskó, 1 macska, 1 szegélyes teknős, 2 millió 360 ezer fáraóhangya gazdája, két gyerek apja és a 444.hu újságírója, remélhetőleg a repülőn ülve Székelyudvarhelyre tart. De nem volt ez mindig így.
A férfi, aki főszereplő lehetne abban a rajzfilmben, melyben Róbert Gidát és Micimackót összemixelték, számos eseményről nevezetes. Ezek egyike, hogy térden állva kért bocsánatot egy koreai fiúegyüttestől, a BTS-től, és ugyancsak letérdelt egy villanyoszlop előtt, majd félévig sántított, miközben sétálva olvasott, és nekiment az ártatlanul álldogáló tárgynak, ami viszont nem olvasott.
Egy alkalommal bilincsbe verve vitték el és zárták órákra fogdába, ébresztették fel álmából szándékosan elkövetett irónia alkalmazása miatt Fásy Zsülike ellen. És ő az a férfi, aki miatt D. Tóth Kriszta egykor félórán át könnyeket hullatott a köztévé műsorában, majd elvitte magával egy körre.
Arra a legbüszkébb, hogy „egy tapasztalt, idős fül-orr-gégész egyszer a szemembe nézett és rajongó tekintettel azt mondta: életemben nem láttam ilyen durva orrsövényferdülést”. Ám a legfontosabb, a legkihagyhatatlanabb: vagy nem emlékszik, vagy lapít vele, de idén volt a tizedik évfordulója annak, hogy írt rólunk 2013. január 28-án egy cikket!!!444!!! A cink.hu-ra!
Sajnos már nincs meg a képernyőfotó sem, és az illető is eltüntette a cikket. Sőt, az egész portált. Sem kérni, sem megvesztegetni, sem megzsarolni nem lehet, pedig többféle eszközt bevetettünk, még a vargányás zakuszkát is, hogy interjút adjon. Amibe bele is egyezett. Aztán többszöri megkeresésünkre, sem volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre, bármi rosszat jogunkban áll feltételezni tehát az ügy kapcsán.
Ezért segítségül hívtuk a Szily-riportgenerátort, melyet volt indexes munkatársai hoztak létre azon olvasóik kedvéért, akik a szerzőjüket siratták az újság felületén. Kértük a generátort, számoljon be arról, milyen tudósítást fog írni Szily László saját, Idegtartás c. könyvének bemutatójáról Székelyudvarhelyen, valamint az uh.ro születésnapjáról.
Ahová azért jött el, “mert baromi kíváncsi voltam arra a helyre, ahol ilyen sokan olvassák a független internetes sajtót, pedig gombászhatnának is helyette”.
Idézzük a Szily-gépet:
Még unalmát rejszolásba fojtó egyetemista voltam, amikor először lépett az életembe Uj Péter, de már akkor éreztem, hogy ez a találkozás könnyen megy majd, mint C. Ronaldónak a meccs utáni fagyiztatás. Ez jutott eszembe, amikor már a hétvégére gondolva elkezdtem etetőanyagot gyűjteni Székelyudvarhelyen a Szily László Idegtartás című könyvének bemutatója alkalmából összegyűlt tömegben.
Ilyen rendezvényre eleve csak az iPhone-hoz nőtt konzumidióták mennek önszántukból, illetve azok az életunt alkotmánybírók, akik még hisznek abban, hogy Kuncze Gábor hozat egy faszorrú majmot a városligeti állatkertbe. Persze, mindig élmény látni, ahogy Medgyessy Péter nevére melegíteni kezdenek a főállású tüntetők, mint amikor Hende Csaba végez a csákóhajtogatással. Egy ponton úgy éreztem magam, mint Szekeres Imre, akinek haj helyett tévedésből lábujjakat ültettek a fejbőrébe.
Ezekkel az emberekkel egy teremben lenni olyan, mint romkocsmát üzemeltetni Bayer Zsolttal. A Szily László Idegtartás című könyvének bemutatója Székelyudvarhelyen a szekértáborhívők Sziget fesztiválja, az sem lenne meglepőbb, ha Horn Gábor Áder Jánossá operáltatná magát nyaktól fölfelé. A tanulság ugyanaz, amit egyszer a pecalistára írt Z., a mesteri csuklójú képkeretező: paptetűt irtani csak élő csalival lehet.
Erre varrjanak matyómintás, Szilvásy György arcképével díszített gombot!
És egyúttal arra is kíváncsiak lettünk, hogy meséli majd el olvasóinak az uh.ro születésnapi rendezvényét:
Még másnaposságtól rettegő kiskatona voltam, amikor először lépett az életembe a rajzolási mánia, de már akkor éreztem, hogy ez a találkozás nagyobb lesz, mint Kóka János önbizalma. Ez jutott eszembe, amikor felmértem a menekülési lehetőségeket az Ács Danival és Erdélyi Péterrel az uh.ro születésnapja alkalmából összegyűlt tömegben.
Ilyen rendezvényre eleve csak a kipeckelt szájú hitgyülisek mennek önszántukból, illetve azok a Kossuth-téri fundamentalisták, akik még hisznek abban, hogy Kuncze Gábor megreformálja a Nemzeti Színház büféjét. Persze, mindig élmény látni, ahogy Bauer Tamás nevére melegíteni kezdenek a főállású tüntetők, mint amikor Hende Csaba végez a csákóhajtogatással. Egy ponton úgy éreztem magam, mint Szekeres Imre, akinek haj helyett tévedésből lábujjakat ültettek a fejbőrébe.
Ezekkel az emberekkel egy teremben lenni olyan, mint romkocsmát üzemeltetni Kende Péterrel. Az Ács Danival és Erdélyi Péterrel az uh.ro születésnapja a népi-urbánus vita Waterloo-ja, az sem lenne meglepőbb, ha Mesterházy Attila Kövér László-mintás pólót húzna. A tanulság ugyanaz, amit egyszer a pecalistára írt I., a politoxikomán kórboncnok: süllőzni csak folyamatosan káromkodva lehet.
Erre varrjanak kárászpikkelyes, agronómusbőr gombot!
Ha mindezt élőben is szeretné látni, vegyen jegyet az uh.ro születésnapjára, ha olcsó jegyet akar, fizessen elő az uh.ro-ra, és bármikor ingyen, bérmentve, írasson tudósítást Szily László szavaival a rendezvényéről.
