Ötödikes voltam, tanár úr, amikor először ültem az óráján. Visszacseng köszönése, az a lelkes és határozott felkiáltás, amelyet oly sokszor hallhattam diákéveim alatt: „Jó napot kívánok!”
Novák Károly István
történelem szakos tanár, tankönyvíró, kutató, helytörténész 1976-ban született Székelyudvarhelyen, a középiskolát a Tamási Áron Gimnáziumban végezte 1994-ben, majd 1998-ban a Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán diplomázott.
Élete, munkássága során pedagógusként, kutatóként és közéleti szereplőként is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Nem állt távol tőle a közösségi szerepvállalás: a Hyperion Szellemi Műhely szervezőjeként az 1990-es években előadások, vitafórumok szervezésében vett részt társadalomtudományok, kultúra, helyismeret témakörben. A Benedek Elek Pedagógiai Líceum aligazgatójaként vezetői tisztséget is vállalt. Önkormányzati képviselő is volt.
Szakmai munkássága során az erdélyi magyarság, a székelység történetét, valamint Székelyudvarhely helytörténetét kutatta. Számos publikációja jelent meg történelmi folyóiratokban, valamint szerzőként és szerkesztőként egyaránt több helytörténeti vonatkozású mű is viseli a kézjegyét. Talán a legismertebb és legjelentősebb a 2011-ben alakult szakmai munkacsoportban való részvétele, melynek tagjaként és A székelység története című tankönyv szerkesztőjeként hozzájárult ahhoz, hogy a romániai magyar iskolákban oktatható legyen népünk történelme. Társszerkesztője volt a 2018-ban megjelent Nagyapák könyve című kötetnek, mely két neves orvos, Jaklovszky Dénes és Alfonz életén keresztül mutatja be Erdély és a város 20. század eleji művelődéstörténetét. Azok a boldog békeidők Székelyudvarhelyen címmel 2011-ben jelent meg szintén helytörténeti vonatkozású kötete. Az általános műveltség terjesztéshez a Star Radióban sugárzott műsoraival járult még hozzá, amelyekben a város kiemelkedő közéleti szereplőit szólaltatta meg. A beszélgetések szerkesztett változatát 2007-ben kötetként is kiadták Az emlékező Udvarhely címmel.
Novák Károly István augusztus 7-én, súlyos betegség után, 47 évesen hunyt el. Temetése 2023. augusztus 10-én lesz 15 órától a Szent Miklós-hegyi temetőben.
Ön nem órát tartott, tanár úr, ön órát adott. Előadott és megtanított. A beleélés, a lendület, az energia, amellyel átadta tudását, példaértékű és megtaníthatatlan. Óráit nem megtűrtük, tanár úr, vártuk és élveztük. Bíztunk önben, tudásában és igazságosságában. Hogy részrehajlás nélkül és legjobb tudása szerint oktat és kér számon. Önnek ez nem munka, ez hivatás volt.
Ön nemcsak bement az iskolába, tanár úr, ön mindig céllal érkezett. Hogy példát mutasson, hogy fejlesszen, hogy fegyelmezzen. Következetes volt és egyenes. Egyértelműen és előremutatóan tette szóvá, ha helytelenül viselkedtünk, ha megszegtük az íratlan vagy írott szabályokat.
Ön nem sétált az iskola udvarán, tanár úr, ön vonult. Tartással, határozottan, közben diákjait hangosan és magabiztosan köszöntötte. Öröm látszott arcán, amikor velünk, tanulókkal szót váltott, pedagógusi öröm. Egyenes kommunikációra nevelt, a tiszteletet megadta és átadta, hogy mi is hasonlóan tegyünk.
Ön nem hiányzott az iskolából, tanár úr, önre mindig lehetett számítani. Jó időben, rossz időben, a hét elején és a hét végén is megjelent, értünk, diákjaiért. Mert ragyogott a tekintete, amikor bemehetett egy osztályterembe, mert mosolygott a szemével, amikor kérdeztünk.
Ön nem fordított hátat, tanár úr, amikor vártuk önt, ön mindig megjelent. Évnyitón, évzárón, nagykorúsításon, ballagáson, kiránduláson.
Ön erőt öntött a közösségbe, összekovácsolta a társaságot.
Ön nemcsak az iskolában mutatott példát, tanár úr, ön azon kívül is. Színházban, koncerteken, előadásokon gyakran találkozhattunk önnel, példaként követtük, ahogy részt vett a kulturális rendezvényeken, ahogy művelődött, ahogy tett a közösségért.
Olyan, mintha tegnap lett volna, tanár úr, hogy ballagásunk alkalmából énekeltünk önnek. És a teraszról nézett le ránk, és könnyes szemekkel hallgattuk mondandóját. Érdeklődött és kérdezett, nevettetett és útravalót adott. Útravalót az élethez, ahogyan azt oly sokszor tette.
Ég önnel, Novák tanár úr!
