fotó: Ranae Smith/Unsplash.com
A palackorrú delfinek több mint 30 éves vizsgálata azt találta, hogy az anyák füttyének hangmagassága magasabb, hangterjedelme pedig nagyobb, ha a borjaikat hívják.
A hétfőn közzétett tanulmányban a kutatók szerint felfedezték, hogy a delfinek – az emberekhez hasonlóan – megváltoztatják a hangszínüket, és egyfajta magas hangú „bababeszédet” használnak, amikor kicsinyeikkel kommunikálnak – írja a The Guardian-ra hivatkozva a Telex.
Hogy az emberek miért használják a gügyögést, pontosan nem bizonyított, de a tudósok úgy vélik, hogy az emberi csecsemők nagyobb figyelmet fordíthatnak a nagyobb hangmagasság-tartományú beszédre, és a bébibeszéd abban is segítheti őket, hogy új hangok kiejtését sajátítsák el. Nem csak a delfineknél figyelhető meg a jelenség: korábban egy majom- és madárfajoknál is megfigyelték, hogy a nőstények megváltoztatják a hanglejtésüket, hogy felkeltsék az utódaik figyelmét.
A kutatók speciális mikrofonokkal próbálták felvenni 19 anyadelfin füttyét a floridai Sarasota-öbölben, amikor fiatal utódaik kísérték őket, illetve amikor egyedül vagy más felnőttekkel úsztak.
Ebbe az időintervallumba beletartoztak azok az évek is, amikor borjaikkal voltak, és azok is, amikor nem. A delfinborjak átlagosan három évig maradnak anyjukkal. Peter Tyack a skóciai Saint Andrews Egyetem tengerbiológusa, a tanulmány társszerzője szerint a „gügyögést” mind a 19 megfigyelt esetben rögzítették.
A kutatók csak az egyedi jelzőfüttyöt figyelték meg a kutatás során, ezért arra egyelőre nem adtak választ, hogy vajon más „szavak” esetében is használják-e a hangelváltoztatást a delfinanyák – bár a kutatók szerint valószínű, hogy igen.
„Logikus lenne, ha a palackorrú delfineknél – egy hosszú életű, erősen akusztikus fajnál – , ahol a borjaknak rengeteg hangot kell megtanulniuk kiejteni a kommunikációhoz, hasonló, utánzásos módon sajátítanák el azokat” – mondta Frants Jensen, a dán Aarhusi Egyetem viselkedésökológusa, a tanulmány társszerzője.
