Január 1-jétől a nyugdíjak 13,8 százalékkal, a közalkalmazotti alapbérek pedig 5 százalékkal növekednek. Kivéve a tanügyi alkalmazottaké, ami két részletben 20 százalékkal emelkedik – ez derül ki a szerdán közzétett 2024-es költségvetési törvénytervezetből.
A jogszabályjavaslat értelmében a közalkalmazottak túlórái, illetve a heti pihenőnapokon és munkaszüneti napokon végzett munkájuk – a törvényekben előírt bizonyos kivételektől eltekintve – csak szabadidővel kompenzálható.
A tervezet szerint jövőre az üdülési utalvány és az étkezési támogatás csak azoknak jár, akik nettó 8.000 lejnél kevesebbet keresnek. Az üdülési utalvány értéke az évi 1.450 lejről 1.600 lejre emelkedik a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék bevezetése miatt.
Az ártalmas munkakörülményekért járó pótlék a közszférában az alapbér 15 százaléka lesz, de nem haladhatja meg a havi bruttó 1.500 lejt.
A tervezet előírja a betöltetlen álláshelyek felszámolását is, valamint azt is, hogy az önálló költségvetésű közintézményekben a vezető beosztású személyek aránya az alkalmazottak körében 12 százalékról 8 százalékra csökken. Emellett legalább 25 százalékkal csökkentik az államtitkárok, helyettes államtitkárok és államtanácsosok számát a kormányzatban.
A jogszabályjavaslat alapján 2024-ben a GDP-arányos költségvetési hiány nem lépheti túl az 5 százalékot, míg a személyzeti kiadások felső határát a GDP 8,5 százalékában állapították meg. Ezenkívül rögzíti, hogy 2025-ben a deficit 4,7 százalékos lesz, valamint a személyzeti kiadások nem haladhatják meg a GDP 8 százalékát.
