Korábban már írtunk arról, hogy május közepén megszavazták: legyen Trianon napja ünnep Romániában. A törvénytervezet értelmében az ország június 4-én megünnepelné a trianoni szerződést, és az önkormányzatok kötelesek lennének kitűzni a román nemzeti lobogót. A törvény hatályba lépéséhez csak Klaus Iohannis államfő aláírása hiányzott.
Azonban ehelyett ő megtámadta pénteken az alkotmánybíróságon az említett törvényt, és több részletét is kifogásolta.
Úgy gondolja, hogy: a törvény ellentmond az államhatalmi ágak szétválasztására, a jogviszonyok stabilitására, valamint a törvények minőségére vonatkozó alkotmányos elveknek.
A Trianon-törvény gondolata nem most merült fel először, 2015-ben is lezajlott egy csörte. A tervezetet végül visszavonták.
A jogszabályt rosszul felépítettnek, zavarosnak és kiszámíthatatlannak nevezte, aminek a pontos célját sem jelölték. Az indoklásból arra következtethetünk, hogy a cél a szerződés fontosságának hangsúlyozása kulturális és oktatási rendezvények által, de a pontatlanság miatt lehetséges, hogy a megrendezésre kerülő események a jogalkotó szándékával ellentétesek lesznek, magyarázta az államfő.
Ugyanakkor a jogszabály az önkormányzatok belátására bízza, hogy támogatják-e az eseményeket vagy sem, így a törvénynek csupán „ajánlás jellege” van, hívta fel a figyelmet.
Azt a cikkelyt is vitatta, ami előírja a román zászló felvonását ezen a napon, mert meglátása szerint ez nem illeszkedik az érvényben lévő vonatkozó jogszabályokba. Hasonló módon azt is, ami előírja, hogy a közszolgálati rádiónak és televíziónak az eseményhez kapcsolódó műsorokat kell szolgáltatnia.
Döntése miatt Iohannist több szociáldemokrata politikus is bírálta.
Alfred Simonis, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakcióvezetője „szégyenletesnek” nevezte, hogy „Erdély védelmezője” megtámadta az alkotmánybíróságon a Trianon-törvényt. Úgy véli Iohannis szerint a románoknak nincs joguk megünnepelni azt, hogy Erdély egyesült Romániával, és az államfő „maholnap megtiltja, hogy büszkék legyünk a nagy egyesülésre, a román zászlóra, vagy himnuszra”.
Titus Corlăţean és Şerban Nicolae szenátorok „zsenánsnak” minősítették Iohannis óvását, az államfő „kitartó románellenes munkájának” részeként értékelik, és úgy vélik, hogy az elnök „tudatosan minimalizálja” a nagy egyesüléshez vezető események jelentőségét. De bíznak benne, hogy „előbb vagy utóbb igazság szolgáltatik”, és a trianoni szerződés napja „minden román nemzeti ünnepe lesz”.
