Forrás: Inquam Photos / fotó: Octav Ganea
Klaus Iohannis hétfőn, február 10-én bejelentette lemondását az államfői tisztségről – tájékoztat az Agerpres.
A Cotroceni-palotában tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján az elnök közölte, hogy február 12-én teszi meg ezt a lépést.
„Meg akarom kímélni Romániát és a román állampolgárokat ettől a válságtól, (…) ezért lemondok Románia elnöki tisztségéről. Holnapután, február 12-én távozom hivatalomból” – nyilatkozta Iohannis.
A képviselőház és a szenátus kedden, február 11-én 10 órától együttes ülésen vitatja meg a Klaus Iohannis államfő tisztségéből való felfüggesztésére vonatkozó ellenzéki kezdeményezést – döntötte el hétfőn a parlament két házának összevont házbizottsága.
A döntést bejelentő Ilie Bolojan szenátusi házelnök elmondta, hogy az államfő tisztségéből való felfüggesztésére vonatkozó kérést várhatóan elküldik az alkotmánybíróságnak véleményezésre.
15 óra 6 perckor
Az államfő „haszontalan”, „megalapozatlan” és „káros” lépésnek nevezte a felfüggesztési eljárást – írja ugyancsak az Agerpres.
Szerinte a kezdeményezés azért haszontalan, mert néhány hónap múlva, az új elnök megválasztása után amúgy is távozott volna a hivatalából, és azért megalapozatlan, mert soha nem sértette meg az alkotmányt.
„És azért káros ez a kezdeményezés, mert mindenki veszít, senki sem nyer. Néhány nap múlva a román parlament megszavazza a felfüggesztésemet, és Románia válságba kerül, mert kiírják a népszavazást az elnök menesztéséről. Ennek a kezdeményezésnek belpolitikai és sajnos külpolitikai vonatkozású hatásai is lesznek” – részletezte Iohannis.
„Egyesek egyet fognak érteni a menesztésemmel, mások nem. A vita csak a negatívumokra fog összpontosítani. Az egész társadalom felbolydul. Nem a közelgő elnökválasztás uralja majd a közbeszédet. Nem lesz vita arról, hogy Románia milyen úton halad tovább. A jelöltek még csak nem is lesznek képesek bemutatni elképzeléseiket (…)” – vélekedett.
Iohannis szerint a felfüggesztési eljárásnak elhúzódó és nagyon negatív külpolitikai hatásai lesznek. „Egyik partnerünk sem fogja megérteni, hogy Románia miért meneszti az elnökét, amikor már megkezdődött az új államfő megválasztásának folyamata. Senki sem fogja megérteni, mi értelme van egy ilyen kezdeményezésnek, ha a hivatalban lévő elnök amúgy is távozni fog. Hogy egyenesen fogalmazzak, közröhej tárgyává válunk” – jelentette ki.
15 óra 21 perckor
Cristian Pîrvulescu politikai elemző az államfő bejelentése után kijelentette, hogy Klaus Iohannisnak már semmilyen alternatívája nem volt a lemondáson kívül, és a lépése mélyíti a válságot, aminek a fő nyertesei a szélsőjobboldal képviselői.
„A rá nehezedő hatalmas nyomás miatt az államelnöknek nem volt más választása, mint lemondani, mert ez a nyomás minden irányból érkezett. Nehéz megmondani, hogy a jelenlegi kormánytöbbség figyelmeztette-e őt, hogy nem fogják támogatni a parlamenti szavazáson, de szerintem ő azért választotta ezt ezt a lehetőséget, mert valójában már semmiféle politikai támogatottsága nem maradt” – nyilatkozta az Agerpresnek a politológus.
Az elemző szerint az államfő lemondásával a politikai válság mélyülni fog.
„Ez azért van, mert egy sor más probléma merül majd fel. Pillanatnyilag azonban az államfő lépése csillapítja a feszültséget, amelyet főként a szélsőjobboldal és az USR gerjesztett kampánymegfontolásokból. Nehéz megmondani most, hogy ez hasznára lesz-e valakinek. Az én szemszögemből a fő nyertesek a szélsőjobboldal képviselői. Õk kérték (az elnök lemondását – szerk. megj.), és elérték” – mondta Cristian Pîrvulescu.
15 óra 30 perckor
A román alkotmány értelmében az elnöki poszt megüresedése esetén a szenátus vagy a képviselőház elnöke veszi át az elnöki jogköröket, így a következő hónapokban Ilie Bolojan irányítja az országot egészen az új államfő megválasztásáig – írja a Transtelex.
A PNL politikusa jelenleg a Nemzeti Liberális Párt ideiglenes vezetője is, ezt a tisztségét át kell majd adnia, a párton belüli források szerint a belügyminiszter, Cătălin Predoiu léphet a helyére.
Bolojan szinte minden államfői jogkört megkap, a román alkotmány három területen korlátozza az ideiglenes elnök mozgásterét: nem tarthat parlamenti beszédet az ország főbb politikai kérdéseiről, nem oszlathatja fel a törvényhozást, és nem írhat ki népszavazást nemzeti jelentőségű ügyekben. Ettől eltekintve azonban teljes jogkörrel rendelkezik a kül- és biztonságpolitika terén. Nemzetközi szerződéseket köthet, kinevezheti vagy visszahívhatja Románia diplomatáit, és a hadsereg főparancsnokaként akár mozgósítást is elrendelhet. Emellett közhivatalnokokat nevezhet ki, katonai rangokat adományozhat, érdemrendeket oszthat ki, sőt egyéni kegyelmezési jogkörrel is bír.
Az alkotmány szerint az ideiglenes elnököt is felfüggeszthetik, ha súlyosan megszegi az alaptörvény előírásait.
15 óra 46 perckor
Áttörték a csendőrségi kordont a kormánypalota előtti Victoriei téren néhányak azok közül a tüntetők közül, akik a kiskereskedelmi üzletláncok áremelései ellen vonultak utcára. A tüntetők ujjongtak, amikor Klaus Iohannis bejelentette, hogy lemond hivataláról, a Hotnews szerint volt, aki petárdákat dobált – számol be a Transtelex.
Az Agerpres közlése szerint több százan gyűltek össze hétfőn a bukaresti kormánypalota előtti téren, a fővárosi csendőrség pedig közölte, hogy a tüntetők nyomást gyakoroltak a rendfenntartókra és hangsúlyozták, hogy a demonstráció engedély nélkül zajlik.
