Jogerősen bejegyezték az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nevű pártot, amely az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójának eredményeként alakult „az erdélyi nemzeti oldal képviseletére” – írták közleményükben, melyet a kolozsvári sajtótájékoztató után küldtek ki.
A pártfúzió, az EMSZ bejegyzése két évig tartó jogi huzavona után valósult meg. Az EMNP és az MPP együttes küldöttgyűléseinek fúzióra vonatkozó szándékát a bíróság korábban azért utasította el, mert az új párt megnevezése magyarul is szerepelt a benyújtott dokumentumokban.
Ezt követően a két szervezet küldöttgyűlései mint legfőbb döntéshozó fórumok, ismételten kinyilvánították a fúzióra vonatkozó szándékukat, második körben pedig sikerült bejegyeztetniük az Erdélyi Magyar Szövetséget. A bíróság augusztus 24-én hagyta jóvá a pártfúziót, a döntés pedig november 1-én vált jogerőssé.
A fúzió eredményeként az EMNP és az MPP mint önálló politikai alakulatok összeolvadnak, ezek jogutódja az Erdélyi Magyar Szövetség lett, így a két korábbi párt színeiben mandátumot szerzett önkormányzati képviselők és elöljárók automatikusan az EMSZ képviselőivé váltak, megőrizve választott tisztségeiket.
Csomortányi István volt EMNP-elnök emlékeztetett: az EMSZ eddig is létezett politikai szövetségként, hiszen a legutóbbi önkormányzati választás során Erdély több településén annak színeiben nyertek tisztséget az önkormányzati képviselők és polgármesterek, most pedig a pártként is létrejött EMSZ keretei között folytathatják munkájukat.
Az EMSZ elnökségében – egy korábbi, együttes küldöttgyűlési felhatalmazás értelmében és a következő küldöttgyűlésig – Mezei János (elnök), Csomortányi István (elnökhelyettes), Toró T. Tibor (alelnök), Sorbán Attila Örs (alelnök) és Mosdóczi Vilmos (alelnök) kaptak helyet.
Az EMSZ egyik legfőbb küldetésének tekinti, hogy megállítsa az erdélyi magyar politikai közösség szétforgácsolódását, ugyanakkor „az erdélyi magyarság országnyi méretű közösség, mely nem élhet egypártrendszerben, így ahol arra szükség mutatkozik, ott meg kell teremtenünk a választás lehetőségét, ezzel is biztosítva, hogy a legrátermettebb képviselők nyerjenek mandátumot” – hangsúlyozta Csomortányi.
Az EMSZ jelöltjei tíz erdélyi település, köztük két székelyföldi kisváros (Szentegyháza és Székelykeresztúr) polgármesteri tisztségét szerezték meg a 2020 szeptemberében tartott romániai önkormányzati választásokon. Az RMDSZ-szel kötött megegyezés után a decemberi parlamenti választásokon két képviselőt juttattak az RMDSZ jelöltlistáin a román képviselőházba: az udvarhelyszéki Zakariás Zoltánt és a háromszéki Kulcsár-Terza Józsefet.
