archív felvétel: Ilyés Zalán
Habár folyamatos a tájékoztatás a december óta tartó oltáskampányról, olyannyira szerteágazott, hogy jobbnak láttuk összegyűjteni egy csokorba azokat az információkat, amik rendelkezésre állnak. Az alábbi kérdezz-felelek típusú összeállításban az oltás fajtáiról, összetevőiről, esetleges mellékhatásairól olvashatsz, s azt is megtudhatod, hogy mennyi ideig hatásos, mennyire véd a vírustól, kinek ajánlják s kinek nem. Ha pedig rászántad magad, akkor a programálás módjáról is tájékozódhatsz.
Hogyan is működnek az oltások általában?
A szervezetbe juttatott oltóanyagban a vírus legyengített változata vagy részei (pl. fehérje) vannak, amik nem tudják lebetegíteni a szervezetet, viszont stimulálják az immunrendszert, megismertetik az adott vírussal, hogy amikor élesben „találkozik” vele, akkor ismerje fel és tudjon reagálni rá.
Mit is adnak be és hová?
A koronavírus-fertőzés elleni védőoltás egy folyékony állagú anyag, amit – más oltásokhoz hasonlóan – fecskendővel adnak be izomba, általában felkarba, vállba. Akiknek van malackájuk, azoknak nem is kell magyarázni, akinek nincs, megnézhetik az év kiegészítőjén, ami pont ott nyílik, ahol kell.
Mi a lényege az oltásnak, miért jó ez nekem?
Az oltás jelentősen csökkenti a megbetegedés lehetőségét, az antitestek leépítik a vírustörzseket. A tömeges beoltással lehetne a leghamarabb elérni a nyájimmunitást, amelynek következtében a járványügyi szabályokon is lehetne lazítani, a járványt megelőző életvitelhez visszatérni. A becslések szerint a lakosság 70-75%-át be kellene oltani, mielőtt az emberek újra szabadon mozoghatnak, utazhatnak.
Milyen fajtái kaphatók Romániában?
Az oltáskampányt 2020 végén a német-amerikai Pfizer-Biontech oltásával kezdték, amit az elsők között fejlesztettek ki és dobtak piacra tömeggyártásban. 2021 januárjában megérkezett az ugyancsak amerikai Moderna első szállítmánya, februártól pedig a brit-svéd AstraZeneca gyártótól is érkeznek az oltások. A készlettől függ, hogy egy adott időpontban melyiket használják.
Van-e különbség közöttük?
Mindhárom, európai szinten engedélyezett oltásfajtát két adagban kell beadni legalább 3-4 hét eltéréssel (az AstraZenecát 8-12 héttel), a hatékonyságuk idővel hasonlónak bizonyult, 90% körüli védettséget nyújtanak. A Pfizer és a Moderna hasonló technológiát használ, m-RNS alapú oltásokról van szó, az AstraZeneca pedig egy csimpánz (nem fertőző) adenovírusát használja hordozónak, általa jut be a koronavírus genetikai információja a szervezetbe.
Akkor módosítja a génállományt?
Nem, ezek a részecskék rövid időn belül felszívódnak.
Bárki bekaphatja?
Nem éppen. Az AstraZenecát nem ajánlják egy bizonyos kor felett (Németországban 65, máshol 55 év felett), és egyiket sem ajánlják kiskorúaknak (kivéve a Pfizert 16 éves kortól), illetve olyanoknak, akiknek ismert allergiás reakciója lehet valamely COVID-19-oltóanyagra, vagy hasonló technológián alapuló más oltóanyagra. Egyéb ellenjavallat nincsen, viszont a különféle egészségügyi állapotok befolyásolhatják az oltás hatékonyságát, az autoimmun betegségek, gyenge immunrendszer, terhesség esetén még nem áll rendelkezésre kellő klinikai adat erről.
Hogyan tudják ezt kiszűrni?
Ha a családorvos által történik a programálás, akkor neki elvileg tudnia kell az illető egészségi állapotáról, de minden egyes beoltás előtt pontosan azért van egy előszűrő vizsgálat, hogy elkerüljék ezeket, egy sor kérdést feltesznek az egészségügyi előzményekkel kapcsolatban.
Mire kérdeznek rá?
Ellenőrzik, hogy szenvedsz-e valamilyen krónikus (szív, vese, máj, tüdő stb.) vagy súlyos betegségekben (AIDS, rák, leukémia), cukorbetegségben, epilepsziában, rákérdeznek, volt-e lázad az elmúlt 14 napban, koronavírus fertőzésed (ha igen, eltelt-e 28 nap azóta), allergiád gyógyszerre, oltásra, szedsz-e immungyengítő gyógyszereket, vért kaptál-e, esetleg valamilyen más oltást az elmúlt négy hétben, illetve a nőknél az esetleges terhességre is.
Vannak-e mellékhatások? Milyen gyakoriak?
A legtöbb esetben tünetmentes, de természetes, ha vannak mellékhatások, mert annak a jele, hogy a beoltott anyag működésbe lépett. Minden szervezet másképp reagálja le, a leggyakoribb helyi reakció az oltás helyének fájdalma, duzzanata, bőrpír. Utólag átmenetileg felmerülhet még: láz, fáradtság, fejfájás, hidegrázás, hányinger, hasmenés, izomfájdalom, ízületi fájdalom. Közülük gyakoribb a fejfájás és a fáradtság, ezek is inkább az 55 évnél fiatalabb korosztálynál jelentkeztek, illetve a második dózis után többször az elsőhöz képest.
A legsúlyosabb, de meglehetősen ritka kockázat az anafilaxiás sokk, de ez más oltásoknál, bármilyen befecskendezett szerves anyagnál (penicillin) is felmerül. Február 23-áig egyetlen ilyen eset kapott nyilvánosságot Romániában.
Mikortól és mennyi ideig tart a védettség?
Ez még nyitott kérdés, folyamatosan figyelik, hogy mennyi antitestet generál a beoltott szervezet, az előzetes becslések szerint félévig is tarthat a hatása.
Ha már voltam vírusos, akkor is beadassam?
Habár a fertőzés után a természetesen képzett antitestek bizonyos ideig immunitást nyújtanak, ez egyénenként változó, a védelmet az oltás felerősítheti, meghosszabbíthatja. Az oltást a gyógyulás után ajánlják beadatni.
Az újabb mutációkkal szemben is hatásos?
Ezt is folyamatosan ellenőrzik, a Dél-Afrikából Nagy-Britanniába jutott első ismert és elterjedtebb mutációval szemben hatásosnak bizonyult a kutatók szerint. Az amerikai kutatók szerint egy másik mutáció azonban olyanokat is megbetegíthet, akiket már beoltottak vagy akik már átestek a betegségen. New Yorkban február 25-én már a megbetegedések egynegyedét ez a vírustípus okozta a New York Times szerint.
Kik és milyen ütemben jogosultak?
2020 végén kezdődött el az első szakasz, amelyben az egészségügyi alkalmazottak és a szociális gondozók iratkozhattak fel. A január 15-én elindult második szakaszban a veszélyeztetett személyek (krónikus betegek, idősek, hajléktalanok, mozgáskorlátozottak és hozzátartozóik) és a kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók jelentkezhetnek.
Melyek a kulcsfontosságú szektorok?
Az oltáskampány portálja alapján az időseken és más veszélyeztetett személyeken kívül az alábbi kategóriák élveznek elsőbbséget a lakosság többi részéhez képest:
- az állami intézmények (parlament, államelnökség, kormány, minisztériumok és az alárendelt intézmények) kulcsfontosságú dolgozói;
- a honvédelmi, közbiztonsági, nemzetbiztonsági és igazságügyi személyzet;
- a létfontosságú gazdasági szektorok: közélelmezés, víz-, gáz-, villany- és üzemanyagszolgáltatók, egészségügyi és gyógyszeripar, közszállítás, vasúti, légi és vízi csomópontok, távközlés, tanügy és bölcsődék, posta és futárszolgálat, egyházak, fertőzésnek kitett média, hulladékkezelés személyzete.
S ha ez megvan?
A harmadik szakaszban a lakosság minden további tagja feliratkozhat, viszont itt is vannak elsőbbséget élvező kategóriák: nyersanyag kitermelés és feldolgozás, vendéglátás, szépségipar, szórakoztatóipar, kulturális intézmények, múzeumok és könyvtárak, szabadidő, pénzügy, bank és biztosítások, állami felügyelet alatt álló szálláshelyek (pl. menekülttáborok), fogvatartottak, kommunikációs hálózatok működtetői, élelmiszerüzletek. A tömeges beoltásokat eredetileg április elejére tervezték, viszont a kisebb oltóanyag-szállítmányok miatt a második fázis elcsúszott.
Hol, mikor, hogyan lehet programálni?
Bárki létrehozhat fiókot az erre kifejlesztett platformon, előjegyzést azonban nem mindenki tud kérni az első két szakasz lezárulásáig. Addig a családorvosok írhatják fel az egészségügyi szempontból veszélyeztetett személyeket, a kulcsfontosságú munkaadók pedig az alkalmazottaikat. A jogi személyeknek részletes, lépésről lépésre típusú útmutatóval segítenek a regisztrációban.
Az idős, 65 éven felüli személyek is kérhetik a programálást, vagy a hozzátartozóik is előjegyezhetik őket a személyi számuk (CNP) alapján. Online ez úgy lehetséges, hogy ezen az oldalon létrehozunk egy saját fiókot emailcím alapján. Miután kitöltöttük az alapvető személyes adatainkkal az űrlapot, máris programálhatunk saját vagy hozzátartozónk nevére. A beütemezéskor a platform létrehoz egy dokumentumot, amely alapján a kijelölt időben jelentkezni lehet az oltási központban.
Ha az online programálás gondot okozna, az udvarhelyi városháza szociális igazgatóságát lehet hívni segítségért a 0744-420918-as telefonszámon. Programálással kapcsolatban a 0214-144425 országos telefonközpontot is lehet keresni.
Hová kell mennem, mikor eljön az én időm?
Udvarhelyen az oltáskampányt a kórház ebédlőjében kialakított oltásközpontban kezdték el, majd megnyitottak egyet a városi mozi épületében is, ez át is vette a második fázis lebonyolítását. Még egy központot a bethlenfalvi kultúrotthonban alakítanak ki.
Az interaktív térkép az oltáskampány honlapjának címoldalán elérhető.
Egyébként nem kötelező a lakcím szerinti település oltásközpontjába iratkozni, nincs is mindenhol ilyen. Bizonyos esetekben (pl. mozgáskorlátozottak, elítéltek) kiszállhatnak az úgynevezett mozgó oltócsapatok. A tervek szerint a harmadik fázisra már a családorvosi rendelőket is bevonnák.
Hogyan zajlik, miből áll a folyamat?
Az oltóközpontban érvényesítik az előjegyzést a dokumentumon lévő QR-kód beolvasása vagy a személyazonossági igazolvány alapján. Ha minden stimmel, akkor felveszik a személyes adatainkat, és az írásos beleegyezésünket kérik az oltáshoz. Ezután következik a kérdőíves szűrővizsgálat, majd a várakozóból szólítanak az oltófülkébe, ahol képzett egészségügyi személyzet fogad. Az injekció után a megfigyelőben tartanak néhány percig, hogyha jelentkeznek mellékhatások, akkor helyben tudjanak ellátni. A végén „diplomát” is adnak, az oltásigazolást nyomban kinyomtatják.
Ha beoltottak, szabad vagyok?
Nem egészen. Továbbra is be kell tartanod a járványügyi szabályokat, nem veheted le a maszkot, mert nem bizonyított, hogy nem hordozhatod a vírust, még ha tünetmentes is vagy. Az oltás a második adag vakcina beadása után körülbelül két héttel kezd jelentősen megnövekedett immunitást biztosítani, ezért megtörténhet, hogy addig megfertőződhet az ember.
Kötelező?
Nem, mindenki maga eldöntheti, hogy kéri vagy sem, sőt, a programálást is visszamondhatja, ha időközben meggondolta magát.
Mennyibe kerül?
Ingyenes, és azok is megkaphatják, akiknek nincs egészségbiztosításuk.
