Forrás: TedX Udvarhely
„Az vagy, amit megeszel”, konferálja fel Korpádi Pétert a színpadra Fincziski Andrea, miután meogsztja a közönséggel, hogy ő maga is évekkel ezelőtt az erőszakmentesség és a fenntarthatóság jegyében vegetáriánus lett, másfél éve pedig vegán, így nagyon örült, hogy Péter is előad az udvarhelyi TedX-en.
„Életmódmentor vagyok, és az a küldetésem, hogy
az egészséges táplálkozással életeket változtassak meg” – áll a színpadra a fiatal férfi, majd mesélni kezd.
Az ételekkel való szoros kapcsolata már egész kiskorában elkezdődött, séf családban nőtt fel, „a konyha volt a gyerekszobája”. Egyszer, amikor utána mentek a szülei az oviba, azzal fogadta őket az óvónéni, hogy „Petike egész nap sütött-főzött a homokozóban”. Nem tartottak otthon cukros üdítőt, nem jártak gyakran gyorséttermekbe, nem volt feldolgozott étel a hűtőjükben. Így már korán megtanulta a szüleitől, hogy a táplálkozás meghatározza a hangulatot, életminőséget és az élettartamot is.
Az ellenpéldát a nagyszülei szolgáltatták: hagyományos táplálkozást követtek, így hagyományos időskori betegségekeket alakítottak ki, és sokkal korábban veszítette el őket, mint ahogy kellett volna. Eldöntötte, ő nem szeretné így élni a nyugdíjas éveit.
Ötletek egy jobb világért – ezzel a szlogennel indult el szeptember 10-én a második TEDxUdvarhely. 13 előadó állt színpadra, gyűjtött egy jobb világért ötleteket.
A következő napokban ezeket az előadásokat foglaljuk össze nektek. Ha arra lennél kíváncsi, milyen volt a második TedX Udvarhelyen és mi fog változni jövőre, akkor katt ide.
Gimnazista korában sokat sportolt: jó volt küzdősportokból, imádta a szertornát, a labdasportokat, viszont a hosszútávú teljesítménye nem volt a legjobb. Hosszútávfutásnál abba a néhány főbe tartozott, akik lecsaltak néhány kört, és ezzel kockáztatták az egyest.
17 éves volt, amikor rájött, változtatni szeretne, jobb teljesítményt akar, a nagyszüleitől valószínűleg öröklődő krónikus betegségeket is el szeretné kerülni, ekkor elhatározta, hogy megkeresi „a tökéletes táplálkozást”.
Az akkoriban nagyon divatos ősember diétára esett a választása, kezdetben pozitív volt a változás, emlékszik vissza: elhagyta a glutént, a laktózt, több szuperételt evett, de a szénhidrátok hiánya miatt nem volt elég energiája. Kávéval pótolta: „víz helyett is kávét ittam, mint egy igazi ősember”, ironizál. Egy idő után aztán eljött a lejtő, nem volt fenntartható, nem érezte magát jól, sőt, átverve érezte magát, de nem adta fel, biztos volt benne, hogy kell lennie egy megoldásnak.
Leérettségizett, kezdődött az egyetem, hoteligazgatói szakon kezdte meg a tanulmányait Dániában,
ekkoriban akadt a kezébe néhány könyv a vegetáriánus táplálkozásról.
Szimpatikusnak tűnt neki, egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is meggyőzőnek találta, így belevágott. Egyre jobban érezte magát: jobb lett a közérzete, jobban aludt, jobb lett az emésztése, a fizikai és mentális teljesítőképessége. Majd tovább lépett, vegán lett, ez már nem volt olyan egyszerű – nem volt egy tapasztalt segítője, aki tudott volna recepteket, tippeket, támogatást adni számára –, de ettől függetlenül is annyira „bejött neki, hogy így maradt”.
– A vegánság nemcsak táplálkozás, hanem életmód, hiszen állatkertbe sem megyünk, bőrcipőt sem veszünk, mert állatokat használnak ki, tesznek pénzért. Nem igazán tudtam megérteni, de megnéztem dokumentumfilmeket, megnéztem, mi történik a vágóhídon, zárt ajtók mögött – nem volt könnyű ezzel szembenézni. Az igazi változás akkor következett be, amikor tapasztaltam hetek óta, hogy ez egy járható út, nem haltam meg fehérjehiányban – viccelődik, majd hozzáteszi, a családja nem győződött meg erről ilyen könnyen.
Ezt se hagyd ki:
Nem sebesség, csak lóerő
Mit jelent, ha valaki intelligensebb, mint a népesség 98%-a? Dr. Kovács Katalin a TedX-en elárulta.
Amikor Dániából először ment haza és az ünnepi asztalhoz leült a családhoz először mint vegán, meglepett tekintetek fogadták.
– Van is egy ilyen mondás, hogy minden vegán mögött van egy csalódott nagymama. És ez a nagymama velem szemben ült az asztalnál, és szúrósan nézett rám, nem értette, hogy miért nem eszek a sütiből, mi ez a hülyeség, amit hoztam nyugatról – eleveníti fel a már nyolcéves történetet. Azóta a nagymama megbarátkozott a döntésével, megtanult néhány vegán muffinreceptet, Péter is készül a családi összejövetelekre. Az édesapja reakciója volt „a legdurvább” a fiú szerint: „biztos volt, ha ezt a hülyeséget folytatom, végelgyengülésben meghalok, nagyon távoli volt ez tőle, azt hitte öngyilkos küldetésen vagyok, később még orvosokhoz is elrángatott, hátha ők le tudnak beszélni”, sorolja, miért gondolja így.
Később, amikor Péter végzett az egyetemmel, rájött, nem akar a kapitalista rendszerben menedzserként részt venni, mert többé már a saját szemében nem látta érdekesnek, hasznosnak a szakmáját, így beiratkozott egy cukrász szakképzésre, aztán vegán szakácsként kezdett el dolgozni. A célja az volt, hogy „a finom növényi ételek élményét meg tudja adni az érdeklődőknek”. De nem érezte úgy, hogy ez elég lenne: nem csak egy vegán napi menüt vagy tortát szeretne megadni az érdeklődőknek, hanem egy teljes életmódváltáson szeretné őket végigkísérni, határozta el. Így lett az a segítség, akit ő szeretett volna maga mellett tudni akkor, amikor átállt a vegán étrendre.
Mára már teljesen megváltozott a fizikuma, a sporttal való kapcsolata: országúti kerékpározás közben teszteli a határait hosszú távon, a napi rekordja 340 kilométer eddig, a régi húzódzkodó-tolódzkodó-erősítő gyakorlatokat pedig már húszkilós súlyokkal tudja végezni, fejezi be a saját történetét, majd áttér arra,
mi mindent lehet elrontani?
Ha hirtelen vágunk bele, nem nézünk utána, negatív élmény lesz, figyelmeztet. Ha úgy döntöttünk, kipróbálnánk a vegán életmódot, mindenképp figyelnünk kell néhány dologra.
Többet kell enni, mert kalóriában kevésbé sűrűek a növényi ételek, mint az állati eredetűek. Ő ezt például szereti, legalább többet tud enni a kedvenc ételeiből. A fehérjehiány is csak legenda, állítja, nem kell „kilószámra fehérjeporokat fogyasztani”, ha valaki elég mennyiségű kalóriát fogyaszt teljes értékű ételekből, akkor nem lesz probléma. Megemlíti példaként a vöröslencsét, ami kétszer annyi fehérjetartalommal rendelkezik, mint a húsok.
Azt is érdemes szerinte elkerülni, hogy szupermarketekben kapható vegán termékeket söpörjünk be a kosárba, helyette inkább törekedjünk arra, hogy gyümölcsöket, zöldségeket, gabonaféléket, hüvelyeseket, olajos magvakat, salátaféléket, fűszernövényeket és ezek kombinációit fogyasszuk.
– Van választás, hogy ezt az örökséget, amit a nagyszülőktől láttunk, megéljük vagy változtatunk. Ha nem, és továbbadjuk, akkor ezt fogják megszokni. Én ezt nem akarom. Van választásunk, hogy kórházban, betegen éljük az életünk, vagy unokázunk, megmarad a frisseségünk testileg, lelkileg, és éljük tovább az életünket. Ti melyiket választanátok? Én biztos, hogy az utóbbit. És amikor én megyek majd a kisunokámért, én is valami olyasmit szeretnék hallani az óvónénitől, viszont már úgy, hogy a kisunokám egész nap sütött-főzött vegán ételeket a homokozóban – utal vissza az előadása elején megosztott történetére.