Lesz TedX jövőben is, de egy kis változással

Mutatjuk, milyen volt a második.

Szombaton ismét piros-fehér-feketébe öltözött a mozi és az előtte lévő tér, másodszor szerveztek TedX-et Udvarhelyen.

Egymás után kerültek fel a piros karszalagok a résztvevők kezeire. 

A tervek szerint 15 előadó lépett volna a színpadra, azonban Novák Károly Eduárd sportminiszter egy héttel, és Nyáry Luca író három nappal az esemény előtt meggondolta magát. Előbbi nem indokolta meg a döntését, annyit mondott, más elfoglaltsága lett, utóbbi épp munkahelyet váltott, úgy érezte, nem tudott volna felkészülni az eseményre, árulta el nekünk Szakács–Paál István, az esemény egyik szervezője. 

Nem szerepelt végül az előadók között Dietmar Dahmen, a változás, a jövő, az innovatív és diszruptív trendek és technológiák és a fenntartható növekedés ereje témakörök egyik európai topelőadója, akinek a nevét még az esemény sajtótájékoztatóján harangoztak be. Esetében a pénz volt a probléma, a TedX-en ugyanis az előadók nem kaphatnak fizettséget, ő pedig “olyan megkeresést kapott gázsival együtt, hogy azt mondta, el kell menjen, mert számított neki az a pénz, a korona miatt nem voltak nagy rendezvényei”. 

Cserébe a többi 13 előadóval könnyedén szóba lehetett állni akár az előadásaik előtt is a mozi környékén, itt például dr. Raed Arafat, a SMURD alapítója és Cristian Tabără televíziós producer beszélget az est egyik házigazdájával, Szűcs-Olcsváry Gellérttel. 

Arafat egyébként nagy kedvenc volt. Péter Balázs helyi tanácsos, Hajdó Csaba volt helyi tanácsos és Miklós Zoltán múzeumigazgató is az ő nevét említette, amikor arról érdeklődtünk, kinek mi maradt meg az előadásokból:

Péter Balázs: – Arafat és a kitartás. 

Hajdó Csaba: – Raed Arafat: minden probléma egy lehetőség. 

Miklós Zoltán: – Még megvárom Haáz Sanyit is, de eddig úgy tűnik, valamiért az első előadás maradt meg mindannyiunknak.

Aki már a tavaly is ott volt az eseményen, tudta, mire számíthat. Az előtérben kattogott a fotógép. 

Volt mit enni-inni: volt kávé, tea, gyümölcs. A fagyi meg hogy a manóba maradhatott volna el?

De az ebédért egy kicsit azért meg kellett szenvedni.

És üres asztalt sem volt gyerekjáték találni. 

S ha már három előadóval kevesebbet kaptunk, pontosan ennyi performanszot nézhettünk meg a nap folyamán: kettőt bent, egyet a mozi előtt. Ez újdonság volt a tavalyi kiadáshoz képest. A táncosok, zenészek mellett az első két blokk végén a Székelyföldi Filharmónia vonósai és Albert Orsolya színésznő szórakoztatta a közönséget.

Orsika – vagy ahogy a színpadon bemutatkozott, Béres Cseppke – a közönségből kért “pár szót” és kérezett fel a színpadra, egy-két pillanatig meg is zavarta a nézőket, hogy pontosan mi történik. Sokan csak azután ismertük fel a színésznőt, amikor már a mikrofonba beszélt vagy a színpadon állt előttünk, és gyógyszerügynökként bizonygatta, hogy a művészet gyógyít. Közben egyedül csak az ijedtség volt „valódi”, amikor nem nyílott ki a táskája, tudtuk meg később tőle. 

– Az egy dolog, hogy nagyjából el tudom mondani, hogy mit szeretnék, de benne volt az összes kellékem. Ez ilyen Murphy: otthon elpróbáltam egy párszor, mindig kinyílt, most meg…szerencsére a kollégám jól megoldotta, közben a férjem, Acsi is írta az anyjának, hogy mi a kód, azt is elküldték, de arra már Gellért intézte. Valószínűleg ott az izgalomban elmozdítottam, vagy valami – részletezte. 

A szöveget ő maga írta, az alapkoncepció után már jöttek az ötletek egymás után, túl sok is lett, meséli vidáman, alig tudta abbahagyni, hogy beleférjen 15 percbe és olyan dolgok maradjanak, amik viccesek. Egy kicsit tartott is attól, vallja be, hogy mi lesz, ha senki nem fog kacagni. Fölösleges volt, végig kacagott a közönség. 

Péter Zsanett diákpolgármester is kiemelte, hogy „nagyon jókat nevetett” Orsi performanszán, bár az elején, amíg csak a hangját hallotta, úgy volt vele, hogy „ez most komoooly?”. De könnyek nélkül sem úszta meg a napot, a korábban rákkal diagnosztizált Vékás Katalin előadása alatt többször is kicsordult a könnye, Sterczer Hilda, a Hópárduc Alapítvány vezetőjének előadása is hatással volt rá, motiválónak, meghatónak, szívhez szólónak tartotta. 

Ő egyébként önkénteskedett az eseményen, így beleshetett a kulisszák mögé és sok új embert volt lehetősége megismerni. TedX-en korábban nem volt még soha, nagyon kíváncsi volt, hogy milyen lehet, nem csalódott: tetszettek neki az előadások, nem voltak túl hosszúak, volt mindegyiknek mondanivalója, és olyan emberek beszéltek, akik tényleg hitelesek, fogalmaz. 

Isztojka Máté előadó is szereti azt a TedX előadásokban, hogy rövidek és könnyen érthetőek. „Nagyon közvetlen, egy barátságos közeg, ahol emberek emberekkel beszélgetnek, az előadók is beszélgetnek a közönséggel, nem előadnak. Nagyon szeretem” – sorolja még, mi jut eszébe a TedX-ről. Rengeteg videót megnézett korábban, a kedvence a TedXYouth egyik, sztereotípiákról szóló része volt.

Aki lemaradt az idén, az mehet 2023-ban. Jövőben is lesz TedX, árulta el Szakács–Paál az utolsó blokk végén, és azt is, hogy változni fog a program. Később kérdésünkre kiegészítette, a művelődési háztól kérték el a termet szeptember 1–2-re. Ott majd még nagyobb rendezvényre készülnek, jobb infrastruktúrával tudják fogadni a vendégeket, a mozi előtt ugyanis katasztrófális állapotok uralkodnak: „egy olyan esemény is tudna lenni, ahová sokan jönnének magassarkúba vagy ünneplőbe öltözve, ezt a mozinál nem igazán tudjuk megoldani”, magyarázta meg, hogy miért váltanának. 

Utoljára a Funkorporation, de főleg annak énekesnője, Erika töltötte meg élettel a színpadot, kár, hogy a közönségnek esze ágában sem volt felállni a székekről, pedig jó buli kerekedhetett volna. Talán majd jövőre. 

Kattints a hozzászólások megjelenítéséhez

Korábbi képriportok