Haladjunk tehát előre, csakis előre ebben a robogásban, és nézzük meg a következő három jelöltet, akikre normál esetben szintén azt mondanánk, hogy esélytelenek. De mint már a másik három jelölt bemutatása alkalmával említettem, ilyet többet nem mondunk. Hiszen hányan járunk úgy valójában a TikTok legmélyebb bugyraiban?
A mai összefoglalóban hozom a színésznőt, aki politikai karrierbe fogott, a volt szekus tisztet, aki most tartalékos külügyi hírszerző, és a görög katolikus pópát, akinél már nehezen lehet konzervatívabbnak lenni.
Lavinia Șandru
1975. február 6-án született a Kolozs megyei Désen, pedagógus családban.
INQUAM PHOTO / George Călin
1993 és 1997 között a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem hallgatója volt. A média világa már egyetemi évei alatt vonzotta: 1994-ben kezdett el rádiózni a Radio UNIPLUS-nál, majd 1996-ban televíziós karriert indított az Antena 1 csatornánál. Ezt követően számos televíziónál dolgozott – többek között a TVR1-nél, a Canal 33-nál és a legismertebb munkahelyén, a Realitatea TV-nél, ahol éveken át műsorvezetőként tevékenykedett.
A médiaszakmával párhuzamosan politikai ambícióit is kibontakoztatta. 2001-ben csatlakozott a Demokrata Párthoz (PD), ahol előbb a PR osztályon, majd a nemzetközi kapcsolatok osztályának ügyvezető titkáraként dolgozott. A 2004-es parlamenti választások után képviselővé választották, ugyanakkor pártja Maros megyei szervezetének elnöke lett. Ebben az időszakban, 2004 decemberében, Traian Băsescu megnyerte az államelnöki választást Adrian Năstase ellen, és a PD vezetéséért megkezdődtek a háttértárgyalások.
Lavinia Șandru más párttagokkal együtt nyílt levelet írt alá, amelyben Cozmin Gușă-t támogatták a pártelnöki tisztség elnyerésében. Gușă volt Traian Băsescu kampányfőnöke, de az új államfő nem nézte jó szemmel Șandru részvételét a párton belüli hatalmi játszmákban. „A politikában nagyon könnyű kikerülni a politikai országútra” – mondta akkoriban Traian Băsescu. És ez volt az a pillanat, amikor Cozmin Gușă és Lavinia Șandru megszakították kapcsolatukat Traian Băsescuval.
Ezt követően, 2005-ben megalapította a Nemzeti Kezdeményezés Pártját – románul a Partidului Inițiativa Națională (PIN), amelyben alelnökként tevékenykedett. A PIN később beolvadt a Gabriel Oprea vezette Románia Haladásáért Országos Szövetségbe, vagyis az Uniunea Națională a Patronatului Român (UNPR) pártba.
Szintén 2005-ben házasodott össze Darius Vâlcovval, aki később pénzügyminiszter lett. Egy közös gyerekük született. Házasságuk tizenegy évig tartott, 2016 májusában váltak el.
Természetesen Șandru élete sem volt botránymentes, apósán keresztül mosódott össze hivatali visszaéléses ügyekkel és pénzmosással. Dumitru Vâlcov ugyanis 2011-ben aranyrudakat vásárolgatott az unokáinak. De abból is botrány volt, hogy a három esküvői helyszínen összejött több százezer eurónyi nászajándék csak részlegesen került be a vagyonnyilatkozataiba: Slatinán, Marosvásárhelyen és Neptunon tartottak esküvőt, helyszínenként körülbelül 200.000 eurónyi nászajándékot kaptak, ékszereket és festményeket. Képviselőként viszont valamiért megválogatta, hogy mi kerüljön be a vagyonnyilatkozatba, és mi maradjon ki belőle.
2015 májusában aztán a DNA ügyészsége vádat emelt Darius Vâlcov ellen befolyással való üzérkedés, pénzmosás, valamint a hivatalával összeegyeztethetetlen pénzügyi műveletek miatt.
Vádat emeltek vele együtt Lucian Petruț Susa (volt sofőrje), Minel Prina (Slatina volt polgármestere), Petre Bogdan Timofte és Constantin Tomescu ellen is. Az ügyészek szerint 2009-ben Theodor Berna, a Tehnologica Radion igazgatója megkereste Vâlcovot, Slatina akkori polgármesterét, és azt ajánlotta, hogy a vízműcég döntéshozóinak befolyásolásáért, amely révén a vállalkozása közbeszerzéseket nyerhetett volna Slatina, Scornicești, Piatra Olt és Drăgănești településeken, kifizeti neki a szerződések értékének 20%-át.
Politikusként egyik legfontosabb kezdeményezése a „legea mamelor ” vagyis az anyák törvénye volt, amelynek értelmében a gyermeknevelési szabadságra vonult személyek két éven megkaphatják az előző évi átlagjövedelmük 85 százalékát. Ez a törvény mindmáig hatályos.
2025-ben Lavinia Șandru a Szociálliberális Humanista Párt (Partidul Umanist Social Liberal – PUSL) színeiben jelentkezett elnökjelöltként 268.000 aláírással. Kampányában kiemelte, hogy egy hanyatló Romániát akar megmenteni, ahol a demográfiai stratégia nemzeti prioritás lesz.
De mi az ajánlata a sajtómunkás színésznőnek ebben a versenyben?
Nézzük a pártot: A Humanista Szociálliberális Párt abból az igényből született, hogy Románia polgárai doktrinálisan és szervezetileg egy erős politikai erőben találják meg magukat, amely a középosztályhoz, a románokhoz szól, akik az elmúlt években csendben szenvedtek, vesztettek, akiket megaláztak és feláldoztak. A Humanista Szociálliberális Párt hisz a középosztály képességeiben, és küzd méltóságának és jogainak visszaszerzéséért. Bármit is jelentsen ez.
Ami Șandru kampányát illeti, a reális Romániát promoválja, eléggé inkoherensen. Egyrészt nem tudni, kinek a realitásáról beszél, másrészt pedig eléggé hiányos a stratégia a mondandója mögött. Egyet csinál következetesen, ez pedig az aktuális ügyekre való teátrális rácuppanás, amit rendesen megtol, amikor az ellenfeleit lehet támadni.
Szorosabbra fűzné a viszonyt Lengyelországgal, amellyel közösen gazdasági és katonai pólust kellene létrehozni és szerinte a román elnöknek egy jó tárgyalónak kell lennie. Körül belül ennyit tudunk meg abból, hogy mit gondol, mert programja, na az nincs neki.
Silviu Predoiu
a román hírszerző szolgálat egyik legismertebb és legtapasztaltabb alakja, aki több mint harminc éven át szolgálta Romániát a nemzetbiztonság területén.
INQUAM PHOTO / George Călin
1958 augusztusában született Bukarestben. Tanulmányait a Bukaresti Egyetem Geológia–Földrajz Karán végezte, ahol geológus diplomát szerzett. Életútja azonban hamarosan más irányt vett. 1987-ben, a kommunista rezsim utolsó éveiben csatlakozott a román hírszerző szolgálathoz, hivatalosan a Külső Hírszerző Központhoz, amely a kommunista Securitate külügyi hírszerzési részlege volt.
A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács később megállapította, hogy Pumnea fedőnév alatt a Securitate tisztjeként tevékenykedett, ám azt is hangsúlyozta, hogy nem vett részt emberi jogokat sértő tevékenységben.
A rendszerváltás után Predoiu továbbra is a hírszerzés kötelékében maradt. 1998-tól vezető pozíciókat töltött be, kezdetben irodavezetőként, majd szolgálatvezetőként. 2000-ben kinevezték a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni igazgatóság vezetőjévé, majd 2001. szeptember 11-e után létrehozta és irányította a román Külső Hírszerző Szolgálat, tehát a SIE antiterrorista igazgatóságát. Ez utóbbi lépés kulcsszerepet játszott abban, hogy Románia hírszerzési rendszere hatékonyabban reagálhasson a globális terrorfenyegetésekre.
2003-ban, amikor Románia NATO-csatlakozása közeledett, Predoiu újabb fontos feladatot kapott: ő alakította ki és vezette a SIE azon biztonsági struktúráját, amely a NATO-szintű titkosított információk kezeléséért és védelméért volt felelős. 2005-ben a Legfelsőbb Védelmi Tanács, a CSAT döntése alapján a SIE első helyettesévé nevezték ki, és ezt a pozíciót egészen 2018-ig töltötte be. Ez idő alatt négyszer is megbízták a SIE ideiglenes vezetésével. Irányítása alatt a román hírszerzés teljes mértékben integrálódott a NATO és az Európai Unió hírszerző hálózatába.
Katonaként Predoiut 2004-ben előléptették dandártábornokká, majd 2011-ben tábornoki (négycsillagos) rangot kapott. Számos magas rangú kitüntetés birtokosa, három alkalommal tüntették ki a Románia Csillaga érdemrenddel. Nemzetközi elismerést is kapott: a CIA George Tenet érdemérmével tüntette ki, ami ritka és nagyrabecsült elismerés a hírszerzői világban.
2018-ban Predoiu visszavonult az aktív szolgálattól, ám nem tűnt el a közéletből. Először tanácsadóként és közéleti szereplőként tevékenykedett, majd egy rövid ideig párttagként vett részt a politikában. 2020-ban lépett be a Pro România pártba, de 2021-ben ki is lépett onnan.
2021-ben társalapítója lett a România implică-te vagyis a Románia, lépj közbe nevű civil kezdeményezésnek, majd megalapította 2022-ben a Nemzeti Akció Liga Pártját (Partidul Liga Acțiunii Naționale – PLAN), amelynek elnökévé is választották. Ugyanezen év végén bejelentette, hogy indul a romániai elnökválasztáson PLAN-színekben.
A PLAN-t amúgy olyan személyekkel alapította, akik korábban miniszteri tanácsadók, üzletemberek, illetve korrupcióval vagy a régi rendszerhez köthető kapcsolatokkal voltak összefüggésbe hozhatók. Ekkor a CNSAS újra nyilvánosságra hozta korábbi Securitate-tagságát, de ismételten hangsúlyozta, hogy Predoiu tevékenysége nem sértette az emberi jogokat.
A volt hírszerző főtiszt karrierjét több ellentmondásos ügy is beárnyékolja.
Az oknyomozó Ovidiu Ohanesian vizsgálatai szerint Predoiu felesége, Cătălina Predoiu is a román Külső Hírszerző Szolgálatnál (SIE) dolgozott 2001-től, ahol később fontos vezetői pozíciókat töltött be – többek között az emberi erőforrások igazgatóságának vezetőjeként, amely a tisztek felvételéért és előléptetési javaslataiért felel. Továbbá Predoiu testvére is magas beosztásban dolgozik a belföldi titkosszolgálatnál (SRI).
Ohanesian azt is állította, hogy Silviu Predoiu a Securitate tisztje volt „Pumnea” fedőnév alatt, sőt, hogy Nigériában töltött szolgálata során az orosz katonai hírszerzés (GRU) is beszervezhette. Ezeket a súlyos vádakat Predoiu nem cáfolta nyilvánosan. A SIE viszont reagált: 2007 áprilisában feljelentést tett Ohanesian és forrásai ellen, azzal vádolva őket, hogy olyan bizalmas információkat hoztak nyilvánosságra, amelyek a titkosszolgálat tevékenységének helyszíneit fedhetik fel.
A SIE szerint ez nemcsak az intézmény működését, hanem az ügynökök biztonságát is veszélyezteti, és akár ártatlan civileket is célkeresztbe állíthat, ha tévesen gyanúsítják meg őket kémkedéssel. A bukaresti fellebbviteli ügyészség nem vállalta a vizsgálat lefolytatását, így az ügyet áthelyezték a legfőbb ügyészséghez, pontosabban a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyosztályhoz (DIICOT). Azonban az ügy további alakulásáról, például vádemelésről vagy ítéletről, nem áll rendelkezésre nyilvános információ. Egyes források szerint a feljelentés „nyomtalanul eltűnt” az ügyészségi rendszerben.
A személyes és igencsak átlátható illetve részletgazdag weboldalán ekképpen ír az indulásáról:
„Silviu Predoiu elnökjelöltként azért indul, mert úgy véli, hogy Románia elnökének lenni nem csupán megtiszteltetés, hanem hatalmas felelősség is, valamint egyedülálló lehetőség arra, hogy pozitív változást hozzon az emberek életébe. Szerinte az elnöki pozíció nem a ceremóniákról és a kiváltságokról szól, hanem az ország egységének és méltóságának képviseletéről. A változást szerinte egy másfajta elnökkel kell kezdeni, akinek a kulcsértékei a tisztelet, őszinteség, bátorság, határozottság, empátia, szakértelem – és egy átfogó terv egy jobb Romániáért.”
Fontos ugyanakkor: Predoiu annak ellenére is indul a választásokon, hogy a 2024-es – időközben érvénytelenített – választás első fordulójában utolsó helyen végzett.
Programja szerint, mert neki ilyen is van, bevezetné a meritokráciát, átalakítaná a közigazgatást 15 megyére, erősítené a középosztályt és megújítaná a demokráciát is, többek között azzal, hogy levinné a szavazati korhatárt 16 évre. Ezen kívül önállóbb és pragmatikusabb külpolitikát valósítana meg, amiben az EU és a NATO továbbra is prioritás.
Végső célja egy dinamikus, tiszteletreméltó Románia, ahol a demokrácia, jogállamiság és gazdasági prosperitás alapja a középosztály erőteljes jelenlétének és az egyéni lehetőségek egyenlőségének. A változás kulcsa a politikai elköteleződés, a társadalmi összetartás és a globális helyzet aktivitásának megfelelő stratégiai pozicionálás.
Cristian-Vasile Terheș
1978-ban született Zilahon. Politikus, újságíró és volt görög katolikus pap, aki 2019 óta európai parlamenti képviselőként tevékenykedik.
INQUAM PHOTO / George Călin
2023 óta a Román Nemzeti Konzervatív Párt (Partidul Național Conservator Român – PNCR) elnöke. Politikusi pályafutása során több párthoz is kötődött: volt a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNȚCD), valamint az AUR által is támogatott politikai formációk tagja.
Terheș teológiai tanulmányait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végezte, majd a Román Görögkatolikus Egyház papjává szentelték Nagyváradon. A kétezres évek elején az Egyesült Államokba emigrált, ahol újságírást tanult a kaliforniai Fullerton College-ban, majd a Santiago Canyon College-ban dolgozott. Később a kaliforniai St. John the Baptist Romanian Catholic Mission nevű görög katolikus közösség papja és adminisztrátora lett. Ezzel párhuzamosan üzleti elemzőként is dolgozott egy orvosi felszerelésekkel foglalkozó cégnél.
A közéletbe kezdetben az Egyesült Államokból kapcsolódott be, ahol rendszeresen szerepelt román hírtelevíziókban, főként a jogállamiságról, korrupcióellenes harcról és közéleti kérdésekről nyilatkozott. Politikai nézetei idővel jelentősen változtak. 2012-ben a Traian Băsescu akkori államfő leváltása elleni kampányban játszott aktív szerepet, majd 2014-ben Victor Ponta elnökké választása ellen mozgósította a diaszpórát. Aztán meggondolta magát a PSD-t illetően.
2019-ben a PSD és a PNȚCD közötti megállapodás révén a PSD listáján jutott be az Európai Parlamentbe. Ekkoriban támogatta Klaus Iohannis államfő felfüggesztését és számos más PSD-kezdeményezést. E választási siker után azonban nem sokkal elhagyta a PSD-t, és 2020 májusában csatlakozott a PNȚCD-hez, majd az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához (ECR).
Inkább néznéd, mint olvasnád? Akkor itt találod a Miközöd videóját:
Terheș nézetei idővel markánsan konzervatív, gyakran vitatott irányt vettek. A Covid-járvány idején élesen bírálta a román és európai intézkedéseket. Tiltakozott a zöldigazolvány kötelező használata ellen, amiért 2021-ben az Európai Parlament hét napra megvonta tőle a napidíjat.
A járvánnyal kapcsolatos vakcinákat többször „kísérletinek” nevezte, biztonságosságukat kétségbe vonta. 2021-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságán keresetet nyújtott be a román kormány járványügyi intézkedései ellen az 5. cikk (szabadsághoz való jog) megsértésére hivatkozva. A keresetet az EJEB elutasította, mondván, hogy a szóban forgó intézkedések nem tekinthetők házi őrizetnek, és Terheș nem tudta bizonyítani személyes sérelmeit.
2023-ban nyilvánosan bírálta az Európai Uniót, azzal vádolva azt, hogy egy „orwelli igazságminisztériumot” hozott létre az álhírek elleni fellépés címén. A transzneműséggel kapcsolatos megnyilatkozásaiban „perverz férfiaknak” nevezte a transznemű nőket, amiért több EP-képviselő kérte szankcionálását a parlamenti etikai szabályok megsértéséért.
2022-ben kizárták a PNȚCD-ből azzal az indokkal, hogy nem fizette be a párttagsági díjat, illetve hogy „kapzsisággal és a párttagok iránti megvetéssel” viselkedett. A párt akkori elnöke, Aurelian Pavelescu rágalmazás miatt perelte be, és 500.000 eurós kártérítést követelt tőle. Terheș ezzel szemben azt állította, hogy ő maga mondott le.
2023. december 1-jén csatlakozott az akkor újonnan megalakult Román Nemzeti Konzervatív Párthoz (PNCR), és tíz nappal később a párt elnökévé választották a Zilahon megtartott rendkívüli országos kongresszuson. Az 2024-es EP-választásokon az AUR támogatásával indul, a PNCR listavezetőjeként szerepel. A kampányban kiemelt szerepet vállalt a szuverenista, euroszkeptikus üzenetek népszerűsítésében.
Cristian Terheș neve számos botrányhoz köthető, különösen az Európai Parlamentben tanúsított viselkedése és nyilatkozatai miatt. Kritikusai szerint retorikája radikális, gyakran diszkriminatív, különösen a nőkkel, a transznemű személyekkel és az oltáspártiakkal szemben.Támogatóit azonban határozottságával és szuverenista elkötelezettségével nyerte meg.
Programja neki sincs, tehát annál többet, mint amit a közösségi médiában és az ilyen-olyan televíziós műsorokban elmond, nem tudunk meg. De hát elég belegondolni abba, hogy a PSD-től indult el sok párton keresztül, az AUR-nak köszönhetően lett EP képviselő, és egyértelműen a szélsőjobbon oly divatos konzervatív értékekkel akar az emberek bőre alá bújni. De ő az, aki még a 2-3 százalékával név szerint megjelenik a közvélemény-kutatásokban.
