Hegedüs Csilla és Vincze Loránt személyében két esélyes kihívója is akadt Sógor és Winkler helyére az Európai Parlamentben. Vajon mit szólnak hozzá az „öregek”?
Februári tisztújító kongresszusa előtt alig egy hónappal komoly versenyhelyzet alakult ki RMDSZ-en belül a 2019-ben esedékes europarlamenti választásokra. Winkler Gyula és Sógor Csaba is szívesen maradna Brüsszelben, de többen is pályáznak a presztízzsel és busás fizetéssel járó tisztségekre.
Tavaly év végén Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke és Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, az RMDSZ külügyi titkára is bejelentették, hogy indulnának a 2019-es európai parlamenti választásokon, ezzel gyakorlatilag Sógor és Winkler RMDSZ-es EP-képviselők helyére pályázva. Januárban az RMDSZ-közeli MIÉRT ifjúsági szervezet, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt is bejelentették jelöltjeiket, de ők nagy valószínűséggel nem tudnak labdába rúgni.
Bejelentésük alkalmával mindkét esélyes jelölt diszkrét kritikának vehető módon nyilatkozott. Hegedüs „a korábbinál céltudatosabb” európai parlamenti képviselet megvalósulásáért lép versenybe, Vincze pedig azt mondta: „Nem elég, hogy próbálkozunk, elmondjuk dolgainkat, és az sem elég, hogy csak egy-két szűk területen teszünk szert jártasságra, befolyásra, hiszen azok nagyon kis mértékben alakítják az erdélyi magyarok életét” – hangzott el a Maros megyei RMDSZ-szervezet decemberi gyűlésén.
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés a FUEN legfontosabb politikai projektje, amelyet tagszervezetei, az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és az Európai Nemzetiségek Ifjúsága (YEN) kezdeményezett 2012-ben. A SafePack uniós védelmet és támogatást kér az őshonos kisebbségek számára nyelvük és kultúrájuk megőrzése érdekében. A csomag kilenc javaslatot tartalmaz a kisebbségi nyelvhasználat, az oktatás és kultúra, a regionális politikák, a jogegyenlőség, a média és a regionális támogatások terén.
Az Európai Bizottság csak többéves pereskedés után jegyezte be a FUEN kezdeményezését 2017-ben, amelyre a rendelkezésre álló egy év alatt 1 128 385 hitelesített támogatói aláírás érkezett az uniós országokból. A javaslatnak még át kell esnie az Európai Bizottság jogi szűrőjén, de a FUEN úgy döntött, inkább megvárja a 2019-es európai parlamenti választást, amelytől azt reméli, hogy erősebb politikai hátszelet ad az ügynek.
Ami a személyes felkészültségét illeti, a FUEN elnöke elmondta, hogy az elmúlt öt esztendő számára az európai kisebbségvédelem átalakításáról, az RMDSZ külpolitikai megerősítéséről szólt, legnagyobb sikerének pedig a Minority Safepack egymillió aláírását érzi. A FUEN vezetését is folytatná, elvileg nincs is összeférhetetlenség, sőt, jól kiegészítené az EP-képviselői munka, mert szerinte most már az uniós intézményekben kell sikerre vinni a Safepack-et.
„Nem csodát ígérek, hanem munkát. Ismertek, láttátok, hogy mit teszünk Bonchidán, az Örökségünk Őreiben, a Szent László úton, kulturális örökségünk védelmében. Láttátok, hogyan képviseltem az érdekeinket államtitkárként is – ezt a munkát szeretném folytatni az Európai Parlamentben, veletek, a közösségünkért” – összegezte a kolozsvári RMDSZ szervezet december eleji gyűlésén Hegedüs Csilla azokat a referenciákat, amelyek szerinte alkalmassá teszik a pozíció betöltésére: a Bánffy-kastély felújítását és működtetését, a nagyszabású kulturális programokat, amelyeket ő koordinált, illetve a 2014-ben betöltött funkcióját a művelődési minisztériumnál.
A két “régi motoros” képviselőt telefonon kérdeztük, hogy mit szólnak az ellenfelekhez, a versenyhelyzethez, van-e szükség szerintük az EP-képviselet megújulására, és miért gondolják magukat alkalmasnak a folytatásra.
Azt, hogy én vagyok-e a legalkalmasabb,
majd eldöntik a küldöttek – vágott bele a közepébe Winkler, aki szerint az EP-képviselőknek megbízása kétirányú: hazahozni az uniót Erdélybe, a lehetőségekről tájékoztatni, elsősorban a fiatalokat; a másik dimenzió pedig az, hogy el kell vinni Erdélyt Európába, meg kell mutatni magunkat, a sokszínűségünket, a saját célkitűzéseket, hogy miért vagyunk elégedettek vagy elégedetlenek.
Többször hivatkozott a „sok-sok munkára”, ami alátámasztja alkalmasságát. „Sajtóztam, jelentettem, beszámoltam mindenről. Volt egy csomó kezdeményezésem”, és máris sorolta őket, de csak nagyvonalakban: például az ifjúsági szervezetekkel való együttműködés, az önkormányzati együttdolgozás az uniós alapokkal, a brüsszeli kezdeményezések, amelyek megismertetik Erdélyt, követeléseinket a világgal. „És ott van a SafePack, amelyben fontos szerepem volt. Jó úton járunk, konokság és következetesség kell hozzá, nehéz döntés volt pereskedni a Bírósággal, mi mégis vállaltuk” – mondta Winkler.
Van-e szükség egyáltalán újításra? Milyen esélyei vannak?
„Versenyben vagyunk, és jó, hogy verseny van” – mondta, egyetlen észrevétellel megtoldva: szerinte pozitív a verseny, és azt bizonyítja, hogy „van élet a Szövetségen belül”, vannak alkalmas emberek, akik el tudnak látni tisztségeket. Az RMDSZ dönti el, hogy van-e szükség újításra vagy nincs.
Reméli, hogy jó esélyei vannak a munka alapján, amiről beszámolhat, az évtizedes tapasztalat miatt, amit az EP-ben szerzett. „Megvannak azok a döntéshozatali körök, amelyeket jól ismerek a Néppártban is meg azon kívül, hitelesnek tartanak a szakmai munkám és politikai hátterem miatt. Külkereskedelemben, gazdasági szinten jó imidzsem van. Nem csak arc, hanem tartalom is van mögötte” – gondolja magáról a képviselő.
„A szövetséget képviselem elsősorban, nem egyéni kalandként élem meg a brüsszeli munkát” – fogalmazott, név nélkül utalva olyan „rebellis képviselőkre”, akik pártjuk színeiben jutottak mandátumhoz, majd különutast játszanak a parlamentben.
Sógor Csaba – saját elmondása szerint – július óta készül, mert aki „komolyan veszi a munkáját, nem négyévekben gondolkodik”. A bírálatok ellenére úgy gondolja, hogy tisztességesen végezték a dolgukat Brüsszelben, ezért pályázik újabb mandátumra. Azt, hogy 37.000 ember követi a Facebook-oldalát, elismerésnek veszi az eddig elvégzett munkáért, és biztatásnak a folytatásra. Elhangzik az elmúlt tizenegy évben szerzett tapasztalata, az általa szignózott jelentések, petíciók, illetve a Minority Safepack sikeréből ő is kikéri a maga részét.
Stabil, keresztény értékrendjét, az anyaországgal való kiszámítható viszonyát hozza még fel, s hogy személye erősíti a Kárpát-medencei magyar képviselet sorait. Amiben számíthatnak rá a választók, az a kapcsolatrendszer, a német nyelvtudása, mert „ha a fociban gyengélkednek is, politikában erősek a németek”. Az otthoni kapcsolatrendszerét sem tartja mellékesnek: „Erdély minden szegletében van barát, rokon, kolléga”. Szerinte a legfontosabbhoz ért, az emberekhez, talán ezért is követik is olyan sokan a Facebookon, mondta.
A saját esélyeit mégsem latolgatja,
inkább végzi a munkáját, de szerencsésnek tartja, hogy két fontos szakbizottság tagja lehetett, az Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE), valamint a Foglalkoztatási és szociális ügyek bizottságának (EMPL). Különösen büszke arra, hogy részt vehetett annak a jelentésnek a kidolgozásában a LIBE-ben, amelyet az Európai Parlament 2018. november 13-án el is fogadott, arra bátorítva a Bizottságot, hogy tárja fel azokat a módszereket, amelyekkel a kisebbségek érdekei és szükségletei jobban képviselhetők uniós szinten.
„Azt, hogy egyre többen értik, köztük Manfred Weber (az Európai Néppárt csúcsjelöltje), hogy mit akarunk Brüsszelben, a baráti és szakmai kapcsolatoknak köszönhető” – fogalmazott.
Van-e szükség egyáltalán újításra? Új arcok vagy régi motorosok kellenek Brüsszelbe?
„Ha rosszul végeztük volna a dolgunkat, akkor mások mondanák, hogy változzon, de ezt egyelőre csak az új jelöltektől halottunk” – fejtette ki. Reformátusként nem tud egyebet mondani, mint semper reformanda, avagy „tudjunk mindig megújulni, tartsunk magunknak tükröt”.
Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy az új arcok segítenek, olyan körülmények között, hogy a legnagyobb gond a közömbösség, a közélettől való elfordulás. A személycserénél fontosabbnak tartja az állhatatosságot és a kitartást, a következetességet és a tapasztalatot, amit az elmúlt évtizedben összegyűjtöttek kollégájával. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy egyetlen jelölt se becsmérelje a Parlamentet és annak munkáját, mert ha egyszer bekerül, az pórul jár. Nem szabad hülyeségeket beszélni vagy üvöltözni, mert hiteltelenné teszik magukat és a képviselt ügyet.
Mit gondol a versenyről, a másik két esélyes jelöltről?
„Verseny mindig volt, van és lesz, egészséges dolog, a sporttól a politikáig mindenhol. Nincs semmi új a nap alatt, mert indultak a korábbi években is, de a kampányra való felkészülés azt is jelenti, hogy nem csak a választók felé, hanem egymás felé is figyelünk” – válaszolta.
Nem bocsátkozik mások minősítésébe, szerinte „mindenki saját magáról tud vagy szeretne inkább beszélni”, csupán egy baráti figyelmeztetést adna minden indulónak és nem indulónak: „a kampányban ne ártsunk az erdélyi magyar érdekképviseletnek, ne ígérjünk nem teljesíthetőt”.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor nem kívánt állást foglalni a jelöltekkel kapcsolatban a februári kongresszus előtt, amely dönteni fog a helyezésekről. Hozzátette, szerinte bármelyik jelölt képes volna ellátni a feladatot. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Porcsalmi Bálint reálisan két EP-mandátum megszerzésével számol a 2019. évi EP-választásokon. Vajdasági és kárpátaljai jelölt ezúttal is befutó helyet kap a Fidesz EP-választási listáján, de erdélyi jelöltet nem indít a magyarországi kormánypárt, ahogyan korábban Tőkés Lászlóval tette.
