Forrás: Telex / fotó: Melegh Noémi Napsugár
Magyarország Országgyűlése hétfőn megválasztotta köztársasági elnöknek Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét. A Fidesz és a KDNP közös államfőjelöltje 134 igen szavazattal kapta meg új tisztségégét. Öt képviselő nemmel szavazott. A DK, a Jobbik-Konzervatívok, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd frakciója kivonult az ülésteremből az államfőválasztás előtt – számol be a Telex.
Sulyok Tamás a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás óta. Jelölését múlt csütörtökön, február 22-én jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok Balatonalmádiban tartott kihelyezett frakcióülése után. A frakcióvezető szerint jelenleg Sulyok a legmegfelelőbb ember a pozícióra, a jelenlegi helyzetben ő tudja legjobban kifejezni a nemzet egységét, amit az Alaptörvény is elvár a köztársasági elnöktől. A Telex szerint Kocsis szavaiból az is kiderült, hogy az Alkotmánybíróság elnökét a miniszterelnök, Orbán Viktor javasolta.
Forrás: Telex / fotó: Melegh Noémi Napsugár
Klaus Iohannis államfő is gratulált hétfő este Sulyok Tamásnak, számol be az Agerpres. „Türelmetlenül várom, hogy együtt munkálkodhassunk népeink javára, a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerség alapján” – fogalmazott az X-en (korábbi Twitteren) közzétett üzenetében.
Ki ő?
Sulyok Tamás jogászcsaládból származik, apja és két testvére is jogász végzettségű. A Jogi Fórumon megjelent 2015-ös interjúban arról beszélt, hogy fiatal korában tanárnak készült, de édesapja lebeszélte róla, mondván, „az is egy jó dolog, csak nehéz belőle megélni.”
A jelenleg 67 éves Sulyok Tamás a Szegedi Egyetem jogi karán diplomázott 1980-ban. Szakmai pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon. A szakvizsga megszerzése után azért nem lett belőle büntetőbíró, mert ahhoz be kellett volna lépnie a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP). Döntése miatt nemcsak a bíróságot, hanem a megyét is el kellett hagynia, írja a Telex. Így került 1982-ben szülővárosába, Kiskunfélegyházára, ahol termelőszövetkezeti jogtanácsosként kártérítési perekkel és hasonló jogi esetekkel foglalkozott.
A rendszerváltás után ügyvédként helyezkedett el. 1998 és 2002 között ő látta el a szegedi önkormányzat jogi képviseletét a fideszes Bartha László polgármesteri ideje alatt, és ő volt a város vagyonát működtető ingatlankezelő cég jogi képviselője is.
Jogászi karrierjében kisebb kitérő következett, amikor 2000-ben kinevezték tiszteletbeli osztrák konzulnak Szegeden, egészen 2014-ig. 2005-től meghívott előadóként alkotmányjogot oktatott a Szegedi Tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD-fokozatot szerzett.
2014-ben lett alkotmánybíró. A kormánypártok jelöltjeként az Országgyűlés 138 igen, négy nem szavazat és egy tartózkodás mellett választotta meg 2014. szeptember 24-én. Két év múlva már lett az Alkotmánybíróság elnöke, 2016. november 22-én választották meg. Ekkor a Fidesz nem rendelkezett kétharmados többséggel, így egyezkedésre kényszerült az ellenzékkel. Az LMP-vel egyeztek ki, miután sem az MSZP-vel, sem pedig a Jobbikkal nem sikerült megállapodni. Sulyok 137 igen és egy nem szavazat mellett lett így az Alkotmánybíróság új elnöke, megbízatása 2026-ig szólt volna.
