A Madarasi Hargitán, ahogyan még sosem láttam azelőtt. Ezekkel a képekkel búcsúzunk a téltől.
Csak néhány pad, egy kis gyep és térkő kellett hozzá, egy csipetnyi történelemmel megfűszerezve.
A székely találékonyságról. Mert a székely az olyan, hogy ha nem elég zöld a székház előtt a kertje, vagy kicsi a hely az irodában, megtoldja egy kinti székkel. Hisz benne van a nevében.
Ahol folyton azon kapod magad, hogy tátva marad a szád, és kiráz a hideg. A látványtól, amiért folyton visszatérsz, ami ismerős, és mégis meg tud lepni.
Ha nem mozgat meg téged ez a szép tavaszi panoráma, neked nincs szíved.
Idegenek mondják meg, milyen legyen a központ, a folyópart és az iskola. Szűz szemek Székelyudvarhelyen.
Az Azopan Archívumban rákerestünk Székelyudvarhelyre.
