Romániában még ebben az évben bevezetnék az önkéntes katonai szolgálatot. Vlad Gheorghiță tábornok szerint Oroszország nem áll meg Ukrajnánál, az ország vezető politikusai szerint nincs ok pánikra, az ország nincs háborús veszélyben, de javítani kell a felkészültségén, az EU-s vezetők már nem ennyire optimisták, foglalják össze a Transtelex oldalán.
Angel Tîlvăr védelmi miniszter a hét elején arról beszélt egy interjúban, hogy a korábbi 320 ezerről 75 ezer főre csökkent a román hadsereg állománya, ráadásul tavaly 7 ezer hivatásos katona távozott a rendszerből. A védelmi miniszter által ismertetett adatoktól némileg eltérő számokat emlegetett Vlad Gheorghiță múlt csütörtökön a Szabad Európa Rádióban: a szükséges 120 ezer helyett a jelenlegi létszám 80 ezer körül mozog. Ugyanakkor a hivatásos katonák sorában is nagy az elvándorlás, tavaly például mintegy 6.000 katona lépett ki a seregből, ráadásul a tartalékosok átlagéletkora is nagyon magas. Erre a problémára Tîlvăr szerint alkalmas lenne az önkéntes katonai képzés bevezetése.
A miniszternek a szükséges törvénymódosítás mielőbbi elfogadásáról pedig sikerült is meggyőznie egy kedd délutáni találkozón a képviselőház és a szenátus védelmi bizottságának tagjait. A tanácskozás után Laurenţiu Leoreanu, a képviselőház védelmi bizottságának elnöke arról számolt be a sajtónak: Angel Tîlvăr tárcavezetővel megállapodtak abban, hogy a parlament még ebben az ülésszakban megvitatja az önkéntes katonai szolgálat bevezetéséhez szükséges jogszabályt. A védelmi minisztérium tervezete a lakosság háborús helyzetre való felkészítéséről szóló 2006/446-os törvényt módosítja, és jelenleg a pénzügyminisztérium véleményezésére vár.
A tervezet szerint önkéntes katonai szolgálatot a 18 és 35 év közötti nők és férfiak teljesíthetnek majd, a katonai alapismeretek elsajátítására szolgálna. A szolgálati idő 4 hónap, amely alatt ingyen szállást és fizetést is kapnak a jelentkezők. A képzés idejére szóló négyhavi fizetés a javaslat szerint a bruttó országos átlagbér háromszorosa lenne, de az összeget még nem véglegesítették.
A tábornok kijelentéseinek nagy visszhangja volt, több politikus is próbálta ellensúlyozni a szavait, hogy ne alakuljon ki pánik. Elsőként Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke jelentette ki, hogy az ország sosem volt nagyobb biztonságban, mint most, és nem áll fenn a veszélye annak, hogy Románia háborúba keveredjen.
Egy napra rá Nicolae Ciucă korábbi vezérkari főnök, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke némileg árnyalta Marcel Ciolacu szavait. Kijelentette, hogy Románia még soha nem részesült olyan erős és szilárd biztonsági garanciákban, mint ma, de hozzátette, hogy a lakosság háborús helyzetre való felkészítését szabályozó törvényt „a jelenlegi feltételekhez” kell igazítani, és minden eshetőségre fel kell készülni. „Mégiscsak egy konfliktuszóna szomszédságában vagyunk, nem ülhetünk karba tett kézzel” – jegyezte meg.
Kedden megszólalt a témában az RMDSZ elnöke is. A Digi 24-nek nyilatkozva Kelemen Hunor elmondta, nem kell aggódni küszöbön álló háború miatt, viszont elismerte: „abban viszont a vezérkari főnöknek igaza van, hogy Romániának mindenre fel kell készülnie – ezt teszi egész Európa”. Hangsúlyozta, az ezzel kapcsolatos kérdéseket higgadtan kell kezelni, különben az emberek azonnal pánikba esnek.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Cătălin Drulă arról beszélt hétfő este az Euronewsnak, hogy támogatja az önkéntes katonai szolgálat bevezetését, mert ez szerinte észszerű megoldásnak tűnik „ezekben az időkben”.
Mit mondanak az EU-s vezetők?
Egyre több magas rangú politikus nyilatkozott arról, hogy Ukrajna kudarca a háborúban egész Európára konkrét katonai fenyegetést jelentene. „Szinte naponta érkezik fenyegetés a Kremlből – legutóbb ismét a balti államokbeli barátainkat fenyegették meg” – nyilatkozta Boris Pistorius német védelmi miniszter a Tagesspiegel című napilapnak januárban. A politikus arra is figyelmeztetett, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború más országokra is kiterjedhet.
Januárban Pål Jonson svéd védelmi miniszter, Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter és Micael Byden, a svéd hadsereg főparancsnoka is a háború lehetőségére figyelmeztette a NATO-csatlakozástól egy lépésre álló svédeket.
„Amíg a fegyveres erők felkészültek a háború kitörésére, addig a polgároknak is fel kell készülniük egy olyan konfliktusra, amely az életük teljes megváltoztatását teheti szükségessé” – mondta Rob Bauer holland tengernagy a NATO védelmi vezetőinek brüsszeli találkozója után. A tiszt kifejtette, hogy a háború kitörése esetén nagy számú civilt kell mozgósítani, a kormányoknak pedig olyan rendszereket kell létrehozniuk, amelyek képesek erre.
A katonaság ötlete egyébként nem egyedi, Lettország már bevezette a kötelező sorkatonai szolgálatot, és Németország is a hadkötelezettség visszaállítását tervezi.
Mit mond Putyin?
Vlagyimir Putyin a Rosszija 1 csatornának nyilatkozva még decemberben azt mondta, hogy Oroszországnak semmi oka vagy érdeke nincs háborút indítani a NATO-országok ellen – reagált Joe Biden amerikai elnök nyilatkozatára, aki néhány nappal korábban arról beszélt, ha: Vlagyimir Putyin győzne Ukrajnában, az oroszok nem állnának meg, hanem megtámadnák a NATO-t.
Ugyanakkor nehezményezte, hogy állítása szerint Oroszország harminc éve próbál megegyezni Európában a biztonság elveiről, de válaszul vagy „cinikus megtévesztéssel és hazugságokkal”, vagy nyomásgyakorlási és zsarolási kísérletekkel szembesült, miközben a szövetség Moszkva tiltakozása ellenére folyamatosan bővül és egyre közelebb kerül Oroszország határaihoz.
