Az év első napján Franciaország délnyugati részén közel 25 Celsius-fokot mértek, Budapesten 18,9-et. Az Imperial College London éghaljlatkutatói szerint „az európai újévi rekodmeleget az emberiség okozta éghajlatváltozás tette lehetővé, ami miatt gyakoribbak és forróbbak lesznek a hőhullámok.”
Nem csak Franciaországban és Magyarországon volt a január eleje szokatlanul meleg, Csehországban kivirágoztak a fák, Svájcban pollenfigyemeztetést adtak ki a túl korán virágzó mogyorófélékre allergiás emberek számára. A spanyolországi Bilbao régióban, ahol az év ezen szakában a hideg és az eső lenne jellemző 25 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek és hétágra sütött a nap.
A romániai Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) januárra vonatkozó általános éghajlati előrejelzései szerint 18-20 Celsius-fok feletti hőmérsékletre is lehet számítani januárban. A Szentegyházi Meteo Állomás január 1-ei Facebook-bejegyzése szerint, amelyen Románia aktuális hőtérképe látható, a legalacsonyabb szám 3,8 Celsius-fok, a legmagasabb 20,1.
Mindehhez képes a Romániában valaha mért leghidegebb hőmérséklet mínusz 38,5 Celsius-fok. Ezt 1942. január 25-én mérték a Brassó megyei Botfaluban. A rekordoknál maradva, Romániában a legmelegebb január 2001-ben volt, 7-én 22,4 fokot mértek a Krassó-Szörény megyei Oravicabányán. Az ANM adatai szerint meleg januárok voltak már korábban is, kiemelkedő év volt 1983, 1988, 1994, 2007 és 2014 – adta hírül az Agerpres.
A globális felmelegedés ezúttal nem csak a hőmérők számaival babrált, a gázárakra is hatással van. Az enyhe idő miatt kevesebb gáz fogy, így az európai kormányok kordában tudják tartani az emelkedő árakat, miután Oroszország csökkentette az Európába irányuló üzemanyag-szállításokat – számolt be a Reuters. 2022 januárja óta először fordult elő, hogy a gáz ára 73 €/MWh alá csökkent.
