Prédikál a miniszter.
Fotó: Tánczos Barna hivatalos Facebook oldala
Lezárult a belső kivizsgálás az Arthur néven közismertté vált medve kilövése ügyében, Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a korábban elhangzott vádakra keddi sajtótájékoztatóján reagált.
Környezetvédő egyesületek azzal vádolták meg Emanuel von und zu Liechtenstein herceget, hogy márciusban kilőtte Románia legnagyobb hím barnamedvéjét a Kovászna megyei Ozsdola környékén, miközben egy olyan anyamedvére volt kilövési engedélye, amely jelentős károkat okozott a falubelieknek. Szerintük a herceg és az őt segítő vadászegyesület is tisztában lehetett azzal, hogy nem ugyanarról az egyedről van szó, ezért orvvadászat gyanúja merül fel.
Tánczos erre csak annyit mondott,
hogy: „A beavatkozási engedélyt egy barnamedvére bocsátottak ki, a végrehajtó személy pedig vadászengedéllyel és fegyverviselési engedéllyel is rendelkezett”, hozzátéve, hogy sem a minisztériumban, sem pedig más alárendelt intézményben nem találtak semmilyen feljegyzést Arthur nevű medvéről, és a szóban forgó példány nagy volt ugyan, de minden bizonnyal nem a legnagyobb.
„A beavatkozást 22 nappal a minisztériumi engedély kibocsátása után, március 13-án hajtották végre. A köztes három hétben a vadászegyesület folyamatosan megfigyelte az egyedet, és a jegyzőkönyv szerint a beavatkozási engedély dátumától számítva a medve 21 egymást követő estén, február 19. és március 11. között minden nap behatolt a településre” – részletezte a miniszter a kilövés előzményeit. Tánczos egyébként azt is elárulta, hogy a trófeát, amely a híresztelésekkel ellentétben jelenleg is a vadászegyesületnél van, a posadai vadászmúzeumban látná szívesen.
Az ügy kapcsán felmerült járulékos problémákról
is beszélt az RMDSZ politikusa, aki elismerte, hogy a medvepopuláció megfigyelése hiányos, ahogyan a medvék által okozott károk és a medvetámadások helyszíneinek nyilvántartása is. „Erre megoldás lehet egy olyan alkalmazás, amelyben a magánszemélyek és az intézmények fényképeket, dokumentumokat tölthetnek fel a medvékkel kapcsolatos eseményekről (károk, támadások, útvonalak, intézményes megfigyelések stb.)” – vetette fel az ötletet a miniszter.
Egy másik problémát már orvosoltak, a kilövési engedély kibocsátásától számított 60 napról 15 napra csökkentették a beavatkozás határidejét, ez a periódus külön kérésre 15 nappal meghosszabbítható. A beavatkozást kizárólag a kérelmezési engedélyt megkapó vadászegyesület személyzete hajthatja végre – mutatott rá a bevezetett módosításokra Tánczos Barna.
A nyomozás folytatódik
A környezetvédelmi minisztérium tehát lezártnak tekinti az ügyet, erre utal Tánczosnak azon kijelentése is, miszerint az ügyészségnek kell folytatnia az ügyben a további vizsgálatokat, hogy bűncselekmény történt-e vagy sem.
Közben a korrupcióellenes ügyészség (DNA) is bejelentette kedden, hogy hivatali visszaélés miatt indított in rem büntetőeljárást, ami azt jelenti, hogy egyelőre a cselekmény körülményeit vizsgálják, nem irányul személyek ellen, tehát nem kezelnek senkit gyanúsítottként. „Az a célja, hogy megteremtse azt az eljárási keretet, amelyben összegyűjthetők az első bizonyítékok annak eldöntésére, hogy az adott cselekmény a büntetőjog hatálya alá tartozik-e vagy sem” – jegyzik meg a korrupcióellenes ügyészek.
