Közel egymillió ember maradt munka nélkül.
Illusztráció.
Romániában jelenleg közel egymillió személyt küldtek el kényszerszabadságra, és majdnem kétszázezer azok száma, akiknek a munkaszerződését felbontották.
A Mediafax hírügynökség Ilie Străteanu könyvelőségi szakembert kérte fel, hogy beszéljen arról, mit is jelent a kényszerszabadság. Portálunk pár fontos kérdésre fordította le a válaszait.
Frissítés: Lukácsi Katalin székelyudvarhelyi ügyvédnő pontosításaival kiegészítettük a cikket, ezeket a megfelelő helyen szövegdoboz formájában illesztettük be. Köszönjük az észrevételeket!
Mit jelent a kényszerszabadság, az úgynevezett technikai munkanélküliség (șomaj tehnic)?
A kényszerszabadság az az időszak, amikor a munkahelyről elküldenek, mert nincs munka. A kényszerszabadság eddig is létezett, nem egy új dolog, a mostani járvány az új. Például, ha egy gyárnak nincsenek rendelései, a gyártást leállítják, és a munkásokat kényszerszabadságra küldik. Ebben az esetben a bérek 75 százalékát a munkáltató fizeti.
A járvány ideje alatt, amíg a szükségállapot tart, ezt a 75 százalékos juttatást az állam átvállalta, de nem többet, mint az országos bruttó átlagbér 75%-a.
Kinek miért jó ez?
A munkáltatónak azért kedvező, mert a juttatást nem ő fizeti, az alkalmazottat így nem veszíti el a szükségállapot megszűnése után sem. A munkásnak azért jó, mert ebben az időszakban nem marad bevétel nélkül.
Mi a különbség a kényszerszabadság és a munkanélküliség között?
A munkanélküliség azt jelenti, hogy egy személynek nincsen munkája vagy nem talál munkát. A kényszerszabadságot a gazdasági helyzet idézheti elő, mint például a megrendelések hiánya.
Lukácsi Katalin ügyvédnő: A munkanélküli személynek (șomer) nincsen érvényes munkaszerződése, amíg a kényszerszabadságra küldött személynek van, csak fel van függesztve. A munkatörvénykönyv értelmében akkor beszélhetünk kényszerszabadságról, amikor az alkalmazó nem tud munkát adni, gazdasági, műszaki vagy szervezési okok miatt.
Mely üzleti ágak teljesítik a kényszerszabadság feltételeit?
Kezdetben csak azokban az ágazatokban lépett érvénybe, amelyeket katonai rendeletekkel zárattak be. Ilyenek a szépségszalonok, fodrászatok, vendéglők, stb. Ezt később kiegészítették azzal, hogy azokban az ágazatokban is jogosulttá váltak az alkalmazottak a kényszeszabadságra, amelyeknél a bevétel 25 százalékkal kevesebb volt márciusban, mint a januári és februári bevétel átlaga.
Jelen pillanatban ezt a 25 százalékos bevételcsökkenést nem veszik figyelembe. Bármely cég elküldheti az alkalmazottait technikai kényszerszabadságra, ha anyagi, gazdasági problémái adódnak.
Lukácsi Katalin ügyvédnő: A kényszerszabadságra való küldés lehetősége a katonai rendeletek előtt is megvolt, ezt maga a kérdezett könyvelő is elmondja az első kérdésnél. A katonai rendeletek egyáltalán nem kötelezték erre az előbb említett üzleti ágakat, csupán annyi változott, hogy a szükségállapot ideje alatt az állam biztosítja a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak juttatását.
A munkaadónak továbbra is egyéni joga, hogy eldöntse: kényszerszabadságra küldi alkalmazottait, vagy más módszert választ, például csökkentheti a munkaidejüket.
Meddig tart a kényszerszabadság?
Legkésőbb addig tarthat, ameddig a szükségállapot is tart.
Lukácsi Katalin ügyvédnő: Az állami juttatás jár addig, amíg a szükségállapot tart. A kényszerszabadság addig tart, amíg a munkáltató úgy látja, hogy az adott helyzet, ami kiváltotta, fennáll, ezt mindig ő dönti el.
