Fotó: GÁL ELŐD
A falusi futball különleges világa által azt is mondhatnánk, hogy az életbe nyújt betekintést a hétfőn, április 3-án bemutatott Hátsó füves kiállítás.
A Nemzeti Sporton – szintén Hátsó füves néven – multimédiás sorozat készítése során több mint 200 magyarországi és határon túli magyar településen próbálták felkutatni, összegyűjteni a falusi labdarúgással kapcsolatos történeteket, és ezek által bemutatni a falusi futball egészen sajátos társadalmi környezetét – vágott bele nyitóbeszédébe Csillag Péter, a Nemzeti Sport újságírója.
Mint kiderült, ő maga gyűjti a történeteket, a fotókat Balogh László, Földi Imre, Korponai Tamás, Mirkó István, Móricz-Sabján Simon, Reviczky Zsolt, Szabó Miklós, Török Attila, Tumbász Hédi és Veres Viktor készíti. Az általuk rögzített anyagok mennyisége egyre nő, videókat is készítenek, még a kiállítás megtekintése előtt levetítették a Gyimesbükkön készített hangulatvideójukat .
Ezek a valóságot mutatják meg a maga durvaságával, érdességével, humorával, groteszkségével – mutatott körbe a kiállított munkákon Csillag Péter, aki szerint különösen hálás a feladat ezek elkészítése és gyűjtése, ha a falusi labdarúgás a téma, hiszen ez maga a világ. „Még szélsőségesnek is tűnhet az anyag, a környezet, a meccsek világa, de ez a szélsőségesség relatív, mert itt a hétköznap megszokott dolgokat látjuk nagyobb, hangosabb változatban” – magyarázta. És valóban: a cserepadon cigiző játékos, a meztelen nős plakátokkal kiragasztott futballöltöző, a bíróval perelő pocakos játékos, akivel nem biztos, hogy szeretnénk véleménykülönbségben lenni.
Nem kell messze menni,
mondta Csillag Péter – elárulva, hogy olvasta Katona Zoltánnak az udvarhelyi labdarúgásról írt könyvét –, hiszen ahogy Udvarhelyen feszültség volt tapasztalható a helyi értelmiség és a kisiparosok csapata között, ilyen történelmi, társadalmi rivalizálásra találnak, identitásküzdelmekre településről településre.
Két meccsre ellátogattak ittlétük során is, ezekről is osztott meg történeteket az újságíró, hogy éreztesse, mennyire különleges világ ez. A Felsőboldogfalva-Szentábrahám rangadón vettek részt, ahol a vendégek részéről még az unitárius lelkész is pályára állt a szünetben. „Már ő sem tudott segíteni” – mesélte nevetve, hozzátéve, hogy az itteni képekkel, történetekkel is gazdagítják majd a kiállítás, amelynek egy szelete, úgymond az utazótárlata április 19-ig lesz megtekinthető a székelyudvarhelyi művelődési ház oszlopos termében.
Számára úgy tűnik, hogy ebben a közegben a személyes kötődések, az apáról fiúra szálló hagyományok sokkal erősebbek, mint a kirakatban látható, steril labdarúgásban. „Nem mondom, hogy Messit vagy Ronaldót figyelni nem jó szórakozás, de minket ez mozgat meg igazán” – jelentette ki Csillag.
Az eredeti kiállítás a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban található. Tavaly Magyarországon elnyerte az év kiállítása díjat, és ott a képek köré tulajdonképpen egy mini falusi fociuniverzumot teremtettek öltözővel, lelátóval, kispaddal, futballkocsmával, hangokkal, videókkal és öltözőillattal, ott lehet igazán érezni a falusi labdarúgás atmoszféráját. „De remélem a képeken is keresztül megérzik, hogy itt tiszta a levegő, szabad a pálya, és harangszó töri meg a gólcsendet” – zárta a megnyitót Csillag Péter.
A kiállítás megnyitóját két ismeretterjesztő előadás előzte meg. Elsőként a magyar honvédség és a sport összefonódásáról Dr. Szakály Sándor történész beszélt, majd Dr. Kilyéni András a saját nagyapjáról, néhai Dr. Kilyéni Imréről, aki sokat tett udvarhelyi tornatanárként, a Hargitán szervezett túráival, általa kijelölt túraútvonalaival a város sportéletéért. Ami már akkor is sokkal többről szólt, mint labdarúgásról, akárcsak a Hátsó füves tárlat.
