Fotó: Szentegyházi meteó állomás Facebook-oldal
Hogy megértsük az elmúlt napok, hetek bolondos időjárását, Nagy Istvántól, a Szentegyházi meteó állomás Facebook-oldal üzemeltetőjétől kértünk segítséget. Kezdjük talán azzal, hogy
Mitől ennyire szélsőséges az idei június?
A légköri instabilitás kedvenc időszaka a május-június. Ilyenkor délről, Afrika felől törnek fel a meleg légtömbök, nagy a hőmérsékleti különbség, amikor találkoznak az északon lévő hideg légtömbökkel – kezd bele István a tudományos magyarázatba a saját állomásán bemért, nem hivatalos adatok alapján.
Nézzük, hogyan alakult a lehullott csapadék mennyisége az előző években a nyár első hónapjában: 2016 júniusában 90 liter csapadék, 2017-ben 82 liter, tavaly 212 liter. Jelen pillanatban, június 21-ig Szentegyházán 51 liter esett, ami nem számít olyan soknak. Ezzel szemben a Bákó-Karácsonykő térségben vasárnap este, pár óra leforgása alatt több mint 100 liter eső hullott.
Hozzánk az utóbbi időben időjárási frontok nem nagyon törtek be. Ennek az a magyarázata, hogy tőlünk nyugatra van egy nagy ciklon, Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia környékén. Forog az óramutató járásával ellentétesen, délről húzza fel a meleg levegőt. Innen keletre, az oroszok felé van egy magas nyomású anticiklon, ami blokkol mindenféle időjárási frontot, ami ide be akar hatolni.
Magyarán mondva: nincs levegőmozgás.
Ha egy hideg front jönne, a háta mögött légtömegcsere lenne, de ilyen nem történt. Egy kicsi örvény, szaknyelven mondva hidegcsepp beszorult, nagyobb időjárási frontok hiányában, instabil állapotban maradt az időjárás.
Az utóbbi időben Szentegyházán a záporesők után 99%-os a páratartalom, de ha időben visszafuttatjuk pár hetet az adatsort, akkor azt látjuk, hogy eleve nem csökkent 50% alá. Ez egy huszánvalahány fokos hőmérséklettel párosítva nagyon kedvez az esőfelhők kialakulásának.
A térségünkben – itt Románia és Magyarország is értendő – a magas talajmenti páratartalom volt az egyik okozója a csapadékos időjárásnak. Felszállt és a nyakunkba hullott az egész. „Nem volt ennek a rendszernek konkurenciája, ami kiütné innen”.
Föld az égnek: milyen időre számíthatunk? Fotó: Szentegyházi meteó állomás Facebook-oldala
A magassággal a hőmérséklet csökken, az abiatikus grádiens nagyon meredek volt az utóbbi időben, konyhanyelven mondva: 5-7 ezer méteres magasságban nagyon hideg a levegő, a meleg levegő feláramlik, a nagy páratartalom miatt sűrűbbek lesznek a felhők. Nincs széljárás, a viharok egy pont fölött képződnek, „ugyanoda megeresztik a csapokat”. Nincs áramlás, ami szétosztaná a csapadékot a térségben.
Mit mutatnak a görbék júliusra?
Nagyon úgy néz ki, hogy a hónap végéig ki fog tartani ez az időjárás. Viszonylag kellemes időnek nézünk elébe. Változás június vége felé valószínű, amikor a déli meleg levegő eléri térségünket egy magas nyomás hatására. A hónap elejét tehát meleggel indítjuk, de a hat nap azért elég sok, ha időjárást jósolunk – jegyzi meg Nagy István.
Mit kell tudnunk az utóbbi időben kialakult tornádócskákról?
Mindenki az eget figyeli, mindenki kezében ott van a telefon, előkapja, lefotózza. Tíz évvel ezelőtt még nem azt nézték, hogy tuba volt-e, vagy zivatarlánc, ami a kárt okozta.
Fotó: Szabadi Előd, facebook.com
Bonyolult paraméterek szükségesek a tuba kialakulásához. Késő tavasszal, kora nyáron a szélnyírás és a kedvező örvényesség hozzájárult e jelenségek kialakulásához. Még a kisebb felhők is bepördültek, eső nem esett belőlük, de a tölcsérük le volt nyúlva. A tuba és a tölcsér szó ugyanazt a jelenséget fedi, a tuba a tudományos megnevezés. Amikor eléri a földet a vége, az a tornádó.
Azt gondolnánk, hogy csak az Egyesült Államok területén pusztítanak a tornádók, de feljegyzés van egy olyan erdélyi tornádóról, ami megszégyenítheti az amerikai társait. Az 1912. május 13-án pusztító szélörvény Dés környékén alakult ki, Szovátáig sok emberéletet követelt.
