Magyar királyok maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, köztük Szent László királyét is, írja az MTI.
A Neparáczki Endre (a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoport igazgatója és a SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa – szerk. megj.) vezetésével folyó projekt során bebizonyosodott, hogy a székesfehérvári osszáriumban (csonttár – szerk. megj.) Árpád-házi királyok maradványai találhatóak. A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak vetették alá, amiből kiderült, hogy a székesfehérvári sírhelyet a 9 és 16. század között használhatták temetkezésre.
Fotó: Szegedi Tudományegyetem Facebook-oldala, Bobkó Anna
Kiket azonosítottak és hogyan?
A Székesfehérvári Középkori Romkertben fellelt több mint kilencszáz ember összekeveredett csontmaradványaiból négyszázat szállítottak Szegedre a SZTE munkatársai. A maradványokból DNS mintát vettek, hogy a már korábban meghatározott profilokkal összevetve több magyar uralkodót is azonosíthassanak.
Kiindulópontul III. Béla király (1148-1196) DNS mintája szolgált, segítségével sikerült felismerni több Árpád-házi rokon maradványát is. Így például első feleségét, Antiókhiai Annát (1154-1184), valamint Szent László királyt (1040-1095) is. Azonosították még II. András magyar király harmadszülött fiát, Halicsi Endrét (1210-1234).
A kutatók Mátyás király (1443-1490) földi maradványainak azonosításától is csak pár lépésnyire vannak, ugyanis fia, Corvin János (1473-1504) és unokája, Kristóf (1499-1505) csontjaiból rendelkeznek az igazságos király DNS mintájával.
Más híres történelmi uralkodóházak múltjának feltárásában is szerepe lehet az SZTE munkájának: Árpád-házi Mária nápolyi királyné (1257-1323) koponyája vizsgálata után ugyanis az Anjou-királyok maradványai is kiválaszthatók lesznek. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.
VR-szemüvegen át szembenézni az Árpád-házi uralkodókkal
A székesfehérvári osszáriumbeli csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy – az összegyűlt információk feldolgozása alapján – jobban megismerjék a magyar uralkodókat.
A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek, és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS-információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, az érdeklődők hamarosan egy VR-szemüvegen keresztül szembenézhetnek több Árpád-házi uralkodóval is – olvasható az MTI közleményében.
