Majdnem teltház fogadta a csarnokban a Bölények Ligáját, a román férfi kézilabda elsőosztályt, 2018 óta először. Ekkor lépett vissza az élvonalbeli bajnokságtól, majd szűnt meg dr. Verestóy Attila szenátor és klubelnök halálát követően az egykor országos ezüstérmes, Challenge Kupa-győztes udvarhelyi elsőosztályos csapat, az Székelyudvarhelyi KC.
Egy kicsit még most is feláll a szőr a kezemen, ha arra gondolok, ahogyan vissztatért Udvarhelyre az élvonalbeli kézilabda vasárnap, szeptember 4-én, ráadásul az utóbbi évek egyedüli bajnoka, a Dinamo Bukarest ellen: Ferenczi betör, ugrik, lő, gól. És ezt ismételgetve, még ha a fordulások után a vendégek is betaláltak, folyamatosan lépéselőnyben volt a VSK, amelynek legtöbb játékosa debütált az első osztályban.
Míg a túloldalon olyan nagyágyúk sorakoztak fel,
mint Mohamed Ali Zein, az egyiptomi, akinek a válogatott meccsei közelítenek a háromszázhoz, és aki egy éve igazolt a Barcelonához, Bajnokok Ligáját nyert, aztán Bukarestben kötött ki. Ment, látott, győzött. És győzött már eleget a beállójuk, a francia Cédric Sorhaindo is, aki minden megnyert, ami létezik: BL, vébé, ebé, olimpia, míg a bukarestiek edzője, Xavi Pascual, a világ egyik legsikeresebb kézilabda vezetőedzője, aki akárcsak Ali Zein és Sorhaindo, Barcelonában sikert sikerre halmozott.
A román játékosok pedig olyanokat emelhetünk ki, mint Valentin Ghionea, aki 2002 óta, húsz éve játszik a nemzeti csapatban, vagy éppen Călin Dedut, a legendás Alexandru Dedu fiát, akinek testvére, Aron éppen a székelyudvarhelyieket erősíti a nyár óta. Számukra ezért is különleges volt a találkozó, de erről majd később.
Szóval ellenük sikerült partiban lenni
a mérkőzés elején, amelyet folyamatos vastaps fogadott. Ferenczi mellett Fekete Róbert vállalt sokat. Bemutatkozott az első, Bákó elleni meccset sérülés miatt kihagyó Claudio Leandro Ramos Madrigal, de Sipos Lóránt mester nem számíthatott másik beállója, Jére Róbert játékára, ahogy Tăuțean Angelo sem kapott sok szerepet. Ami jó hír, hogy Feliciano Nunes Couveiro, a csapat angolai szerzeménye is a lelátóról nézte már végig a találkozót, vízumproblémák miatt ő csak most csatlakozik majd a csapathoz.
Negyedóra után azért kezdett visszaállni a világ rendje, nem lehetett tartani a bukarestiekkel a tempót, és majdnem minden fordulásból betalálni. Így is szép munkát végeztek támadásban az udvarhelyiek, akik azért elszórtak néhány labdát, és védekezésben sem tündököltek, gyorsindításoknál egyedül Katona ért vissza. „Ébresztő” – ordította valaki a lelátóról, aki még nem ébredt rá, hogy ez a csapat nem az a csapat, s a Dinamo sem az a Dinamo, akivel a román csapatok – pláne nem a legkisebb költségvetésű – felveszik a versenyt.
Nem is sikerült ez, noha voltak azért az első negyedórát követően is szép pillanatok bőven. Például, amikor Hadnagy úgy szedte ki a Dinamo játékosa kezéből a labdát, hogy kellett szólni a védekezni felfutó társaknak, fordulhatnak, megint támadnak. Vagy az, amikor Katona Tamás – cseppet sem megijedve a nála jóval nagyobb védőktől – betör, és ad egy gólpasszt Ferenczinek, vagy éppen ő próbálkozik. Vagy azok a pillanatok, amikor egy-egy gyors udvarhelyi gólt követően, gyorsan akartak válaszolni a vendégek, de Orbán Szilárd védett egy hatalmasat a kapuban, vagy éppen Jobb Lőrincz fogott meg egy hétméterest.
Mindezek ellenére, 15 gól lett a két csapat között a találkozó végére, 28-43-ra kapott ki a székelyudvarhelyi csapat, amelynek átlövője, a mérkőzést követő sajtótájékoztatón is részt vevő Ferenczi Botond 10 alkalommal volt eredményes. A gólok számát tekintve őt Fekete és Katona követték 5-5 találattal. A vereség ellenére a közönség nem széledt szét, együtt énekelték el a székely himnuszt a csapattal, és ezt a világsztárok tiszteletteljesen hallgatták végig, majd tapsolták meg. És ez nem is csoda,
a mérkőzést követő sajtótájékoztatón
Xavi Pascual edző elmondta, nagy megtiszteltetés számukra egy ilyen csarnokban játszani, nagyszerű hangulatot teremtettek a szurkolók.
Hibákat követtek el, de sikerült ritmust váltania a csapatának, és nyerni, ennek külön örül, mert most Európa következik számukra – a csapat a Bajnokok Ligájában szerepel. „Az elején voltak problémáink, például, hogy a szélsőnk nem állhatott pályára a szabály miatt, hogy legalább három román játékosnak kell lennie a pályán. Matematikusnak kellene lennünk, nem kézilabda edzőnek. Ez a véleményem” – mondta a sztáredző, szerinte ez nem tesz jót a kézilabdának.
Udvarhely jól használta ki, hogy rosszul kezdtek – mondta el Călin Dedu, különleges volt a testvére ellen pályára lépni. „Tavaly Temesváron együtt játszottunk. Egy plusz motiváció látni őt a pályán, tudni, hogy mit fog csinálni, hiszen gyerekkorunk óta együtt edzünk. Ha dob egy gólt, egy picit én is örülök, és azt hiszem ez kölcsönös, de a nap végére ellenfelek vagyunk” – fogalmazott Călin, akinek ez volt az egyik kedvenc mérkőzése a szurkolók és az atmoszféra miatt.
Sipos Lóránt szerint nagy dolog ez a város életében, a VSK edzője, miután gratulált az ellenfélnek, elmondta, máris a következő mérkőzésre koncentrálnak, és a ma mutatott apró hibák kiküszöbölésére. Mindent megtesznek majd akkor is, ahogy ma is mindent megtettek, amit mondtak, de a színvonal között különbség van, tette hozzá még Ferenczi Boti, az udvarhelyi csapat legeredményesebb játékosa.
A csapat szerdán, szeptember 7-én újabb hazai mérkőzést játszik a Potaissa Torda ellen 18 órától. A tordaiak eddigi egyetlen mérkőzésüket megnyerték a Temesvári Poli ellen, így a bajnokság élmezőnyéhez tartoznak, és olyan játékosok találhatóak a keretükben, mint a volt SZKC-s csapatkapitány Tálas Huba, Christian Ghiță és Szőke Marius, akik szintén megfordultak az egykori Challenge Kupa-győztes udvarhelyi csapatban.
