Újra szálltak a drónok, úsztak a hajók, zuhantak a rubelek, és még mindig nem repültek az F-16-osok. Helyettük további ígéretek vannak, nem is kicsik, csak hát az időpont az örök kérdés maradt.
Harcok
A brit védelmi minisztérium 14-ei jelentése szerint az ukránok a Dnyipró folyón át hajtanak végre rajtaütéseket az oroszok ellen. Ezzel további dilemmákat okoznak az orosz vezetésnek, amely az amúgy is szűkös erőforrásokat kell úgy beossza, hogy vagy elvon más harcokból, vagy védtelenül hagy szakaszokat a növekvő hídfők mellett. Egyik sem olyan döntés, amiért szívesen vállalna felelősséget bárki.
Augusztus 15-én Zelenszkij megint a fronthoz közel látogatja meg a katonákat, Zaporizzsja megyében. Bár az oroszok nagyon szeretnék őt likvidálni, ez most se sikerül. Bár mindenki, főleg az oroszok, azt hitték, hogy az FSZB behálózta Ukrajnát, ez eleve csúfosan bukott, és 2022 óta a maradék hálózat is jelentősen visszaszorult.
A brit védelmi minisztérium 16-ai jelentése szerint elindulhatott az iráni Shahed drónok orosz belföldi gyártása – Irántól megkapták a licenszet hozzá. Ezek a drónok egyszerűek, nem túl hatékonyak, de ugyanakkor olcsók is, és a robbanótöltet bennük nem virágokat szór. Gyakran használják rakétatámadásokkal együtt, vagy egyszerre nagy számban, hogy a légvédelmet túlterheljék.
Az Institute for the Study of War (ISW) huszadikai jelentése alapján az oroszok szerint drón találta el az orosz flotta szevasztopoli központját. Elődször még azt írták, hogy nem tudták lelőni, de rövidesen átjavították arra, hogy eltalálták, csak hát az aztán leszállt a tetőre és tüzet okozott. Nem lennék a hibát ejtő helyében. Az ISW arra gyanakszik, hogy a Krím védelme további orosz erőket fog elvonni. Ennél rosszabb az oroszok számára, hogy ukrán drónok pusztíthattak el a Szolci légibázison Tupolev Tu-22 szuperszonikus bombázókat 19-én (a szám még nem ismert). Össze sem hasonlítható a drónok és a gépek ára, ez is nagyon kellemetlen az oroszoknak, de az is, hogy Szolci az észt határhoz és Szentpétervárhoz van közelebb, az pedig elég messze van az ukránoktól.
Az orosz-ukrán háborúról szóló heti összefoglalóinkat a LŐPOR rovatunkban olvashatod.»
19-én a britek úgy foglalták össze a helyzetet a fronton, hogy az nagyrészt statikus maradt. Kupjanszknál támadtak ugyan az oroszok, de nem mentek sokra vele, az ukránok viszont felszabadították a dél-keleti Urozsajne falut Donyeck megyében. A látványos mozgások hiányának ellenére ne feledjük, ez nem egy tévéssorozat, nem kell hetente történjen valami. A tavalyi herszoni és harkivi haladást is több hónap munkája előzte meg, akkoriban is úgy jellemezte a helyzetet a türelmetlen nemzetközi sajtó, hogy elakadás és stagnálás van. Ráadásul a földrajzi távolságok is hatalmasak, 1.200 km hosszan zajlanak kisebb-nagyobb intenzitású harcok. És bár egyes nyugati kormányok is panaszkodnak néha a lassú haladásra, azt sem lehet elfelejteni, hogy a fegyverek leszállítása sem túl gyors.
Támogatások
Augusztus 14-én újabb csomagot jelent be Amerika, 200 millió dollár értékben főleg légvédelmet, aknamentesítő eszközöket, kézifegyverbe való lövedékeket. Nem rossz, de a sokkal kisebb Svédország 313 millió dolláros csomagot ad, amint bejelentik azt 15-én, elsősorban lőszert és alkatrészeket, de szállítóeszközöket és aknamentesítőket is. Ugyanaznap a németek két IRIS-T légvédelmi rendszer és 4.500 darab 155 mm-es tüzérségi lövedék sikeres leszállítását jelentik be.
19-én Zelenszkij Stockholmhoz közel találkozott a svéd miniszterelnökkel, és produktív lehetett a találkozó. CV-90-es gyalogsági harcjármű közös gyártásáról volt szó, Gripenek kerülhetnek az ukránokhoz (Magyarország is ilyen gépeket használ, nagyon elismert gyártó). Ráadásul másnap a hollandok és dánok bejelentették, hogy F-16-osokat fognak adni , a hollandok egymagukban 42-őt. A leszállítás maga később, a pilóták kiképzése, és a szükséges infrastruktúra felállítása után történne meg. Érdekes dolog, hogy a hollandoknak eleve 42 F-16-osuk van összesen, nem világos, hogy az összeset adnák, vagy majd kapnak mástól. Mindenesetre van a NATO-ban annyi ilyen modell, hogy meg se kottyanjon a hiányuk. Mindkét repülőgép nagy segítség lenne az orosznál jóval kisebb ukrán légierőnek.
Ukrajna
Augusztus 15-én az oroszok erőfeszítései ellenére (értsd: pusztítások ellenére) egy hajó eljutott Odesszából Isztambulba, az ukránok által javasolt tengeri folyosón. A hongkongi zászló alatt hajózó Joseph Schulte 2022 februárja óta ragadt a kikötőben. A 60 ottragadt hajóból ez volt a legértékesebb, és nem üresen távozott: 30.000 tonna áruval, köztük élelemmel megrakodva hagyta el a kikötőt. Ennek ellenére nem valószínű, hogy nagy erőre kaphatna még a hajózás Ukrajnából: a hongkongi zászló azt is jelenti, hogy minden bizonnyal szóltak a kínaiak az oroszoknak, hogy hagyják békén, illetve még mindig túl nagy kockázatot jelentene a hajótársaságoknak és a biztosítóknak a térség. Így csak hihető egyezmény után van igazi lehetőség arra, hogy az ukrán tengeri export fellendüljön – a Putyin-Erdogan találkozó hozhat áttörést, főleg az után, hogy az ukránok megmutatták az oroszoknak, hogy tudnak annyi kárt okozni tengeri drónokkal, amiért megérje tárgyalóasztalhoz ülni. 16-án azért még újabb silókat lőttek ki az oroszok Romániától egy fél köpésre.
19-én a Kijivtől 150 km-re északra fekvő Csernyihiv várost különösen súlyos támadás éri. Bár szinte mindennaposak a civilek ellen indított rakéta- és dróntámadások (ezért is nem szoktunk külön kitérni rá), ebben 7-en elhunytak, a sebesültek száma 144 körül van, és megint egy színházat ért a támadás. Még mindig lenne, amit lőniük az oroszoknak a fronton, de ehelyett inkább a városokat lövik.
Oroszország
Olyan szinten esett a rubel a napokban, hogy 15-én az irányadó kamatot hirtelen döntéssel 8,5%-ról 12 százalékra emelte az orosz jegybank. A gyengülő rubel mellett az infláció is aggasztja az oroszokat. Az emelés után nőtt a rubel, de hamarosan újra esni kezdett az értéke. Moszkvának nincs szüksége arra, hogy a lakosság körében nőjön az elégedetlenség az életszínvonal miatt, de úgy tűnik, nem fogja tudni kikerülni a kihívást.
18-án az orosz Szaharov Központot tiltotta be egy moszkvai bíróság, ez egy 1996 óta működő emberjogi szervezetet. Egyre szűkül az oroszok szabadsága, gyakorlatilag már most mélyponton van az 1991 utáni időszakot nézve. És nincs arra remény, hogy enyhülés jönne.
A britek huszadikai jelentése szerint nő a nyomás az orosz légierőn, mivel Moszkvát és az orosz célpontokat gyakran érik támadások (például 18-án újra drón esett Moszkvára), és az orosz légvédelem nem birkózik meg velük. Az ukránok pedig egy szovjet légvédelmi rakétarendszerüket, a SA–5 Gammon NATO-kódú SZ-200-ast át tudják állítani légvédelemről támadásra, további nehézségeket okozva az oroszoknak.
Diplomácia
14-én elhagyták Moldvát újabb orosz diplomaták, 80-ról 25-re csökken az engedélyezettek száma. A kémkedés, beszervezés egy része a hivatalos diplomáciai munkatársakon keresztül történik, lényegében ezért kellett egy ennyire kicsi országban ennyi ember az oroszoknak. A háború miatt Európa-szerte sokkal nehezebb az orosz ügynökök élete és munkája.
14-én a lengyel elnök, Andrzej Duda koszorút helyezett el az Ukrán Népköztársaság halottainak emlékére, akik 1917-1921 között a bolsevikok elleni harcban estek el. A lengyel-ukrán barátság ugyanis nem ma kezdődött, az etnikai konfliktusok ellenére a frissen alakult ukrán állam és a lengyelek szövetségre léptek a közös ellenséggel szemben. Ukránok az 1920-as varsói csatában is jelen voltak, a visztulai csodának nevezett lengyel győzelem állította meg a bolsevikok nyugati terjeszkedését. Az ukránokat viszont akkor nem sikerült kimenteni az új orosz bakancs alól. Nem úgy tűnik, hogy ezúttal engednék a lengyelek ugyanazt a kimenetelt, persze amennyire ezt lehet közvetlen beavatkozás nélkül.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Romániába látogat, a két ország 19-én megerősíti, hogy Románia továbbra is segíti az ukrán gabonaexportot. Kétmillió tonnáról négyre tervezik emelni azt a mennyiséget, ami átmegy a Dunán, és Konstancáról kerül vissza a tengerre, megkerülve az orosz fenyegetést.
16-ai jelentések szerint az amerikaiak igyekeznek leválasztani az irániakat az oroszokról. Korábban pedig orosz katonai bloggerek panaszkodtak, hogy Irán csak a saját érdekeit nézi az oroszok kapcsán, úgyhogy elképzelhető, hogy egy jó nyugati ajánlat értékesebb lesz az irániaknak, mint az orosz barátság. Egy iráni-amerikai fogolycsere a jele annak, hogy a háttérben sikerül egyezségeket kötni. Irán számára a szankciók lazítása, és 6 milliárd lefagyasztott dollár feloldása lehet a vonzó ajánlatok között, Európának meg egy potenciális energiaexportőr. De egyelőre ne várjunk áttörést, az urándúsítás és atomfegyver továbbra is a fogas kérdések között marad.
17-én a törökök is figyelmeztetik az oroszokat, hogy ne eszkaláljanak a Fekete-tengeren, miután az oroszok figyelmeztető lövéseket adtak le a Palau zászlaja alatt hajózó határozottan török nevű Sukru Okan hajóra. Furcsa dolog a modernkori hajózás, adózás és más anyagi okok állnak amögött, hogy aprócska államok neve alatt hajóznak gigászi kereskedelmi flották. Törökország az egyik ország, amelynek van is befolyása az oroszokra.
17-én a kínai védelmi miniszter, Li Sangfu Belaruszban tett látogatást, előtte pedig Oroszországban volt. Láthatóan a kínaiak egyensúlyoznak az oroszokkal, de ez még mindig jelentősen elmarad a korábbi határtalannak ígért orosz-kínai barátságtól. Míg Ukrajna fegyverszállítmányokat kap határainak védelmére, addig Kína nem ad direkt támogatást az oroszoknak. Egyébként a nemzetközi porondon a határok és szuverenitás tiszteletben tartásáról papoló Kínától fura is lenne egy ilyen gyarmati háborút támogatni, de az ellentmondások sosem állítottak meg egy diktatúrát sem. Viszont a nyugattal fenntartandó kínai üzlet elég motiváció egyelőre Kínának, hogy ne változzon érdemben a hozzáállása.
Gazdaság
Úgy néz ki, mind Ukrajnának, mind az EU-nak elég lesz az energiakészlete a télre. Az ukránok üzemanyaggal, gázzal és sok szénnel készülnek. Az EU pedig átlag 90%-os töltöttségnél jár a gázkészleteket illetően, ezt a célt november elsejéig kellett elérni. Emellett pedig folyamatosan keresik a lehetőséget a beszállítás diverzifikálására. Románia 83 százalék körül jár, szeptember elején eléri a 90-et. Ezzel a tavalyinál is nagyobb készlettel fut neki Románia a télnek, amire szükség is van, hiszen a tavalyi kiemelkedően meleg tél volt, nem lehet azzal számolni, hogy most is az lesz. Románia tárolói relatív kicsik, főleg a magyarokéhoz képest, viszont nagy előny az, hogy a saját felhasználásnak közel 90 százalékát lefedi a hazai termelés. Így fagyoskodni azért nem fogunk.
EU
14-én a lengyelek letartóztatnak két Wagnerhez közel álló embert, akik toborozni próbálnak. Hogy mi azzal a mesterterv, hogy a QR kód orosz oldalra visz, a plakátokon meg lengyel helyett angol szöveg van? Fogalmam sincs. De arról meg végképp, hogy miért is gondolnák, hogy pont a lengyelek akarnának csatlakozni az oroszokhoz. Mintha valaki az ISIS-be akarna toborozni Udvarhelyen.
Amolyan emlékeztetőként, hogy mennyire behálózták az oroszok az európai elit egy részét, Nicolas Sarkozy 17-én felébredt, és kinyilatkoztatta a világnak, hogy ha az ukránok nem tudják visszavenni a területeiket, akkor mennyire jó dolog lenne népszavazásokat tartani. Aztán meg az oroszokkal kötött kompromisszumokról és a diplomáciai tárgyalásokról is beszélt kicsit. Azon kívül, hogy a röhejes és átlátszó népszavazások a Kreml nagy szerelmei közé tartoznak, ha illegális elcsatolásokat kell legitimálni, azt sem lehet elfelejteni, hogy egy 2021-ben Sarkozy ellen indított vizsgálat ma is tart. Minő meglepetés, 3 millió eurós szerződése van egy orosz biztosítótársasággal a volt francia elnöknek mint tanácsadó – ez eléggé be nem jelentett lobbizásnak hangzik, de ezek után még több ok van gyanakodni.
