Köszönőbeszéd köszönőbeszédet követ a hétfőre összehívott parlamenti választások eredményét kiértékelő sajtótájékoztatón. A szenátori irodában a jelöltek – Antal Lóránt, Ladányi László Zsolt, Zakariás Zoltán – és Bíró Barna Botond, az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke foglalták össze azt, hogy mi volt eddig, és mire lehet majd számítani.
Történelmi lehetőség előtt álltak, de nem tudtak élni vele –
jelenti ki az elnök, miután újra elmondja, hogy Udvarhelyszék jól teljesített. Nem tudták az üzeneteiket megfelelőképpen eljuttatni, és nem tudták megfelelőképpen mozgosítani a magyar közösséget: nem Udvarhelyszékre gondol, teszi hozzá: mert bár itt is vannak még tartalékok, és lehetne jobb eredményt elérni, de ha mindenhol olyan mértékben sikerült volna mozgósítani az embereket, mint Udvarhelyszéken, akkor valószínű, hogy 8-9 százalékkal kerültek volna be a parlamentbe, és nem 6-tal.
Minden feltétel megvan ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak dolgozni Udvarhelyen a következő négy évben: az összefogás, amit megkötöttek, működik, ezt azoknak is be fogják bizonyítani, akik egyik vagy másik oldalról szkeptikusak voltak, ígéri.
Építkezés helyett építkezés és védekezés
Szóba kerül az AUR, az új nacionalista párt is, Bíró „történelmi mulasztásnak” tartja, hogy nem vették időben észre, hogy nagyobb aránnyal lesz jelen a parlamentben, mint ők. Hiszi, ha eljutott volna az üzenet a magyar emberekhez, hogy mit jelent az ő nevük, és mit hozhat a tevékenységük azoknak, akik „az elmúlt években a magyarság ügyei ellen nem a parlamentből, hanem civilként fáradoztak nem kis eredményekkel”, akkor még ez változhatott volna. Így, hogy bekerültek a parlamentbe, valószínűnek látja, hogy a törvényhozásban is nagyobb súllyal próbálják majd meg folytatni tevékenységüket, ezért a következő időben arra kényszerülnek, hogy az egyik kezükkel védekezzenek, a másikkal építkezzenek, annak ellenére, hogy a szándékuk az volt, hogy minden erejüket és energiájukat az utóbbiba tudják fektetni.
„Érdekes jelenség a válság”, folytatja: mindig ahhoz vezet, hogy a szélsőséges politikai alakulatok térnyerése növekedni fog. „Nyilván elgondolkodhat az államelnök is, és azok a román politikusok, akik az elmúlt években a magyar közösség fele nem megfelelő tisztelettel viszonyultak, ez most nekik is visszaüt, mert ez egy olyan kavics az ő cipőjükben is, mind amilyen a mi cipőnkben, mert nehéz egy szélsőséges, – akár jobb, akár baloldali – párttal koalíciót kötni”, mérlegeli az AUR várható viszonyait a többi párttal.
„90 után a Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben, majd Dan Diaconescu pártjában (PPDD), 2016-ban ez a fajta túlzott nacionalizmus a Szociáldemokrata Párton (PSD) belül volt jelen. Ne felejtsük el, hogy azért sikerült nekik 2016-ban azokat a választási eredményeket elérni, mert egy részét az AUR által megfogalmazott üzenetblokknak a 2016-os választások alatt a PSD üzeneteiben találhattuk meg” – hívja fel Antal Lóránt a figyelmet arra, hogy a nacionalizmus mindig jelen volt a politikai porondon. Úgy gondolja, nem lesz könnyű a következő négy év a parlamentben, hiszen már hétfőn azt nyilatkozták az AUR képvislői, hogy célkitűzéseik között szerepel az akoltmánymodosítás, és azon keresztül az RMDSZ kizárása a parlamentből, mert ők úgy gondolják, hogy az etnikai alapú politizálásnak véget kell vetni Romániában, indokolja.
A kormányalakítással kapcsolatban
újságíró kérdésre Bíró Barna Botond elmondja, amíg a szavazatszámlálás nem lesz végleges, és nem tudják, hogy a visszaosztás után kinek hány mandátum jut, „kár erről beszélni”, az ezzel kapcsolatos tárgyalások majd csak ezután kezdődnek el.
Vannak még, akik emlékeznek arra, mit jelentett az, amikor az RMDSZ kormányon volt, és hogy lehetett akkor a közösség ügyeit, elképzeléseit intézni. Ha az önkormányzati vezetőket kérdezik, akkor egyértelmű, hogy mindannyian azt javasolják, hogy vállaljon kormányzati tisztséget az RMDSZ – „ez van az egyik serpenyőben”, vázolta az egyik lehetőséget.
„A másikban pedig ott van az, hogy kormányon, de nem mindenáron”, mert szem előtt kell tartani, hogy kikkel, lehet-e jó együttműködést kötni velük, betartják-e az együttműködést és valóban profitál-e az az erdélyi magyar közösség, részletezi.
Ami mindennél fontosabb
Hogy mi lesz az első munka, amit az erdélyi magyarságért tesznek az új mandátumaik alatt, azt még a jelöltek sem tudják, vagy csak nem akarják nekünk elárulni.
Ladányi azzal hárít, hogy nem saját magukat képviselik a parlamentben, „az összefogás színeiben” jutottak be, meg van arról győződve, hogy lesz egyeztetés ezzel kapcsolatban a frakciók megalakulásának a pillanatában. Hasonlóan hozzá, Zakariás Zoltán is később válaszolna, „részletes és felelős” választ arra ígér, ha már a parlament és a kormány összetétele tisztázódott.
A szenátor a gáz- és villanyhálózatok fejlesztését, illetve a megye városainak terelőútjait érintő problémákat említi. „Megmaradhatunk egységbe, identitástudatunk erős lehet, de ha nincs földgáz, akkor a beruházások el fogják a térségünket kerülni” – ez szerinte elengedhetetlen feltétele a gazdasági fejlődésnek, ipari beruházásoknak, érvel a gázhálózat fejlesztésének fontosságuk mellett. Azt is elárulja, hogy Udvarhelyszéken megalakult egy fejlesztési társulás, amelynek 13 önkormányzat a tagja, és amelynek Bokor Sándor, Parajd volt polgármestere lesz a vezetője: fő célnak pedig azt tűzték ki, hogy Udvarhelyszék gázhálozatát kormányzati és uniós forrásokból fejlesszék, és minél több székelyföldi háztartásba bevezessék a gázat.
Szintén újságírói kérdésre azt is elárulják, hogy az eskütétel már az idén megtörténik, sőt, ők azt szeretnék, ha az országos költségvetés elfogadási is mihamarabb megtörténne, hogy a helyi önkormányzatok is minél hamarabb elkezdhessék a munkát.
