A moldvai felek javára döntött a táblabíróság a Békás-szorosért folyó perben: a Ploiești-i Táblabíróság csütörtökön kimondott jogerős ítéletében a Neamț megyei fél javára döntött a Gyergyószentmiklós és Almásmező (Bicaz Chei) határperében. Az ítélet már tíz éve tartó pereskedést zárt le – írja az MTI.
Az ítélet kivonatát a román igazságszolgáltatási portálon tették közzé. A táblabíróság elfogadta Almásmező, valamint Neamț megye önkormányzatának, prefektusának és kataszteri hivatalának fellebbezését, ugyanakkor megalapozatlannak tartotta és elutasította Gyergyószentmiklós város, Hargita megye önkormányzata és prefektusa érveit, megváltoztatva az egy évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely az utóbbiaknak kedvezett.
A Hagyományosan Székelyföldhöz tartozó Békás-szoros, és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozása azt követően vált kérdésessé, hogy 1996-ban elfogadott 7-es törvény előírta a települések határainak rögzítését a kataszteri iratokban. 1998-ban a két megye kataszteri hivatala azt rögzítette egy jegyzőkönyvben, hogy a nagy turisztikai potenciállal rendelkező terület Almásmezőhöz tartozik, és ezt a jegyzőkönyvet Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta. Ennek a jegyzőkönyvnek a megsemmisítésére és a megyehatár kiigazítására irányultak az ezt követő székelyföldi kezdeményezések.
2012-ben megyeközi bizottság vizsgálta meg az ügyet, megállapítván, hogy a mind hargitai mind a neamti fél ragaszkodik az álláspontjához, és magának követeli a vitatott területet, így a bíróságon folytatódik az ügy.
A pert többszöri áthelyezés után 2013-tól a Prahova megyei törvényszék tárgyalta, mely tavaly júniusban mondta ki a Hargita megye számára kedvező ítéletet. Az első fokon eljáró bíróság Gyergyószentmiklós és Hargita megye számára kedvező módon jelölte ki a megyehatárt.
Ezt az ítéletet változtatta meg jogerős határozatában a Ploiești-i Táblabíróság, írja az MTI.
Borboly Csaba megyeelnök a Régió Rádiónak adott interjújában péntek délelőtt azt nyilatkozta, hogy a döntés nem eredményez változásokat, tulajdonképpen arról van szó, hogy Gyegyószentmiklós még évekkel ezelőtt egy rossz egyezséget kötött, és aláírta a város képviselője a szoros elvételéről szóló egyezséget. Azóta ez így van, a korondi árusok is, akik ott tevékenykednek a szomszéd megyének fizetik az adót, tette hozzá.
2008 után kezdeményeztek egy pert az üggyel kapcsolatban, amiben azt kifogásolták, hogy amikor „Gyergyószentmiklós leült a szomszéd megyével egyezkedni, kihagyta a megyei tanácsot, a tanács pedig kötelezően részt kellett volna vegyen ezen az ülésen”, vázolta. Kérték a jegyzőkönyv semmisségének a kimondását, alapfokon a pert megnyerték, „közben Románia tíz megyéjében járta meg magát a per, mert folyamatosan tolták-tolták, nagyon keményen dolgozott a jogász csapat, az alapfokú döntés az igazságot tükrözte”, emlékezett vissza a megyeelnök.
A fellebezésnél azonban kizárták őket a perből, azt mondták, hogy nincs közük a vitához, a jegyzőkönyvhöz. “Azt gyanítom, hogy azért zárta ki a táblabíróság a Hargita megyei tanácsot, hogy a mi százszázalékos bizonyítékainkat ne kelljen az ítélet kihirdetésénél figyelembe venni. Ez annál is furcsább, mert a bíróság nem zárta ki Neamt megyét is a perből” – nyilatkozta a politikus az MTI-nek. Azt is hozzátette, hogy tudomása szerint egyik peres fél sem kérte a Hargita megyei önkormányzat kizárását.
Fognak fellebbezni, mondta el még a rádióműsorban: bár a döntés végleges, mivel a helyi közigazgatási törvények előírják, hogy a megyei tanácsok kötelesek részt venni ilyen jellegű döntéseknél, így nem adják fel, és „erre az okra hivatkozva, ahogy megjön az indoklás, 5 napon belül fellebezni fogunk“, ígérte a megyeelnök.
