Az EU tagállamai közül Romániának a legalacsonyabb a demokrácia szintje – derül ki az Economist Intelligence Unit (EIU) 2018-as demokrácia-index tanulmányából.
A demokrácia a szabadságban és az emberek közötti egyenlőségben való hitet jelenti, vagy azt a kormányzati rendszert, ami ezen a hiten alapszik. A demokratikus rendszerben a hatalom az emberektől származik. A képviseleti vagy reprezentatív demokráciában az emberek szabadon választanak maguknak képviselőket, akik a törvényhozó (parlament) és a végrehajtó testületet (kormány) alkotják. Az alkotmányos demokráciában a többség hatalmát gyakorolják, de az alkotmány korlátozza a többséget és védi a kisebbséget, az alapvető polgári jogok és szabadságok által, mint pl. a szólásszabadság vagy az egyesülési szabadság. A hatalommegosztás elve mentén a demokrácia egy olyan rendszer, amelyben egyetlen erő sem irányítja kizárólagosan, hogy mi történik az országban, mert az már diktatúra volna, amelynek ismérveiről itt olvashatsz többet.
Különben egész Európában többet romlott a demokrácia, mint a világ bármely más részében, de még mindig Skandináviában találhatók a legdemokratikusabb országok: legelső helyen Norvégia áll, ezt követi Izland és Svédország.
Nyugat-Európában több országot is fejlett demokráciának értékel a tanulmány, míg Kelet-Európában a hiányos demokráciák dominálnak. 2018-ban csökkent a demokrácia-indexe többek közt Ausztriának, Magyarországnak, Oroszországnak és Törökországnak, a legnagyobb mértékben pedig Olaszországnak.
Oroszország Európa legkevésbé demokratikus országa, és a demokrácia-index szerint globális szinten a 144. helyen áll, Afganisztán és Zimbabwe után.
