Nyaralni annyira jó, akkor is, ha rossz, hogy károsodik a memóriánk, és csak a szépet tárolja. Hogy aztán évről évre szembesüljünk néhány kellemetlenséggel, amikről valahogy megfeledkezünk, csak menet közben jövünk rá, talán azért is, mert valahogy mindig belefér, lenyeljük, hozzátartozik a „kalandhoz”, megyünk tovább Nirvana felé. Íme, egy nem teljes lista ilyen, kisebb-nagyobb bosszantó faktorokról, amik nem a bőrödre kerülnek, de könnyen az agyadra mehetnek.
1. A pakolás sosincs meg egy-kettőre. Talán, ha mindenki magának pakolna, de ez a hagyományos székely társadalomban elfogadhatatlan. Az asszony igenis mosson, vasaljon, válogasson, zurának, gyerekének s a kiskutyának is, hogy lehessen kin számon kérni, ha valami otthon marad – mert szokott, ugye. S amikor hazaérsz, veszed észre, hogy nem is kellett az összecsukhatós kempingszett. De legalább a gyermekek kényelmesen szorulhattak miatta.
2. Az út sosem annyi idő, amennyit a navigációs rendszer mutat. Sokkal rázósabb, kanyargósabb és hosszabb, főleg, ha hétvégi dugók is színesítik az utat. Lehet barátkozni, szidni a rendszert a többi sofőrrel együtt a CB-rádión, vagy az autó oldalát támasztva. Ennél már csak az jobb, ha egy ilyen helyen jön rá a pisilés a fél családra, nem az 50 kilométerrel előbbi benzinkútnál, ahol elhangzott a kérdés, hogy kell-e. Egy ilyen csodálatos nap után lehet aztán hullafáradtan beesni a szállásra, másképp meg sem érdemeljük a pihenést, meg sem éri elindulni. Jobbik esetben szunnyadhatsz menet közben is egyet, csak ne te légy a sofőr.
3. Az iratok nem tartanak örökkétig, hanem időnként lejárnak, Murphy törvénye szerint pont elindulás előtt, rosszabb esetben a határnál veszed észre, hogy aztán keresd a pilát, aki megoldja neked soron kívül. Ja, és sosincsenek kéznél, ha érvényesek, ha nem. Fogalmad sincs, hogy melyik kabátzsebedben hagytad, vagy a kesztyűtartóban, vagy a csomagod alján, vagy az autópálya menti pihenő budiján, ahová vissza se tudsz fordulni, mert a legközelebbi letérő egy százasra van.
4. Nyáron meleg van. Ha nem az Alpok vagy Skandináviaaa a célpont, hanem délnek indulsz, akkor biztosan nem lesz hűvösebb, mint itthon, pedig elvileg üdülni mentél. Szóval melegből mész dögmelegbe, nagy valószínűséggel a páratartalom se kisebb. Értsd: amint kilépsz a légkondis szállodából/vendéglőből/autóból, máris cserélheted le a vadiúj flamingómintás ingedet. Naponta ötször, ha nem akarsz a hotel törzsvendége maradni.
5. A nap éget, akkor is, ha a tenger vizétől és szellőjétől jobban érzed magad. Pláne, ha közelebb is vagy az Egyenlítőhöz, s valami kopár parton landolsz, akkor árnyék sincs, ahol meghúzódj. Egész nap meg nem lehetsz a vízben, a napernyő meg sehol nincs ingyen, ugye. Vagy kihívás elfogadva?
6. A félliteres naptej és a literes víz sem mehet fel a repülőkabinba, annál inkább a kukába a securitynél. Vehetsz azt is újat a repülőn vagy a reptéren, s majd a fehér ruháid olyan szép sárgák lesznek a naptejtől, hogy anyukád legrafináltabb mosótechnikája se hozza ki. Igazából kár is pénzt pazarolni rá, úgyis leégsz, ha fehérbőrű vagy, akárhány faktort magadra pakolhatsz.
7. Nem is akkora buli mezítláb mászkálni a parton. A kagyló s a szotyihéj szúr, a homok vizesen tapad, még a füledből is az pereg, ha felforrósodik, akkor szépen leégeti a száraz bőrt a talpadról és nem csak. A tengeri só meg jól rád szárad s viszket, alig várod, hogy letusolhass a szálláson. De ha már ott vagy, menni kell a tengerre, valamerre, azért utaztál idáig, nem?
8. Márpedig a nappal jó hosszú, pláne nyáron. Reggeltől estig képes sütni. Alig hagy néhány órát, hogy ne fogd menekülőre. Ha meg nem a parton, akkor nézelődés közben pirulsz indiánra, így igazán öröm turistának lenni. Nem fehér európainak való vidék, az biztos, még az arabok is máshová mennek, mikor te a piramisoknál próbálod a legjobb képet vágni az Insta-sztoridba – negyven fokban. Kellett neked Egyiptom, augusztusban.
9. A magyar nem világnyelv, a Kárpát-medencén kívül nem nagyon értik. Szóval, ha mégsem volna elég meleg, akkor jól megizzasztanak majd a helyiek. Ha nem tudsz idegenül. és nem a magyar riviérán vagy, akkor kezdődhet a mutogatós, rajzolós Activity a legújabb barátaiddal.
10. Ahol víz van, ott szúnyogok is, és mintha immunisak lennének mindenféle eszközre, amit be tudnál vetni ellenük, úgyhogy elfelejtheted a kiülős estéket a medence szélén, a holdfényben. Jöhet cserébe egy kiadós párnacsata vagy éjbe nyúló tapsolás, ha nem akarod, hogy összecsípjenek. Mivel az ablakot se nyithatod ki, valahogy kibírod még hat éjszakát ugyanabban a légtérben, ha már fizettél érte.
11. Mondjuk, igazából sose tudod, mennyi pénz van nálad. Mire megszoknád a valutát, már vissza kell váltani. Ilyenkor tele vagy apróval, amit vissza se vesznek, viheted haza szuvenírnek, vagy elteheted jövőre, de úgysem fogod megtalálni indulás előtt. Különben, mindenki a pénzedet akarja: borravaló a pincérnek vagy az útbaigazításért odaadhatod a kéretlen idegenvezetődnek. Ha meg kártyával fizetnél, akkor majd a banki kivonaton csodálkozhatsz, hogy hányszáz lejt is vett le a „csak” 30-40 euróért.
12. A pihenés valójában fárasztó. Olyannyira, hogy tuti fáradtabban érsz haza, mint ahogy elmentél. Azzal az érzéssel esel be az ajtón vasárnap este, hogy másnap dolgozni kell, pedig még egy hét kellene, hogy kiheverd a „pihenést”: az állandó sürgés-forgást, a napszúrást, a horzsolásokat a sziklás partról, a vízhólyagokat a homokosról, meg az all-inclusive gyomorrontást a fagyi-sör-dinnye kombótól.
Mégis megyünk, ha tehetjük, minden évben. Következő évig elfelejtjük mindezt, vagy jókat kacagunk rajta. Időnként megfogadjuk, hogy majd egyszer itthon maradunk, egy hetet inkább kimegyünk Ivóba, s nem csinálunk semmit, bizisten.
