Fotók: Europa Liberă, katolikus.ma, Libertatea, Adevărul
Éppen húsz évvel II. János Pál pápa premiernek számító, de csupán Bukarestre korlátozódó történelmi látogatása után Ferenc pápa három napot töltött Romániában, és ezúttal Erdélyt, a legnagyobb római katolikus (magyar) közösséget is felkereste.
Ferenc pápát pénteken Klaus Iohannis román államfő és felesége, valamint a katolikus püspöki kar várta az Otopeni-i nemzetközi repülőtéren. Innen egy Dacia Logan márkájú autóban indult az elnöki hivatalba, ahol katonai tiszteletadással fogadták, a díszőrséget pedig románul köszöntötte az egyházfő.
Miután szentmisét mutatott be a bukaresti Szent József székesegyházban, Daniel ortodox pátriárkával is találkozott, aki megmutatta neki a parlament mellett épülő Nemzet Megváltása elnevezésű megakatedrálist. A román sajtóban többször is szembeállították a pápa egyszerűségét az ortodox egyházfő luxusával, amely nem csak az autóhasználatban, hanem öltözködésükben is megnyilvánult.
Ferenc pápa mindeközben arról beszélt, hogy Szent Péter, Róma első püspöke, és a román ortodox egyház védőszentjeként tisztelt Szent András testvérek voltak. Az ökumenizmus jegyében a Miatyánk hangzott el, latinul és románul.
Következő állomása Csíksomlyó
volt, ahova az eredeti tervek szerint Bákón keresztül kellett volna, hogy érkezzen Ferenc pápa, azonban a rossz időjárás miatt Marosvásárhelyen szállt le a gépe, majd – az udvarhelyszéki hívek nagy örömére – egy autókonvojjal haladt át a székely településeken. Futótűzként terjedhetett a híre, mert több helyen is várták az út mentén, ő pedig készségesen lehúzta az ablakot, és mosolygott, integetett nekik, többek között az udvarhelyi terelőúton.
Külön érdekessége volt a csíksomlyói epizódnak, hogy a fekete limuzinból egy pápamobillá átalakított Dacia Dusterbe ültették át a szentatyát, aki tett is vele egy tiszteletkört a Nyeregben összegyűlt hívei között.
A pápalátogatás alkalmával a csíksomlyói kegytemplomból a Nyeregbe vitték a világon legnagyobb, fából készült, 227 centiméter magas, több mint ötszáz éves Mária-kegyszobrot. A szobrot legutóbb a második világháború után hozták ki a templomból. A pünkösdi búcsú alkalmával ennek másolatát viszik ki a somlyói nyeregbe.
Az itt bemutatott szabadtéri szentmisén latinul zajlott a liturgia, románul olvasták fel az olvasmányt, magyarul a szentleckét, az evangéliumot és a prédikációt pedig magyarul és románul tolmácsolták, Ferenc pápa különben olaszul beszélt. Az áldozathoz szükséges kegytárgyakat székely, román és szász népviseletbe öltözött fiatalok adták át a szentatyának, aki a szentmise végén egy aranyozott ezüstrózsát adományozott a csíksomlyói Mária-kegyhelynek, amelyet a kegyszobor lábához helyezett el. Ehhez hasonlót még a portugáliai Fatimában lehet látni, a rózsa a pápai elismerés jele.
A tudósítók szerint jelen volt a helyszínen Viorica Dăncilă román miniszterelnök és kabinetjének több tagja, illetve Áder János magyar köztársasági elnök és felesége, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Csíksomlyóról Iași-ba
utazott a pápa, a római katolikus püspökség székhelyére, ahova 250 ezer, többségében román anyanyelvű hívő tartozik. Ferenc pápa felkereste a helyi székesegyházat, ahol mintegy ezer beteggel találkozott. Ezt követően az egyházfő a Kultúrpalota előtti térre utazott a pápamobillal. Félórás beszédében külön köszöntötte a moldvai egyházmegyében élő csángókat, lengyeleket és oroszokat. A pápa beszéde után egyetemes könyörgések hangzottak el az egyházmegyében élő hívek anyanyelvén, többek között magyarul is.
A látogatás utolsó napján,
vasárnap Balázsfalvára utazott, a román görög katolikusok szellemi központjába, ahol egy mise keretében boldoggá avatott hét püspököt, akiket a Rómához való hűségük miatt hazaárulás címén zárt be a kommunista állam, és többen a börtönben haltak meg. Külön érdekesség, hogy a boldoggá avatási misén Ferenc pápa olyan széken ült, amelyet a máramarosszigeti és szamosújvári börtön faanyagát és rácsait felhasználva készítettek erre az alkalomra. Beszédében Ferenc pápa a térség „legértékesebb örökségeként” említette az 1586-os tordai országgyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot.
A balázsfalvi pápai misét azon a téren tartották, ahol 1848-ban az erdélyi románok nagygyűlésein a román nemzet elismerését, egyenjogú törvényhozási képviseletét, valamint Magyarország és Erdély uniójának újratárgyalását, majd Erdély közvetlen birodalmi kormányzat alatti különállását követelték.
A katolikus egyház feje egy görög katolikus roma közösségbe is ellátogatott Balázsfalván, és bocsánatot kért egyháza nevében a hátrányos megkülönböztetés miatt, amely a történelem során a roma közösségeket érte, és amely „a katolikus egyháztól sem volt idegen”.
A – saját bevallása szerint – zarándokként és testvérként érkező Ferenc pápa vasárnap délután, közvetlenül a balázsfalvi esemény után hagyta el Romániát.
