Ezúttal az etédi pálinkafőző manufaktúrát látogattuk meg, ahol Kovács Elek, a Fito Bau Kft. adminisztrátorával beszélgettünk a vállalkozásról, értékmentésről, alkoholhoz fűződő viszonyunkról. Fotó: Gál Barna
Bármilyen furcsán hangzik, a mértékkel való fogyasztás az első téma, amit Elekkel körbejárunk. Főleg ünnepek körül fontos a tudatosítás, de a farsangi mulatozások idején sem ártalmas. Régi, de igaz a mondás: a mérték az érték.
– A vállalkozás elindítása előtt alig ittam pálinkát, őszintén elmondhatom, a nagyját a főzés alatt iszom meg, hogy a megfelelő terméket adjam ki a kezemből. Mit tudunk általánosságban a pálinkáról? Erősek, kellemetlen, égető érzést adnak fogyasztás után, valamivel le kell kísérni. Vásárokon gyakran jönnek fiatalok kóstolni, akik sört isznak utána. Mondom nekik is: egy percet várjanak türelemmel, érezzék az ízeket. Többféle pálinkát is meg tudnak kóstolni, részegség nélkül, csak vizet fogyasztva utána. Mi a titka ennek? Jó pálinkát lehet főzni, ha az ember betartja a technológiai előírásokat, megtartjuk a mértéket. A tudatosság szerinte a családban kezdődik, szüleinktől sok mindent tanulhatunk.
Mennyire keresik a minőséget a családban, milyen a családtagok kapcsolata az alkohollal? Nagyjából ezek azok a kérdések, amelyek irányt adnak a beszélgetésünknek.
Miért éppen pálinkát főznek?
Az eredeti elképzelés egészen más volt: gyógynövények feldolgozásával, teák, tinktúrák gyártásával szerettek volna foglalkozni, de az engedélyeztetés bonyolultsága, jogi problémák miatt más utat választottak.
– Egy erdőtársulás ügyvezető igazgatójaként dolgoztam korábban, két társammal gondolkodni kezdtünk egy vállalkozás elindításában. Ezért szoktam többes számban beszélni, ha a cég dolgairól van szó. Nekem volt egy saját indíttatásom, szakmai előéletem. Kertészmérnökként végeztem, édesapámon keresztül megismertem a tinktúrák jótékony, gyógyító hatásait, ezért indultunk ezen a vonalon. 2008-ban megépült az üzem, a bonyolult és hosszú engedélyeztetés után inkább a pálinkafőzés mellett döntöttünk. Nagyon sokat kísérleteztünk, sokféle gyümölcsöt felhasználtunk, hogy minőségi pálinkát tegyünk le az asztalra: almával, cseresznyeszilvával, sommal, kökénnyel és vadkörtével indultunk, a gyümölcs nagyobb részét a cég tulajdonát képező területekről gyűjtöttük be – kezdi a vállalkozás bemutatását beszélgetőtársam.
Varázslat a pohárból
Pálinkát sokan főznek házilag Hargita megyében, a házi előnévvel pedig csak jó lehet az ital, így gondolják az emberek. A megye első, kereskedelmi pálinkafőzőjének azzal kellett szembesülnie, hogy az árait is a házilag főzött pálinkáéhoz hasonlították.
– Nyilván, nagyon sok költsége van annak, hogy nálunk minden hivatalosan történik, a törvényeknek megfelelően. Nagy segítség volt a kezdetekben a Székely Termék védjegy, Hargita Megye Tanácsának kezdeményezése közelebb hozta hozzánk a vásárlókat. Sokan mondták a vásárokon, hogy ők is főznek ilyen pálinkát otthon. Mondtam, hogy hozzák el, kóstoljuk meg őket! Ekkor jöttek rá többen, hogy óriási különbség van a kettő között! Mi pontosan követjük a technológiai utasításokat, gondosan megválogatjuk a gyümölcsöket – mondja a pálinkafőző mester.
Mester, ugyanis időközben képezte magát Elek, Magyarországon elvégezte a pálinkafőző szakmérnöki szakot, ahol tanárai egy pohár, általa főzött pálinkából elmondták, mit rontott el főzés közben.
– Egy kicsit varázslatnak tűnt számomra, mert hazajöttem, leellenőriztem, tényleg igazuk volt. Az a valóság, hogy Magyarország picit előrébb jár a pálinkafőzés területén, többen igénylik a minőségi pálinkát, van igényességük rá, érzik az ízeket. Miután megkóstolták a saját pálinkámat, azt tekintettem célomnak, hogy olyan pálinkát főzzek, ami szakember előtt is megállja a helyét – mondja.
Jelenleg tíz-tizenkét fajta pálinkát főznek, ezek közül még mindig a szilva nevezhető slágerterméknek, mivel ezt az emberek „biztonságosnak” tartják.
Minőségben és technológiában is fejlődött a cég, rendszeresen megmérettetik versenyeken a termékeiket. Kétfajta technológiát alkalmaznak főzésnél, a kisüsti mellett az oszlopos rendszerrel is dolgoznak, ami már igazán aromás pálinkát állít elő. Elek szerint az a legfontosabb, hogy a pálinka illata alapján egyértelműen felismerhető legyen a gyümölcs, amiből készült.
A minőség a titok nyitja
Legnagyobb kihívásnak a piacbővítést és a gyümölcs beszerzését tartja, hiszen a környéken nincsenek nagyobb gyümölcsösök.
– Mi étkezési célra megfelelő gyümölcsből dolgozunk, gondosan megválogatjuk az alapanyagot. A környéken nincsenek nagyobb gyümölcsösök, háztáji kertek vannak inkább. Az nem működik, hogy többféle gyümölcsből készíteni pálinkát, ilyet nem csinálunk. Látok abban fantáziát, hogy a fiatalok gyümölcstermesztésbe fogjanak, Etédnek nagyon jó erre az adottsága, hagyományos fajtáink is vannak. Ez egy kiugrási lehetőség lehet másoknak is – egyedül a kajszibaracknak nem kedvez a klíma, pedig az emberek nagyon keresik a barackpálinkát, ilyen esetben távolabbról érkezik a gyümölcs.
A Székely Titok nevet viselő pálinkák minőséget képviselnek, elismerik a szakemberek a befektetett munkát.
– Küldetésnek érzem tanítani az embereket igényességre, hogyan kell igazán jó pálinkát főzni. Az a tapasztalatom a behozott pálinkák alapján, hogy egyre inkább tudatában vannak, mi kell a jó pálinkához. Valójában értékmentő munkaként tekintek a foglalkozásomra: helyi, térségből beszerzett alapanyagokból dolgozunk, megőrizzük a gyümölcs karakterét. Nem mindegy, mit iszunk! – vallja az etédi vállalkozó.
A cikk megjelenését a European Journalism Fund támogatta.
