Még ha nem is bizonyult nehéz feladatnak, komolyan vette a Galac elleni visszavágót a VSK, és maximálisan kiszolgálta közönségét.
Udvarhelyt skandáló, talpon álló közönség, kemény, test-test elleni küzdelem és bajtársiasság – atyaég, micsoda meccs volt.
A tisztes helytállás volt a cél, ehhez képest sikerült megszerezni a vezetést, majd tartani a lépéselőnyt egészen az első félidő közepéig.
Lerohanták az eddig veretlen Resicát, leginkább az átlövő-játékunk volt domináns, Ferenczi és Tăuțean megállíthatatlanok voltak.
Adott némi optimizmusra okot, hogy Sipos Lóránt edző újra számíthatott két tapasztalt játékosára: Ferenczi Botondra, és Komporály Attilára.
Bravúr lett volna a pontszerzés Resicán, nem járt távol tőle a Hargita Kézilabda Klub.
Magas színvonalon játszó beszterceiek, feltüzelt udvarhelyiek, meghitt hangulat és zengő tribün – újra igazi női kézimeccs volt a csarnokban.
Több hiányzóval állt ki Sipos Lóránt együttese Fogaras ellen, akiknek egyszer idén már borsot törtünk az orra alá.