Iohannis lecsúszik a szenátori pozícióról, rangsorolódnak a lelkes, közösségünkért tenni vágyó jelöltek az RMDSZ-ben, csak épp nem zökkenőmentesen, Lénárd András úgy döntött kilép a süllyedő hajóról és viszi, ami még mozdítható, és ha már Kolozsvárnak továbbra sincs, legalább Sepsiszentgyörgynek meglett a terelőútja. Kicsit megnézzük az RMDSZ kampányát is a Kelemen Hunorral készült háziinterjú alapján. Mert ma már csak háziinterjúk készülnek a józan ésszel kampányoló szövetségi elnökkel, mert a józan esze azt diktálja, hogy csak mikrofonállványokkal álljon szóba.
Sziasztok, ez itt a Tilos a Bé, az uh.ro zajcsökkentő műsora, én Kiss Anna vagyok és csemegékben gazdag hetünk volt, látszik, hogy kezdődik. Hogy minden kezdődik elölről.
Pukkant a chipses zacskó
Kezdjük szórakoztatóan a műsort, csak bőgés ne legyen belőle. Miután múlthéten kiderült, hogy a Csíki Sörgyárat és a Csíki Chips gyárat működtető cégek tényleg veszteségesek és nem is akármennyire, hanem nagyon, a múlt hétvégén pukkant a chipses zacskó, ami az eladhatod a veszteséges céged 50 millió euróért nyereménykártyát tartalmazta. Vagyis, Lénárd András eladta az 50 százalékos részesedését a csíki cégcsoportjaiból az üzlettársának, nyilatkozta ezt a Székelyhonnak, bár nem erősítette meg, hogy valóban 50 millióról lenne szó.
Továbbra is részinformációnak és ferdített információnak nevez mindent, ami a gyárakkal kapcsolatos pénzügyekről megjelent az újságokban, és szerinte még mindig egy székelyföldi sikersztori az övé és a gyáré. Na, meg szégyelljük a pofánkat, hogy elfelejtjük, mennyi munkahelyet biztosított ő a Székelyföldön élőknek a prémium minőségű, világmárkákkal versenyző termékeinek a gyártásával.
A cikkben még egy szép táblázatot is közzétettek a bevételekről, a 2018-2024-es periódusból – 2024-re természetesen egy tervezett összeg jelenik meg – és ez pont úgy néz ki, mint amit egy 10 éves el tud készíteni egy képszerkesztőben. De még ha reálisak is a számok, amelyek a bevételre vonatkoznak, hiányzik a táblázatból a tartozások című oszlop. Egy kicsi, aprócska hiányosság. És csak egy kicsit nézik hülyének az embereket, hiszen az újságok nem arról cikkeztek, hogy azért veszteséges a cégcsoport, mert ne lenne bevétele, hanem azért, mert elképesztő tartozásai vannak.
Lénárd András ugyan nem tudja meddig, de egyelőre marad a pozíciójában és onnan igyekszik továbbra is segíteni a cég munkáját, hál’Istennek, mert nem is tudom, mi lenne a székelyföldi tömeges alkoholizmussal Lénárd András vezetése nélkül. Arról, hogy még milyen problémáim vannak a növekvő pályán lévő sikersztorival, egy videóban elmondtam a Miközöd csatornáján, valamikor abban a periódusban, amikor napvilágott látott a hír, hogy a gyár már pornóoldalokon is reklámozza a söreit.
Jónapotchivanok, New York!
Szegény Iohannisnak New Yorkig kellett menni, hogy az újságírók mikrofonvégre kapják a híresen lusta és munkakerülő, de a luxusutazásokat annál inkább kedvelő, láthatatlan államelnökünket. Körülbelül két hete megy a politikai háttérjátszma azon, hogy Iohannisból szenátor lehessen, amihez elsősorban a PSD segítsége kellett volna, de az mindenképpen.
A terv ugyebár az volt, hogy Jónapotchivanok, PSD felkerülhetett volna a PNL szenátori listájára függetlenként, azért, hogy ne kelljen lemondani időnap előtt az államelnöki tisztségéről. Merthogy az államelnöknek pártfüggetlennek kell lennie, ugyebár. Tehát a PSD a pártülésén döntött úgy, hogy nem támogatja a PNL-t a törvénymódosítási törekvéseiben, mivel ez sem a pártnak, sem a kormánynak nem prioritás. Továbbá kiemelte, hogy a Velencei Bizottság ajánlása szerint sem lenne szabad választási törvényt módosítani a választást megelőző egy évben. Hoppá, hirtelen milyen fontos lett a Velencei Bizottság javaslata.
Az RMDSZ, noha nem oszt vagy szoroz, hogy mit támogatna, szintén nem támogatná a törvénymódosítást, mivel alkotmányellenesnek és politikailag inkorrektnek tartja. Vagyis a törvényeknek általánosaknak, mindenkire alkalmazhatóaknak kellene lenniük és nem egyetlen személy kedvéért kellene őket átalakítani. Mindenképp dicséretes, hogy ezek a derék politikusaink mennyire be tudják tartani a már meglévő törvényeinket, amikor akarják, ahhoz képest, hogy meddig tudják forgatni a saját javukra, amikor az az érdek. Kelemen Hunor egyébként a Maszol podacstjában azt is megpedzegette, hogy Iohannisnak régi vágya a miniszterelnökség is, így nem teljesen kizárt, hogy a szenátori cím csak kitérő, egy kis kanyar lenne az odavezető úton. Szerencsére a politikusaink éleslátása megmenthet minket egy híresen munkakerülő miniszterelnöktől, tehát félnivalónk semmi sincs.
A román újságírók lájkolják Hunort
Bárcsak ugyanezt kijelenthetnénk az államelnök jelöltek kapcsán is. Merthogy olyan túlképzett, igazmondó, semmiképpen sem ragadós kezű, és semmiképpen sem hataloméhes emberek akarnak nálunk államelnökök lenni, hogy bizonyos román újságírók már kijelentették: ők márpedig Kelemen Hunorra fognak szavazni az első körben.
Cristian Tudor Popescu újságíró és Ioana Ene Dogioiu a Spotmedia felelős szerkesztője is azzal érveltek, hogy az RMDSZ jelöltje az egyetlen, aki valós problémákat tematizál, mint például az elnéptelenedés vagy a túlzott bürokrácia kérdéseit. Az újságírói diskurzusba beszállt Dan Tăpălagă a G4Media projektmenedzsere is, aki a szövetségi elnököt Simionhoz és Șoșoacăhoz hasonlította, mondván: legalább annyira veszélyes, mint a két szélsőjobbos, hiszen ha revizionizmusról van szó, nyugodtan kézen foghatják egymást. Továbbá problematizálta Kelemen Hunor Orbán Viktorhoz való viszonyulását is.
Na, de csak azért, hogy értsük, mi is az, ami annyira tetszhet a román újságíróknak Kelemen Hunorban, a Maszol.ro-n készült interjút lehet megnézni, amiben végső soron ugyanazt mondja, mint a román adókon is. Vagyis, hogy az állam ránőtt az állampolgárok fejére, értsd: túl bürokratikus, gyanakvó, agyonellenőrző, amely megkeseríti az emberek életét. Emiatt távoznak az emberek külföldre. A külföldre való távozás pedig az ország kiürülését fogja eredményezni, már az elkövetkezendő 20 évben. Már-már az merül fel, hogy nem is éri meg befejezni az autópályákat vagy kerülőutakat, mert úgysem lesz aki járjon rajtuk. A kampányretorika mindenképp valós problémákat érint, hiszen a túlbürokratizált rendszer amiben élünk valóban megnehezíti a mindennapjainkat, és az az útvesztő amibe kerülhetünk akkor, ha állami intézményekben kell bármit megoldanunk valóban általában hajtépéssel végződik.
Központi helyen van ebben a kampányban továbbá az oktatás, ami továbbra is annyira fontos az RMDSZ-nek, hogy az idei érettségi körüli cirkuszokat simán megúszta az oktatási államtitkár, Kallós Zoltán lemondás nélkül.
De persze, a gazdákat és a kisvállalkozókat is a szárnyaik alá vennék. Legalábbis retorikailag. Szerencsére vagy sajnos. De az, hogy valaki miért dönt úgy, hogy külföldre emigrál, ennél azért sokkal de sokkal komplikáltabb. Persze, a kampányok nem arra vannak, hogy komplex társadalmi folyamatokat értessenek meg az emberekkel, hanem arra, hogy a lehető legbugyutább és logikailag épphogy a saját lábukon megálló üzeneteket nyomjanak sok pénzért az arcunkba. Arról, hogy miért egy kampányretorika az, hogy kiürülne az ország a következő évtizedeken belül, épp most készült interjúm Horváth István szociológussal, aki ezt a nagyon összetett társadalmi jelenséget, ami a ki- és bevándorlást jellemzi, szépen elmagyarázza. Szóval ajánlom meghallgatni, amint a Tilost befejeztétek!
Parlamenti képviselőket is választunk, ne felejtsük,
noha könnyebb az államelnökök személyével foglalkozni, mivel eleve a kampányaikból több látszik. A héten a Kolozs és Hargita megyei RMDSZ testületek is rangsorolták a jelölteket a listákra, és nem volt mindenhol zökkenőmentes a történet.
Múlt pénteken tartotta rangsoroló gyűlését az udvarhelyszéki RMDSZ, ahol Antal Lóránt töretlen sikert aratott, lévén egyedüli szenátorjelölt volt Udvarhelyszéken. Ennek értelmében a Hargita megyei szenátorjelöltek listáján elsőként Tánczos Barna szerepel majd, őt követi Antal Lóránt. A képviselőjelöltek rangsorolása macerásabb volt, hiszen a három területi szervezet között kellett rangsorolni. Az első két hely így Csíknak, a harmadik Gyergyónak jutott és az utolsó két befutó esélyes hely maradt Udvarhelyszéknek. Ennek értelmében pedig Kelemen Hunor vezeti ezt a listát, őt követi Hajdu Gábor, Bende Sándor, majd Ladányi László Zsolt és Ilyés Szabolcs. A döntést még a Szövetségi Állandó Tanácsnak is jóvá kell hagynia, hiszen az még nem tiszta, hogy a törpepártok mely megyei listákon kapnak helyeket.
Nem volt olyan zökkenőmentes a Kolozs megyei rangsorolás. Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere erőltetett fiatalítással vádolta meg a szervezetet, Csoma Botond pedig László Attila szenátornak hányta fel, hogy nem vett részt elég kampányeseményen, és az utóbbi időben úgy viselkedett, mintha magánszemélyként került volna be a szenátusba és nem az RMDSZ színeiben.
Vita alakult akörül is, hogy mikor válasszák meg a megyei tanács alelnökét. A végeredmény szerint a 99 beérkező szavazatból 96 volt érvényes mindkét tisztségre vonatkozólag. Az RMDSZ szóvivője, Csoma Botond 50 szavazattal került a képviselői lista első helyére, utána szorosan, mindössze négy szavazattal lemaradva Geréd Imre, aki jelenleg az MCC Erdély intézményi struktúráért felelős igazgató. László Attila minden bizonnyal eljátszhatta a bizalmat, mert a 26 szavazat csak a szenátori lista második helyére lett elég, őt 70 szavazattal Tasnádi István Szilárd előzte meg, aki mostanáig prefektusként és alprefektusként dolgozott. Fiatalítás ide vagy oda, belső harcból mindenhova kijut, csak az a kérdés, hogy mennyi lát ezekből napvilágot egy olyan konjunktúrában, ahol mind megtanultuk, hogy kifele össze kell zárni!
Végezetül pedig muszáj visszautaljak a kampányszlogenekre, amelyek szerint 20 év múlva nem lesz aki az autópályákat és kerülőutakat használja, mert tegnapi hír, hogy
bizony Sepsiszentgyörgy milyen jól teljesít, nem mint Kolozsvár.
Merthogy elkészült a várost kikerülő terelőút amit a napokban vetnek alá a legutolsó teherbírási teszteknek, majd ha minden jól megy, átadják azt a forgalomnak. Nem halad viszont ennyire jól az A3-as autópályát összekötő szakasz Tordatúrral, amiről az építkezések kezdetekor nagyon bőmellűen nyilatkoztak sokan, belengetve, hogy akár az idén év végére is elkészülhet. Hát eljön lassan az év vége, a munkálatok kb. 45%-on állnak, úgyhogy vissza kell programozni a dolgot a következő év tavaszára. Hátha majd akkora. És ha már közlekedés és grandománia, a PNL és Boc továbbra is töretlenül kampányol a metróval, ami már-már teljesen infantilisnek hat, miközben már magyarországi közlekedésügyi mérnökök is elmondták, hogy Boc metró projektje mindössze egy státusszimbólum a számára és őrültség, hiszen azt akarja, hogy Kolozsvár Bukarest meg Budapest ligában játszhasson. De a város méretét, jelenlegi infrastuktúráját és potenciális fejlődési lehetőségeit tekintve egy tramtrain – tehát a kötött pályás rendszer és a város villamos rendszerének az összekapcsolása által létrejövő hálózat, amelyeken közlekedő járművek mindkettőt tudják használni – hasznos lehet. Természetesen egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy Boc felébredt volna a csipkerózsika álmából, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy minél többet alszik benne, annál nagyobb eséllyel veszi át a városvezetést 2028-ban Sabin Sarmas.
Na ennyi fért bele mára, ez volt a Tilos a bé, én meg Kiss Anna, és közlekedjetek az utakon ameddig még nem emigráltok. Na csá!
