Minden nap ezen lépdelsz. Minden nap ezen gurulsz. Ismersz minden rágógumifoltot, emlékszel, melyik buckánál botlottál meg a görkorival tízévesen. Melyik átkelőnél akadt meg a kerék, és repült ki majdnem a gyerek a babakocsiból. Hol láttad utoljára szomszédot, nem szálltál ki a kocsiból köszönni, nem gondoltad, hogy ez az utolsó, habár elég nyúzott volt szegény.
Hol ejtetted ki a prézlis húst a kenyérből, a kutya egyből felkapta. Napokig zsíros volt a nyoma. A kenyérért, a tejért, a levegőért, vízért minden nap innen indulsz, és ide érkezel. Behunyt szemmel is tudod, hol van minden csőtörés nyoma, télen hol csúszik, nyáron hol lesz pocsolya. Ez az a tér, ami alakít, és amit kicsit alakítasz.
Most megváltozik. Ez is történelem. A Tábor negyedben.
