Detre Örs Hunort az idei egyik legnagyobb fogásuknak tartja a TEDx szervezőcsapata. Ő friss diplomáskent 2008-ban került a heidelbergi Max Planck Intézetbe, ahol rövid időn belül a James Webb űrtávcsövet fejlesztő csapat egyik vezetőmérnöke lett. Fizikus-csillagász családból származik: nagyapja többek között éppen Max Plancktól és Albert Einsteintől tanulta az elméleti fizikát, nagyanyja az első magyar kutatócsillagász volt – mutatták be még a TEDxUdvarhely júliusi sajtótájékoztatóján. 

Fotó: TEDxUdvarhely

Szinte 15 éve az űrtávcsövön dolgozik, s beszélgetések, interjúk közben gyakran arra kérik, hogy történeteket meséljen – mondja két hónappal később, az esemény színpadán.

A legszórakoztatóbb sztorik az űrmissziós bakik. 

Igaz, ha épp te vagy a mérnök, akkor már nem annyira szórakoztató, teszi hozzá, majd rögtön bele is vág a legelső történetbe a sok közül, amelyek a kitartásról szólnak.

A hetvenes években a Venera 8-9 nevű projektek a szovjetek űrküldetései voltak, melyek a Vénuszt célozták meg. A bolygó felszíne ellenséges környezet: perzselően magas hőmérséklet, a nyomás a földinek százszorosa. Mégis furdalta a kutatókat a kíváncsiság, képeket szerettek volna, ezért fel is szerelték a kamerákat az eszközökre. Nyilván a körülmények miatt meg szerették volna védeni a lencséket, magyarázza Detre, így kupakokat szereltek rájuk. 

Ötletek egy jobb világért – ezzel a szlogennel indult el szeptember 10-én a második TEDxUdvarhely. 13 előadó állt színpadra, gyűjtött egy jobb világért ötleteket.

A következő napokban ezeket az előadásokat foglaljuk össze nektek. Ha arra lennél kíváncsi, milyen volt a második TEDxUdvarhelyen és mi fog változni jövőre, akkor katt ide.

Egy pici mechanikai hiba elég volt ahhoz, hogy a kupakok a lencséken maradjanak. A mérnökök visszamentek a tervezőasztalhoz, keményen dolgoztak, meg is lett az eredmény: a következő misszión már leestek a kupakok, igaz egyik épp a fúrógép alá. A történetnek csak jó lett a vége: ezek voltak az első és utolsó színes képek a Vénuszról.

Legalább kipróbálhatták az önpusztítást. Működött. 

A következő történet az Ariane 5 nevű, a legmagasabb teherbírású hordozórakétáról szól, egy ilyen emelte később az égbe a James Webb űrtávcsövet is. Az első fellövése azonban nem volt sikeres, 40 másodperc után, kilencven fokos fordulatot akart tenni. Egy apró komputerhibából egy nagy tűzlabda lett. Ezért azt a parancsot kellett kiadni, hogy semmisítse meg magát. 

Pár éve Detre egy belgiumi céghez látogatott, amely az elektronikai eszközök egy részét biztosította a James Webbnek. Büszkén vezették körbe, ő pedig meglátott egy elégett energetikai műszert, amiről kiderült, hogy az említett Ariane 5 egyik darabja. 

Ez volt a legdrágább szoftverhiba valaha az emberiség történelmében – hangsúlyozza az előadó, viszont az ottaniak úgy könyvelhették el, hogy legalább kipróbálhatták az önpusztítást, és működött.

Egy harmadik történetben pedig olyan apró hibáknak lett óriási következménye – egy Mars felszínébe csapódás –, hogy az egyik munkatárs metrikus rendszerben mért minden adatot, a földi rendszer pedig angolszász egységekben várta őket.

Személyes történettel fejezi be a sort, visszatérve a saját munkájához. Az elmúlt 14-15 évben amikor azt kérdezték tőle, hogy min is dolgozik, általában nem tudták, mi az a James Webb, ezért ő csak azt mondogatta, ez lesz a következő Hubble. 

S ha már Hubble, erről is van egy története: nem indult túl jól, a fő tükrét nagyon precízen csiszolták, csak épp nem megfelelő formára. Volt egy alátét, amit nem a megfelelő helyre tettek be, így nem a megfelelő számok jutottak el a polírozógéphez. Szerencsére úgy tervezték, hogy karbantartási küldetéseket tudjon fogadni, és helyrehozták a hibát. Több mint 30 évig az egyik legsikeresebb űrteleszkóp volt, jelenti ki. 

De a tudósok tovább álmodtak,

nagyobbat szerettek volna építeni. Hogy érzékeltesse, mennyire nagyot: a Hubble egy nagy busz méretével vetekszik, alig fér be egy rakétába. Úgyhogy az új eszköznél azon is gondolkodni kellett, hogyan férhet majd bele egy rakétába, ha kétszer olyan nagy. Hát majd összetűrik, majd kihajtogatják, jött az egyszerűen hangzó ötlet. Csakhogy egy alkatrésznek kell beragadnia a többezerből, és egy olyan hűtőre is szükség volt, ami soha nem létezett azelőtt. Ráadásul rendkívül messzire kellett repíteni, így már nem volt lehetőség karbantartási misszióra. Ha van egy kicsi hiba, akkor az egésznek vége, sorolja, mikkel kellett megküzdeniük. 

De sikerült. Az űr eddigi legtávolabbi, eddig soha nem látott részeit mutatta meg. Nagy álom volt, de már nem álom, hála a sok kutatónak, akik évtizedekig ezen dolgoztak. “A siker megérte a kockázatot, most rajtad a sor” – biztat másokat is arra, hogy merjenek nagyot álmodni.

Ezeket se hagyd ki:

Dr. Kovács Katalin: Nem sebesség, csak lóerő

Korpádi Péter: Minden vegán mögött van egy csalódott nagymama

Sterczer Hilda: Az életben egy dolgot nem lehet: felborítani a sakktáblát

Miért csinálja ezt, mit rejt a háta mögött Arafat?

Alin Vaida, a fesztiválszervezés művésze

A zene, az ének az, amitől felszabadulsz és boldog leszel 

Mindenkinek szüksége van arra, hogy beszéljen arról, ami fáj neki

Hidd el, hogy képes vagy rá, próbáld ki magad, és alkoss!

A román, akit Bukarestben ungurnak csúfoltak