Szerdán, február 25-én frissítette az Országos Közegészségügyi Intézet a COVID-19-cel kapcsolatos esetdefiníciókat – írja az Agerpres hírügynökség. Eszerint

fertőzésgyanúsnak minősül

bármely személy, akinél fellép legalább három a következő tünetek közül: láz, köhögés, gyengeség, fejfájás, izomfájdalom, torokfájás, nátha, nehézlégzés, étvágytalanság/hányinger/hányás, hasmenés, megváltozott tudatállapot, szaglás és az ízlelés elvesztése. Szintén gyanúsnak minősítenek bármilyen tüdőgyulladásos, vagy bármely akut légúti megbetegedésben szenvedő személyt, illetve azt, akinek az állapota egyik napról a másikra kórházi kezelést igényel. SARS-CoV-2-vel való fertőzöttség gyanítható azoknál a 16 éven aluli kiskorúaknál is, akiknél gyomorrontásra utaló tünetek lépnek fel, és azok nem hozhatók összefüggésbe a táplálkozással.

Valószínűsíthető esetnek minősül az a személy, akinél teljesülnek a klinikai kritériumok, és egy igazoltan fertőzött személy kontaktja.

Igazoltan fertőzöttnek minősül az a személy, akinél laboratóriumi vizsgálatok kimutatják a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzést, attól függetlenül, hogy jelentkeznek-e nála tünetek. „Minden fertőzésgyanús személy esetében kötelező elvégezni a koronavírustesztet” – szögezi le az INSP.

Direkt kontaktnak minősül:

a koronavírusos beteggel egy háztartásban élő személy, vagy az, aki közvetlen fizikai kapcsolatban állt egy koronavírusos személlyel, például kezet fogott vele, és nem mosott kezet közvetlenül ezután. Az is direkt kontaktnak minősül, akire ráköhögött egy fertőzött, vagy kesztyű nélkül érintette meg egy fertőzött személy zsebkendőjét. Ugyanígy az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott egy fertőzöttől, és az egészségügyi személyzet tagjai vagy mások, akik közvetlen ellátást nyújtanak egy fertőzött betegnek, vagy a laboratóriumi személyzet olyan tagjai, aki a fertőzött betegtől vett mintákhoz védőfelszerelés megfelelő viselése nélkül nyúltak hozzá.

Aki megfelelő védőfelszerelést viselt és betartotta a fizikai távolságot, nem minősül direkt kontaktnak – írják.

COVID-19-cel igazolt beteg elhalálozásának minősül

minden olyan haláleset, amely igazoltan koronavírussal fertőzött személynél következik be, leszámítva azokat az eseteket, amikor az elhalálozásnak olyan egyértelmű oka volt, mint egy sérülés, akut vérzés, szívinfarktus, agyvérzés, amelyek nem hozhatóak összefüggésbe a COVID-19-cel.

Az igazoltan COVID-19-fertőzöttek elhalálozása nem írható más, korábbról fennálló betegségek (például rákos vagy hematológiai megbetegedések stb.) számlájára, és ilyen esetekben is a COVID-19-et kell feltüntetni a halál okaként, függetlenül attól, hogy más társbetegségek is fennálltak, amelyek esetleg súlyosbították a COVID-19 lefolyását. A halotti bizonyítványban a COVID-19-et kell megjelölni a halál okaként minden olyan elhunyt személy esetében, akinek halálát a koronavírus okozta vagy okozhatta, esetleg hozzájárult ahhoz – tisztázza az INSP.

Leszögezik továbbá azt is, hogy mentesülnek a tesztelés kötelezettsége alól azok az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő tünetmentes személyek, akik megkapták a koronavírus elleni oltás mindkét dózisát, és a második dózis beadását követően eltelt legalább 10 nap. Továbbra is javasolt azonban a tesztelés ez utóbbiak esetében is, ha a jellegzetes tüneteket mutatják.

Az Országos Közegészségügyi Intézet eddig érvényes, októberi, a COVID-19-cel kapcsolatos esetdefinícióit itt találod.