A kiemelt kép illusztráció/a román szenátus Facebook-oldala
A román parlament, ellentétben például a magyar Országgyűléssel, kétkamarás parlament. Ez nálunk a Szenátus és a Képviselőház. 137 szenátori és 332 képviselői hely van, ezek úgy vannak elosztva, hogy lakosságarányos képviseletet biztosítsanak: körülbelül 73 ezer lakosra jut egy képviselő, 168 ezerre egy szenátor. Ez a felosztás nem vág át megyehatárokat, így Hargita megyének 5 képviselője, a kisebb lakosságú Kovásznának 4 lehet, de szenátorból mindkettőnek 2 jut. A megyéken kívül Bukarest és a diaszpóra, azaz a külföldön élő romániaiak külön kapnak helyeket. A pontos számokat nem határozza meg az alkotmány, hanem választási törvényben szabják meg, lakosságarányosan (62-es szakasz, (3)).
A választás menete
Közvetlenül választjuk négy-négy évre mindkét kamarát. Bejutási küszöb van: 5 százalék országosan, vagy legalább 20 százalék négy megyéből (de ebbe beleszámít Bukarest és diaszpóra). Az RMDSZ mint egy kisebbség képviselete ez alatt is kapna helyet a parlamentben, de messze kevesebbet: egyetlen képviselői széket biztosít az alkotmány (62-es szakasz (2)). Választási koalíciókra magasabb küszöb érvényes, két párt 8 százalékot, három 9-et, afölötti csoport 10 százalékot kell hogy elérjen.
Idén összesen 31 párt és 19 kisebbségi képviseleti szervezet indul a parlamenti választásokon.
A Választási Iroda a szavazólapokon a sorrendet sorsolással dönti el.
Nem meglepő módon a legnagyobb párt, a PSD indítja a legtöbb jelöltet, összesen 639-et a két kamarára. De a második, alig lemaradva ettől, 636 jelölttel a hírhedt, AUR-ból kiszakadt Diana Iovanovici-Șoșoacă SOS România pártja. A PNL 630-at, az AUR 621-et, a Forţa Dreptei 619-et (bár 2,5 százalék körülire mérik), az RMDSZ pedig a maga 596-jával előzi az USR-t, amely 589 jelöltet állít.
A 63-as szakasz lehetőséget ad arra, hogy háború, ostrom- vagy rendkívüli állapotban a 4 éves mandátumon túl működjön a parlament, de egyéb esetekben legfenneb 3 hónap áll rendelkezésre a mandátum lejárta után (vagy a parlament feloszlatása után) a szavazás megszervezésére. Választás után pedig 20 napja van összeülni. Hogy eközben se maradjon az ország törvényhozás nélkül, ez idő alatt a régi felállás mandátuma meghosszabbodik az új összeüléséig, de alkotmányt módosítani vagy sarkalatos (ún. organikus) törvényeket elfogadni, módosítani vagy hatályon kívül helyezni nem lehet. Ezek a közepes szintű törvények, amelyek “rangban” az alkotmánymódosítás alatt, de az egyszerű törvények felett állnak. Ezek elfogadásához abszolút többség kell, nem elég a jelenlévők többsége. Ilyenek a választáshoz kapcsolódó törvények, közigazgatással, büntetőjoggal kapcsolatos törvények, meg a kisebbség, vallások helyzetével foglalkozók.
A parlament működése
A parlament két kamarája a törvényhozó szerv, mindkettő el kell fogadjon egy törvényt ahhoz, hogy az az elnökhöz mehessen tovább aláírásra.
Mindkét ház állandó bürót választ magának, mégpedig úgy, hogy az elnököket a teljes mandátumra, a többi tagot az adott féléves ülésszakra választják. Nem kötelező, de frakciókba szerveződhetnek a parlamenti pártok.
Bizottságokat alakítanak ki, ennek és a bürónak a tagjait az adott ház politikai összetétele szabja meg. Egy kétkamarás rendszerben megtörténhet, hogy a két ház felállása nagyon eltérő, de Romániában ez nem igazán jellemző, mivel ugyanabban az időben választják mindkét házat. De például az amerikai rendszerben a szenátus harmadát és a teljes képviselőházat az elnöki mandátum félidejében választják meg, így eléggé gyakori, hogy a két házban más-más többség alakul ki. Ez pedig jobb esetben megfékezi a pártok túlkapásait, rosszabb esetben meg lehetővé teszi, hogy egymás működését tudják akadályozni.
Általában a két kamara egymástól függetlenül működik, de bizonyos esetekben együtt üléseznek, például (65-ös szakasz (2)):
- Románia Elnöke üzenetének a fogadása;
- az állami költségvetésnek és állami társadalombiztosítási költségvetésnek a jóváhagyása; mindenféle nemzetvédelmi és katonai ügyekben (mozgósítás, hadiállapot kihirdetése;
- a katonai viszályok felfüggesztése vagy beszüntetése;
- az ország nemzetvédelmi stratégiájának a jóváhagyása, de például a saját fizetésük megszabásakor is: a képviselők és szenátorok jogállásának megállapítása, a díjazásaik és más jogaik megállapítása.
A két ülésszak időtartama februártól júniusig és szeptembertől decemberig tart, de ha szükséges, a kamarák elnökei, vagy az ország elnöke vagy a kamara tagjainak egyharmada kérhet soron kívüli parlamenti ülést, amit a kamarák elnökei hívnak össze.
Bár ők fogadják el a törvényeket, de nem csak ők kezdeményezhetnek törvényt: rajtuk kívül a kormány vagy legalább 100 ezer szavazópolgár is kezdeményezhet. Utóbbi esetben legalább a megyék (plusz Bukarest) negyede alá kell írja a kezdeményezést, legalább 5 ezer ember megyénként.
A kezdeményezéseket előbb az egyik ház vitatja meg, 45 nap áll rendelkezésére, összetettebb törvényekre 60 nap. Alapvetően a Szenátus az első ház, amelyhez be kell nyújtani, kivéve bizonyos, 75-ös szakasz (1)-ben meghatározott ügyekben, amikoris a képviselőkhöz kerül először. Ha a ház túllépi a határidőt, automatikusan elfogadottnak számít a kezdeményezés (75. (2)). Mind elfogadás, mind elutasítás esetén megkapja a másik ház is a tervezetet, és végleges döntés születik. Ha elfogadják, akkor az elnökhöz kerül, aki még kérheti a felülvizsgálatot. A gyakorlat azonban színesebb, például a folyamatos sürgősségi rendeletre alapuló törvényhozás megkerüli az elnököt – és bár papíron ennek a törvényhozásnak komoly alapja kellene legyen, és nem kéne akármikor használni, nem épp ez történik.
Korlátozások
A 71-es szakasz (1) egyértelműen tiltja, hogy bárki egyszerre legyen képviselő és szenátor. Politikai tevékenységükért nem vonhatók jogi felelősségre, de más törvényszegésért igen, bár nem akárhogy: motozás, őrizetbe vétel, letartóztatás csak a kamarájuk jóváhagyásával történhet. Nyomozás, bíróság elé állítást csak a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék melletti Ügyészség végezhet ellenük. Tettenérés esetén van kivétel ez alól, ekkor az igazságügyi miniszter értesíti a ház elnökét, és ekkor is dönthet úgy a ház, hogy nincs ok az őrizetbe vételre és vissza kell vonni az intézkedéseket.
Élő közvetítésünk a választások napjáról ezen a linken található.
