A sokaknak meglepetést okozó román érettségi után kedden, június 29-én a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból bizonyíthattak élesben a végzős diákok. A reál és pedagógia szakosok matematikából, a humán szakon végzett tanulók történelemből adhattak számot tudásukról. A matematika és történelem tételsor többüket meglepte: előbbi a vártnál könnyebb volt, míg utóbbi nehezebb, és részletes kifejtést igényelt.
Sánduly Rolandot, a Kós Károly Szakközépiskola turisztika szakának végzősét az iskola udvarán állítjuk meg, amint a matematika érettségitől megkönnyebbülten siet, hogy utolérje az Irmába tartó osztálytársait. Roland a rajt előtt húzott bele igazán a tanulásba, a matematika próbatételtől egészen a vizsga előtti estig tartott, míg egyik osztálytársa el nem magyarázta a deriválást és integrálást, így reggelre már minden félelme elszállt.
Fotók: Pál Edit Éva
– Nekem egyszer nagyon-nagyon jól ment, el is csodálkoztam, egy órán belül már megvolt az átmenő, vagyis simán kijött a hatos, ugye én arra mentem, az átmenőre. Könnyű volt szerintem, kicsit foglalkoztam is vele, de kellett, na. Aki nem törődött vele most az utóbbi napokban, annak nem tudott meglenni, mert az első tétel azért elég nehéz volt – áradnak belőle a szavak. – Összetett volt, de valami sugallta nekem a dolgokat, s minden kijött. A romántól annyira nem féltem, a matektől igen, de az este, mikor láttam, hogy jönnek ki az eredmények, megnyugodtam, s reggel már semmi bajom nem volt. Most még egyszer azért leellenőrizzük a kocsmában a komákkal a megoldásokat – teszi hozzá izgalomtól fűtött hangon.
A Benedek Elek Pedagógiai Líceum tanító- és óvóképző szakának végzősei is könnyűnek találták a matematika vizsgát, igaz, sokban különböznek az ők tételeik a reál szakos diákokétól – jegyzi meg Hajas Kriszta és Demeter Dóra Barbara, hiszen nekik deriválás helyett csillagműveletek és mátrixok szerepelnek a feladatsorban.
Számítottunk rá, hogy könnyebb lesz – mondják a lányok, akik biztosak abban, hogy meglesz az átmenő jegyük, egyikük 7, míg másikuk 8-8,5 körüli jegyre számít, ha „mindegyik jó, amit megoldottunk” – teszik hozzá.
– Az osztálytársaknak is biztosan jól ment, láttam, hogy sokan középlapot is kértek – mondja Kriszta, aki nem nézi meg a javítókulcsot, helyette pihenéssel és sok alvással tölti a matematika érettségi utáni délutánt, és ha minden jól megy, Budapesten szeretne jogtudományokat tanulni, míg osztálytársa, Dóra Barbara pedagógia profilon folytatná tovább tanulmányait.
Barabás Ágota, képzős osztálytársaihoz hasonlóan, nehezebb tételre számított matematikából. Ő az osztálytársaival ült össze délutánonként, ahol együtt tanultak, és a román próbatétel utáni délutánt leginkább pihenéssel töltötte, hogy szellemileg fitten állhasson rajthoz a ma reggel kezdődő matematika érettségin. Ágota óvónéni szeretne lenni a jövőben, ezért a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának székelyudvarhelyi kihelyezett tagozatára felvételizik az érettségi után.
A történelem tétel
nehezebb volt, mint amire számítottunk, mindenhova írtunk valamit, aztán meglátjuk – vélik mindannyian a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola zene tagozatos diákjai, akik szerint a harmadik tétel igényelt nagyobb összpontosítást:
– Kései keresztes hadjáratokról kellett írni, egészen a tizennyolcadik századig. Elég nagy időszakot kellett átívelni, és ennél a feladatnál részletesebb információt kértek. Az első tétel elég könnyű volt, az a negyvennyolcas forradalomról szólt – osztja meg velünk egyikük.
– Nekem például a második tétel is könnyen ment – teszi hozzá az egyik lány. Szerintem nekem az ment a legjobban.
– Hát igen, a kommunizmus… – bólogatnak mindannyian. Azt vártuk, hogy legyen kommunizmus. Ugye minden évben szokott lenni kommunizmus, és abban reménykedtünk, hogy ahol nagyobb esszét kell írni, azt kapjuk, de nem így alakult. A megkérdezett diákok szerint könnyebb lett volna ebben a témában írni, hiszen sokat meséltek nekik a szüleik, nagyszüleik erről az időszakról, így, ha nem is volt konkrét tudásuk, mégiscsak hallottak róla.
A történelemből érettségiző diákcsapat számára nagymértékben nehezítette a felkészülést az online oktatás, hiszen az időbeosztással is gondjaik akadtak:
– Nagyon sok múlott az online oktatáson. Én, ha őszinte akarok lenni, a történelemtől tartottam a leginkább, mert egyrészt nem az erősségem, másrészt az online oktatás csak nehezítette a dolgomat, volt, hogy elcsúsztam az időbeosztásban és lemaradtam a leckéről – osztja meg velünk érzéseit egy másik lány.
– Fogunk neki a földrajznak – válaszolják kórusban arra, hogy mi lesz az első teendőjük, miután hazaértek.
A Baczkamadarasi Református Kollégium udvarára érve egy kisebb diáksereg találunk, amint Füstös Mária matematika szakos tanárnő köré gyűlve a tételsor helyes megoldásait beszélik.
Osztályfőnökként különösen szívügyének tekinti a diákjai vizsgázását, és mindegyik diákjához intéz egy-egy biztató szót, akik többsége pozitívan vélekedik a matematika próbatételről, így Ilyés Kincső reál szakos tanuló is, akinek jó előérzete van az eredménnyel kapcsolatban, nem volt olyan nehéz a tétel a román után.
– Elalszom, s amikor felkelek, felkelek – osztják meg velünk a Gimi matek-infó szak végzősei, Gagyi Lóri és Dancea Daniel, mihez fognak először, ahogy hazaérnek az érettségi második napjáról.
– Elég jól ment, a próbaérettséginél sokkal könnyebb volt. Matek-infósok vagyunk, szóval… – mondják a fiúk, akik a vizsga után átvették a matektanárnőjükkel a megoldásokat, ami alapján 8-9-es körüli jegyre számítanak, és majd az érettségi lejártával Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatika Karán terveznek továbbtanulni.
Vicces volt,
amikor megkaptuk a tételt – meséli Kovács Ágnes refis végzős, aki történelemből vizsgázott.
– Az osztályban a legtöbben a modern román állam létrejöttét tanulták, mondták nekem, hogy ők ezt az egyet tudják, biztos ezt kapjuk. Hát, amikor megkaptuk a tételt, egyből arra gondoltam, hogy szegény fejük. Vicces volt, mert ahogy kiosztották a tételt, az osztálytársaim már várták a reakciómat. Nagyot néztem, ahogy megláttam. Mindenki elkezdett kacagni – meséli Ágnes, aki szerint számítani lehetett rá, hogy nehéz lesz a történelem tétel.
– Én próbáltam készülni önszorgalomból, de nem annyira ment a románra és magyarra készülés mellett, gyorstalpalókkal oldottuk meg a felkészülést. A történelem próbatétel fáradalmait Ágnes egy kiadós alvással piheni ki, a holnapi földrajz érettségit illetően már jóval magabiztosabb, az tízes lesz, mondja.
Mit mond a tanár?
Füstös Mária, a Baczkamadarasi Református Kollégium matektanára úgy látja, elfogadható tételsort kaptak matematikából a diákok, mely nem volt sem túl könnyű, sem túl nehéz és lehetett belőle jó jegyet írni. Nehézséget szerinte a matematika informatika szakos diákok számára azok az alpontok okozhattak, melyeket nem lehet előre begyakorolni, itt már a gondolkodás számít.
„A mateket nagyon könnyen el lehet rontani, mert egy precíz tantárgy. Egy egyszerű figyelmetlenséggel már teljesen más eredmény jön ki. Bízom benne, hogy jól dolgoztak a diákok. Nem lesz sok kilences fölötti jegy, de a hetes-nyolcas jegyet el lehetett érni az idei matematika próbatételen” – összegez a tanárnő.
Novák Károly István történelemtanár nem tanít érettségizőket, de látta a tételeket és szerinte az 5-6-os szint különösebb felkészülés nélkül elérhető volt a megadott szövegek alapján, még a 7-es is viszonylag könnyen elérhető volt. Közepesen nehéznek ítélte a tételsort, a 9-10-es jegyekért már meg kellett dolgozniuk a diákoknak. Az, hogy mire számítanak a diákok és mit kapnak, olyan, mint a lutri: ha nem a megfelelő számot húzzák ki, kellemetlenül érint. Semmiféle rendszer nincs abban, hogy melyik korszak hányas tételbe kerül, aki a hármas tételben a kommunizmusra számított, ezúttal melléfogott.