Egy újságíró, két politológus és egy szociológus kibeszélték a kampányt és a választásokat.
Pillanatkép az online kerekasztalról. A többi illusztráció az RMDSZ vitatott kampányvideójából származik.
A parlamenti választások eredményei nem beszélnek önmagukért. Egy sor kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a PSD megtartotta a PNL-vel szemben a vezető helyét, nem juthat be sem Băsescu PMP-je, sem Ponta Pro Románia pártja, illetve a parlamenti küszöb duplájával rajtolt egy új, rendszerellenesnek mutatkozó párt.
Mi lepte meg leginkább a kutatókat, mit gondolnak az RMDSZ kampányáról és eredményéről, mi lehet az oka az alacsony részvételnek és a szélsőjobb AUR sikerének, miben volt más ez a kampány, és mire számíthatunk az elkövetkező négy évben? Ezekről beszélgetett Vig Emese újságíró három társadalomkutatóval a Transindex hétfő esti online kerekasztalánál.
Vendégei voltak: Zsigmond Csilla szociológus, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének kutatója, Borbáth Endre, politológus, a Berlin Freie Universität és a WZB Social Science Center kutatója, Székely István Gergő, politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKKI) munkatársa.
Az előadás szerkesztett kivonatát közöljük alább.
Sokkolt titeket az eredmény?
– vágott bele a moderátor.
Több szempontból meglepő volt, a legnagyobb az AUR – válaszolt elsőként Zsigmond Csilla, akihez Székely István Gergő is csatlakozott, hozzátéve, hogy „ez egy kiköpött neolegionárius párt, nincs mit szépíteni”. A PSD relatív győzelme viszont annyira nem lepte meg a kolozsvári kutatót, Borbáth Endrét pedig inkább az, hogy a Pro Románia nem jutott be, és hogy ennyire (5 százalékkal) elhúzott a PSD a PNL-vel szemben.
Az RMDSZ eredménye István szerint nem rossz, de nem is annyira jó. Hozták a négy évvel ezelőtti eredményeket, viszont utoljára az első EP-választásokon, 2007-ben és 2009-ben volt ilyen gyenge a részvétel, akkor pedig a magyar eredmény 8%-os volt. Ahhoz képest kisebb pohárba kell a pezsgőt önteni – vélekedett. A parlamenti arány ettől még változhat: ha bent marad a PMP, gyengébb lesz, ha kiesik, jobb lesz az RMDSZ-nek is, több mandátum jut, tette hozzá István.
Járvány vagy csömör miatt van a mélypont?
– tette fel máris következő kérdését Emese a szakembereknek.
Csilla szerint nem csak a vírustól való félelem mutatkozott meg, hanem egy általános erózió a politikai elittel szemben. „A járványt nem lehet kizárni, a vírustól való félelem, de a válságra adott kormányválasz nem győzte meg a választókat”. A részvétel és az eredmény nem független egymástól: az, hogy a liberális párt és az USR-Plus alulteljesített, az alacsony részvétel és az AUR jobb szereplése ezt a frusztrációt, rendszerből való kiábrándulást is jelzi.
Endre egy másik szempontot is behozott a beszélgetésbe: két év alatt ez a negyedik választás, a szezon vége felé járunk, elfáradt a választói közönség, és nem sikerült elmagyarázni nekik, hogy miért fontos ez a választás. A választás tétje is alacsony volt, mert Iohannis már előre kijelentette, hogy Orbant jelöli újra. Mindenki liberális kormányra készült, ez a választás élét elvette, negatívan hatott a mozgósításra, miközben a PSD nagyon feljött, de ezt meg nem tükrözte a média – magyarázta a berlini politológus.
A PNL nagyot veszített az iskolák, a piacok, az ortodox egyház megszorításával – tette hozzá István. Ami a fertőzöttség és a részvétel közötti összefüggést illeti, az NKKI munkatársa úgy látta, hogy a megyék szintjén a korai órákban ez még nem tűnt fel, de estefelé mintha körvonalazódott volna egy negatív összefüggés. „De ezt majd Endre biztosan hamarabb összerakja” – dobta át a labdát.
Ki szavazott egyáltalán?
Az adatok azt mutatják: a város alulmaradt a nap második felében a faluval szemben – folytatta Endre, aki megfigyelte, hogy az idősebb választók körében valóban kisebb volt a részvétel 2016-hoz képest, de a fiatalok körében meg rendkívül alacsony, a városi, 35 év alatti fiatalok mentek el a legkevesebben. „Ez a rezervája a román politikának”, de ez európai és világtendencia is szerinte.
– Ez igaz, viszont 2016-hoz képest a legérdekesebb, hogy a 18-24 évesek aktívabbak voltak most, közel 30% ment el, miközben az összes többinél nagyobb visszaesés volt – árnyalta Csilla, szerinte ez az AUR sikerével is összefüggésbe hozható, mert a közösségi médiában zajlott a kampánya. Viszonyításképp az MTA kutatója elmondta, hogy a pártelnök George Simion oldalát 560 ezren követik, utána a Plus-os Dacian Cioloș következik 425 ezerrel, Orbannak elenyésző az online tábora, a PNL-nek 450 ezer van.
„Ez tényleg nagyon érdekes, lehet nem kéne tapsolni a fiataloknak?” – jegyezte meg kissé cinikusan István. Csilla replikája picit később hangzott el, így szólt: „Nem hiszem, hogy a legfiatalabb korosztálynak köszönhető (az AUR sikere), jelentős része az USR-Plust támogatta”.
Akkor beszéljük ki az AUR-t
– javasolta erre a műsorvezető. A semmiből lett, egy év alatt felnőtt. Normális ez vagy besegített az orosz befolyás vagy valami más? – kérdezte Emese.
„Aki két és fél hónap alatt 1%-ról felépül 9%-ra, az valamit nagyon tud, valamivel nagyon rendelkezik” – István szerint – az EU-párti – Maia Sandu államelnökjelölt győzelme is segített Moldvából nekik, de kérdés, hogy az egyháztól milyen anyagi és aktivista erőforrásokat kapott az AUR.
Emese szerint fantasztikus a szín- és névválasztás, azt sugallja, hogy értéket képvisel: ez az aranypárt, ez képviseli a román értékeket (egyház, család, egység), erre kell szavazni. „Ez annyira ki van találva, vérprofi csapat kell, hogy legyen” – szólt közbe a moderátor.
– Meg kellene nézni, hogy ki finanszírozta a kampányt, a Facebook-hirdetéseit – válaszolt elsőként Endre, aki szerint az AUR nagyon jól felismerte, hogy a járvány alatt felértékelődik az online szociális hálózatok szerepe, rátelepedett Facebook-csoportokra, nagyon jól mobilizált. Látható volt a diaszpórának is (az interneten), de így is meglepő volt, hogy nem Băsescu pártja kapta a moldovai szavazatokat. A pandémiával kapcsolatos elégedetlenséget sikerült jól becsatornáznia, és a romániai vendégmunkásokat érintette a leginkább a járvány, ez is egy szempont. A PNL inkompetenciája és az egyház is segítette az AUR-t, utalt a nagy zarándoklatok körüli cirkuszra, ráadásul – az EP-be függetlenként – bejutó Mircea Diaconut is meg tudták győzni, neki elég nagy tábora van. A magyarellenesség kevésbé volt fontos, nem lett volna elég az ötszázalékhoz, vélekedett.
A járványtagadást, vakcinaellenességet, a tehetetlen frusztráltakat vonzotta be, a rendszerellenes szavazatokat hozta, és a nacionalista diskurzusok iránt fogékonyakat, a Nagy-Románia-pártiakat is sikerült becsatornáznia az AUR-nak, értett vele egyet Csilla, az MTA szociológusa, aki azt is megfigyelte, hogy hol szerepelt jól az AUR. Érdekesnek találta, hogy szélsőjobboldaliként a szociáldemokratáktól vonzott el szavazatokat, és ott teljesített gyengébben, ahol a PSD jobban.
A PSD-ben Ponta és Dragnea paneleit félrették, nem halottunk idegenekről, Soros-hálózatról, ez kreált egy űrt, ahová betörhetett az AUR – értelmezte Endre a megfigyelést –, de azt hiba lenne elkönyvelni, hogy túl is fog élni, ezt láttuk Dan Diaconescu néppártjánál. Még ha be is jutottak, rengeteg munkát igényel, hogy meg is őrizzék a 9%-ot.
Emese azt feltételezi, hogy a tömeges átállásnak köze lehet ahhoz, hogy Vasile Dâncu, „a PSD szürke eminenciása”, próbálta megszabadítani a helyi báróktól a politikai alakulatot. Lehet, hogy éppen a tisztogatás vezetett oda, hogy leszakadtak ezek szavazóbázisai, és átkerültek az AUR-hoz. „Ez a PSD felelőssége is, hogy radikalizálódott”, idézte Dâncut egy tévéműsorból.
Megváltozott a kampány a járvány miatt.
Volt-e más párt, amely profitált belőle? – váltott témát a Transindex újságírója, aki példaként a PSD-t emlegette. Szerinte náluk van az a réteg, amely legkevésbé kapcsolódik be az online-ba, náluk számít a door-to-door, egy miccsparti – ettől estek el, mégis elmentek a szavazóik.
– A PSD profitált a kontextusból. A kormányfőjelöltje, Alexandru Rafila virológusként hitelesen tudta képviselni a témát, a párt elhasznált arcai hátrább tudtak lépni, ez fontos volt, hogy jó eredményt érhettek el – reagált röviden Endre, egyben visszacsatolva az előbbi tömbhöz.
István beismerte, hogy annyira nem követte egyik pártot sem, de az alacsony részvételi arány általában azoknak kedvez, akiknek fegyelmezett, könnyen mobilizálható a bázisuk, amilyen az RMDSZ-nek és a PSD-nek van. Hiába vitt el a PNL több polgármestert szeptemberben, még mindig a legbeágyazottabb párt vidéken a PSD, és ez az RMDSZ-re is igaz. A digitális pártként számon tartott USR esetében viszont kudarcként értékelhető, „biztos nincsenek kibékülve a 15-16%-kal”. Endre egy picit másképp látja ezt, szerinte az USR-vel szemben túl nagyok voltak az elvárások. 9%-ról 16%-ra nőttek, kormányra készülnek, ez egyáltalán nem rossz eredmény egy viszonylag új párttól.
– Az USR kampánya mindenképp csalódás, nem hozták a frissességet, el voltak foglalva a belső konfliktusokkal, szétforgácsolták a támogatottságukat. Az RMDSZ és a PSD sokkal jobban kötődnek a szavazóikhoz, mint a nagyvárosokban népszerű pártoknál, ahol nagyobb a távolság. Az RMDSZ-nél már urnazáráskor érezhető volt a biztonság a bejutásban – egészítette ki Csilla.
Az RMDSZ-nél erősen hajtottak arra, hogy működjön az online kampány, hogyan értékelitek?
– vetette fel a másik kérdést Emese, ha már szóba hozta, lett is vita belőle.
– Valóban több típusú tartalommal lehetett találkozni, jobban kiteljesedett az RMDSZ online kampánya – folytatta az MTA kutatója –, de ez nem kellene azt jelentse, hogy bármilyen eszközzel. Muszáj megemlíteni, ami mellett nem lehet elmenni: az egyik, szerintem ízléstelen kampányvideó a Másnaposok szövetsége színvonalát idézte a nemi sztereotípiákkal, a nacionalista kártyával, és még humorosnak sem mondható.
Vajon tényleg hoz annyit, hogy megéri az RMDSZ-nek? Önmaga felé hogy tud elszámolni, amikor kiáll az AUR ellen vagy a női egyenjogúság képviseletében hogy tud hiteles lenni? – vetette fel kérdéseit Csilla, aki „fricskaként” megnézte a nemek szerinti részvételi adatokat. Hogy kiderüljön: éppen a két székely megyében a legmagasabb a női szavazók aránya, Hargita megyében 51,2%, azaz a férfiaknál többen élnek jogukkal.
„Nem lehet, hogy épp az történt, amit a videó lefest?” – viccelődött István, amit csak tetézett Emese beszólása: „Nem ráncigált el senki a monitor elől, csak töltöm a telefont”, hogy aztán komolyra váltsa a szót.
Pedig azt mondta az RMDSZ, hogy nem foglalkozik negatív kampánnyal. Ezt hogyan értékelnétek?
Amíg Csilla és Emese a morális fenntartásaikat ecsetelték, István és Endre – szakmai szemmel – megértőbb hangnemben beszéltek az RMDSZ kampányhúzásáról, de azért ők is megfogalmazták kritikájukat.
„Szerintem beletartozik, egy dologra lennék kíváncsi: ez jött zsigerből, vagy fel is mérték előtte, hogy megéri-e? Nem örülök, de megértem, hogy miért történik. Ha ez az ára, el tudom fogadni, láttuk az egyházfőket is a Facebook-on, és a választás napján a kontrasztüzeneteket: Caracalban ennyi, Kézdin annyi a részvétel. Az a bajom, hogy csak riogatás van a tartalomban, nincs mögöttes filozófia, nincs több. Úristen, ijedj meg, székely góbé, mert az oltyánok többen szavaztak. Valahol mélyen azt szeretném, ha másképp működnének ezek a kampányok”.
Endre szerint is meg lehet ítélni normatív szempontból, de biztosan működik, ezért használják, nem hiszem, hogy ártana a pártnak. „Én arra számítok, hogy fel fog erősödni a nacionalista retorika”.
S ha nem árt neki, fel is jogosítja? Miért nem lehet olyat megfogalmazni, ami hat is, de nem alja? Vagy minket, választókat minősít, hogy ez működik? Meddig lehet ezt feszegetni? Amikor hiába kapjuk már az üzeneteket, de fülünk botját sem mozdítjuk – pörgött fel Emese.
Miért kell ennyire a félelmekre építeni? – csatlakozott hozzá saját kétségeivel Csilla. – Ha már kormányzásra készül az RMDSZ, itt van a pandémia, amitől mindenki tart, nyugodtan előállhatott volna az egészségügyi szakpolitikájával vagy a digitális oktatás miatt leszakadó térségeknek, iskoláknak, gyerekeknek megoldással lehetett volna előjönni.
Nem fogja visszanyerni sem az elvesztett szavazókat, sem az etnikai törésvonalon túl nyerni, ha csak azzal riogat, hogy Csíkban hórázni fognak a románok. A szociológus szerint nem úgy kellene feltevődnie az RMDSZ-nek, hogy a romániai magyarok vagy a romániai állampolgárok között kellene választania. Ami a saját követeléseinket illeti, azokat is inkább emberjogi és jogállami keretbe kellene helyezniük, nem pusztán etnopolitikaiba. – Elvárják, hogy etnikai alapon menjünk el szavazni, sőt, morális kötelességként jelenik meg, de nem szélesíti a mozgásterét, pedig vegyes vidékeken, a szórványban egy kicsit talán erősödhetne is – elmélkedett.
Hiába vezet a PSD, Iohannis nem fogja felkérni őket. Aki nem PSD és nem AUR, az összefog és boldogan kormányoznak négy évet, ez ilyen egyszerű?
– vetette fel a következő témát Emese, közben István szól, hogy megjöttek a 19 órai adatok, a PMP még mindig billeg, Ludovic Orban pedig lemondott.
Erre reagálva jegyezte meg Endre, hogy ha nem jut be a PMP, akkor PNL-USR-Plus-RMDSZ koalíció lehet. A PNL viszont eléggé összement, ki lesz a vezér, ha Orban és Iohannis visszavonul? Törékeny lesz a koalíció, pártok között is, párton belül is konfliktusok várhatók, az RMDSZ lehet a stabilizáló elem – mondta.
Csilla szerint sem lesz kényelmes kormánytöbbség, de éppen ezért jobban is kell tartaniuk magukat a megállapodásokhoz, nem lehet egymásnak feszülni annyira. Ettől a PNL-USR rivalizáció kisimulhat, a pártokon belül is rendeződhetnek a konfliktusok, ebben fontos lépés volt Orban lemondása. Akár jól is működhet a koalíció, ha képesek tanulni a múltkori hibákból.
István nem ennyire optimista, de szerinte is kétségtelen, hogy Orban gesztusa értelmezhető konstruktívan, egy stabil kormány és parlamenti többség megalakulására. Pozitív hozadéka lehet a koalíciónak az is, hogy USR „vadabb elképzelései” el fognak bukni, mint például az egészségügy és az oktatás privatizálása. A Băsescu-féle PMP bejutása meg kormányjelenléte senkinek se lenne jó, főleg az RMDSZ-nek nem, mert a volt államelnök kisebbségből is tud tempót diktálni. Plusz egy párt egyébként sem hiányzik, épp elegen vannak, sugallta, s ha hozzáadjuk a nemzeti kisebbségek képviselőit, egy vékony parlamenti többség meglesz a PMP nélkül is. Ez lehet az, ami rákényszeríti a pártokat, hogy működtessék a koalíciót, mert különben egy oldalon találják magukat a PSD-vel. „Nem tudom, hogy ezt bármelyik bevállalná-e, csak azért, mert nem tudnak egymás közt kiegyezni” – érvelt.
Itt Endre meg is jegyezte, hogy az USR-Plus nem is tudna a PSD-vel összeállni, mert pont az ellen alakult. A PSD csak az AUR-ral meg az RMDSZ-el tudna együttműködni, de az meg nem elég a többséghez, és az utóbbi kettő eleve kizárja egymást. – Nincs más választásuk, mint együtt kormányozni, de arra számítok, hogy a PNL és az USR-Plus megpróbálják egymást felfalni – fogalmazott. A berlini kutató azzal is számol, hogy a centrista-populista-korrupcióellenes pártok nyomban eltolódnak valamilyen irányba, mihelyt kormányra kerülnek. Nagy kérdés, hogy mit vállalnak fel az USR-nél, mert gazdasági szempontból eléggé jobbosak, kulturálisan balosak, de a hagyományos családról szóló referendumnál is láttuk a törésvonalat párton belül.
De mennyit lehet éltetni egy ilyen koalíciót? Milyen négy évet jósoltok Romániának? Lesz kimozdulás a holtpontból?
– kérdezett rá a beszélgetés végére Emese.
Négy évig nem lesz választás elméletileg, ez fontos – szögezte le István, aki szerint eleve kizárt a PNL-PSD nagykoalíció, mert az egymás elleni polarizációs spirálból nem lehet visszalépni. Esetleg az ellenzékből lehetne szakítani, az AUR viszont az USR-vel inkompatibilis, de nem lepődne meg, ha a PNL-be átszivárogna pár képviselőjük. – Most elég kockázatos dolgok ezek, a PNL nem számolhat reálisan ezzel. Ha a PMP mégis bejutna, akkor az AUR-ral nagyobb átjárást el tudok képzelni, a Pruton túliakat szeretik, a melegeket kevésbé, és így az USR-Plust ki lehetne váltani a koalícióból – sorolta az eshetőségeket. Nem lesz egy kellemes kormányzási periódus, mert a járványnak még távol a vége, de alacsony szintről könnyebb eredményeket felmutatni, a rossz gazdasági mutatókat javítani, vélte még a kolozsvári kisebbségkutató. Kockázatként említette, hogy nem világos, Iohannis mit akar, az USR pedig sok esetben ütközik a PNL és az RMDSZ elképzeléseivel, példaként a #farapenali kezdeményezésüket emlegette, amelyet neopopulistának tart, szerinte alkotmányjogilag nem igazán lehet kivitelezni.
Ezzel kapcsolatban Endre arra számít, hogy az EU-s járványügyi alapból viszonylag sok pénzt kaphat Románia, ez enyhítheti a feszültséget a koalíciós partnerek között. Hogy az AUR szereplő lesz-e vagy sem, az később kiderül, de az etnikai politizálás „biztosan felerősödik, ettől az RMDSZ pozíciója is”, viszont várhatóan a gazdasági-szociális kérdések fogják dominálni a közbeszédet, a nacionalizmus kevésbé.
Akárhogy is lesz, nem lesz radikális, határozott reform semmilyen irányba, inkább egyet előre, kettőt hátra vagy jobb esetben a fordítottja elképzelhető István szerint. Csilla sem számít igazi nagy reformokra, de ha már a kettő előre, egy hátra lesz jellemző, az is valami. „Gondolom, lesz egy nehéz első félév, de el tudom képzelni, hogy kezdenek megjelenni az apró eredmények, amik stabilizálják a hármas felállást, elmozdíthatják a válsághelyzetből”.
Abban is egyetértett a két kutató, hogy amíg ezzel vannak elfoglalva, Ciolacu vezetése alatt a PSD türelmesen végigviheti az újraépítkezését, és elég jó helyzetbe kerülhet, ha nem sikerül a koalíciónak végigcsinálni a négy évet. Ahogy az is könnyen meglehet, hogy már eldőlt a 2024-es választás is, ha nem kalandoznak el más irányba a szociáldemokraták.
