Törvénytelenség és váratlan vendégek az Urbana miatt összehívott rendkívüli tanácsülésen, ami nem is volt.
Fotók: Pál Edit Éva
Két és félórásra nyúlt a vita a péntekre, október 25-ére összehívott rendkívüli tanácsülésen annak ellenére, hogy olyan adminisztratív jellegű kérdésről kellett volna döntenie a tanácsnak, amit a frakciók együtt nyújtottak be, tehát elvi egyezség övezte.
Az Urbana jogi helyzetének rendezése végül egy törvényességi kifogás miatt elmaradt, az idő nagy részét mégsem ezzel, hanem a váratlan vendégek napirenden kívüli felszólalásával, és annak vitájával töltötték el a városháza tanácstermében.
A Bethlen utcai boltosok abban az ügyben jelentek meg, amiért már három hete tüntetnek, és azért fordultak a helyi tanácshoz, mert úgy érezték, hogy a polgármesteri hivatal nem veszi őket elég komolyan.
Venczel Attila jegyző már az ülés legelején közölte a jelenlévőkkel, hogy a kezdeményező tanácsosok nem szabályszerűen hívták össze az ülést, ugyanis a megváltozott közigazgatási törvény értelmében az összehívás után 3 munkanapnak kell eltelnie, így leghamarabb hétfőre tehették volna azt.
Egy másik rendellenességre is felhívta a figyelmet: hiányoznak a szakbizottsági véleményezések, márpedig azok nélkül nem lehet elfogadni semmilyen tanácshatározatot. Ha ez mégis megtörténne, akkor ő nem fogja azokat aláírni, mert semmisnek minősülnek.
Az utóbbi hiányosságot a tanács Benedek Árpád Csaba (RMDSZ) ülésvezető vezénylésével helyben orvosolta, felfüggesztve a tanácsülést, és a jelenlévő tanácsosokkal megtartva a szakbizottsági ülést.
Habár az EMNP-frakció nevében Ölvedi Zsolt kifejtette, hogy ellenzik a szünetet és az ülés nyilvánosságát is, végül mindhárom határozattervezet véleményezését megszavazták, a többi frakcióval egyetértésben.
A testület elég foghíjas volt, csupán 12-en voltak jelen. Hiányoztak: Hajdó Csaba, Orbán Balázs, Biró Jolán, Bíró Edith, Szabó Gyula, Lőrincz Zsuzsanna, Péter Balázs.
Az RMDSZ-frakción kívül azonban senki más nem volt hajlandó napirendre tűzni a frissen véleményezett tervezeteket, inkább alávetették magukat a jegyzői intésnek, és úgy döntöttek: nem tartják meg a tanácsülést. Azt viszont a jegyző szemére hányták, hogy a szeptemberi rendkívüli tanácsülésen, ami ugyanígy volt összehívva, nem volt kifogása, pedig a törvény ugyanaz volt.
Derzsi László RMDSZ-es frakcióvezető attól tart, hogy semmisnek nyilvánítható és emiatt támadható minden olyan intézkedés, amelyet az elmúlt hónapban végeztek az Urbana ügyében.
Venczel beismerte, hogy hibáztak,
amikor a nemrég érvénybe lépett új közigazgatási törvényt helytelenül értelmezték, viszont ez még nem jogosítja fel őket, hogy továbbra is elkövessék ugyanazt a hibát. A tanácsülésen jelen lévő polgármester azzal csitította a kedélyeket, hogy szerinte az ügy „sürgőssége nem annyira sürgős”, és ráért volna az alig egy hét múlva esedékes rendes havi tanácsülésen szavazni róla.
Helyesen döntött a tanács, hogy a törvényesség betartása mellett szavazott, vélte Gálfi, mert különben a „főispán” (szerk. megj.: prefektus) megtámadhatta volna a határozatokat.
Mike Levente (MPP) egyetértett a törvényességgel, de az RMDSZ-hez hasonlóan következetességet vár el a hivataltól, és, ha már elmaradt a tanácsülés, bejelenti, hogy megjöttek a Bethlen utcai boltosok, arra kérve az ülésvezetőt, adjon szót nekik, hadd mondhassák el problémáikat.
Még mielőtt ez megtörtént volna, Gálfi arra intette őket, hogy „ne üljenek fel a politikai mókuskerékre, ami őket is megforgatja”. A városlakók problémáit a hivatalban szeretné megoldani, nem ért egyet a politikai nyomásgyakorlással, a párbeszédben hisz. Haragszik, hogy összemosták az Urbana kérdését a Bethlen utcai boltosok ügyével, és „felültették a városlakókat”. Szerinte erősen kampányszaga van a dolognak.
Benedek Árpád Csaba szerint a polgármester lassan minden mögött ördögöt lát, pedig a városlakók csupán éltek állampolgári jogukkal: bejöttek egy nyilvános tanácsülésre, hogy ismertessék álláspontjukat. Nem tudja, hogy kinek adjon szót, végül Nagy György, az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (UKKSZ) elnöke vág bele.
Nagy György rövid felszólalásában azzal indokolta jelenlétüket, hogy az érintett vállalkozók „kétségbeesésük miatt vannak ma itt, mert nem tudják, hova lehetne tovább lépni”, és a tanácstól remélnek segítséget, miután az UKKSZ és a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozások Szövetsége (SZMVSZ) által megfogalmazott javaslatokra nem kaptak kielégítő választ a hivataltól.
Igaz, hogy „a vállalkozók nem közlekedési szakemberek”, mégis úgy érzik, hogy nem veszik őket elég komolyan. Nagy György hamis dilemmának tartja, hogy hasznos-e vagy sem az újonnan felfestett biciklisáv, a probléma abban áll, hogy a megállási tilalom ellehetetlenítette a cégek működését.
„A mi húsunkat vágják”
– dramatizált Balog Botond állatorvos majdnem egy órásra kerekedett beszámolójában – Nagyhoz hasonlóan – azzal vádolta a hivatalt, hogy félretájékoztatta az embereket azt sugallva, hogy a biciklisáv ellen tüntetnének. Ezt a korábban és tanácsülésen is bemutatott alternatív tervekkel cáfolta, amelyeken mind szerepel a biciklisáv, „a sárga csík”.
Az állatorvos kettős mércét kiált amiatt, hogy az ő rendelője előtt nem állhat meg a kliens, viszont a városháza előtt például szabadon lehet parkolni, és attól tart, hogy ha ezt most lenyelik a Bethlen utcában, akkor hasonlóan fognak eljárni abban a további 15-16 utcában, amelyet érinteni fog a város forgalmát átalakító uniós projekt. Véleménye szerint ahelyett, hogy nőne, inkább csökken a város élhetősége, elriasztják az embereket, a multikat favorizálják az ilyen intézkedésekkel.
Példaképpen azt említette, hogy inkább a közeli nagyáruházakban veszik már a pékárut és nem a Bethlen utcai perecestől. „Nem lett élhetőbb a város, nem lett több oxigén, minket pedig megfojtanak” – mondta, hozzátéve, hogy nem lehet senkit arra kényszeríteni, hogy lemondjon az autójáról, ha egyszer azért vette, hogy használja.
A hivatal részéről nem tartja korrektnek, hogy csak a kompromisszum látszatát keltik, de valójában kitartanak a szerinte hibás döntések mellett, amelyek komoly bevételkiesést okoztak a Bethlen utcai üzleteknek és közvetett módon a városkasszának is, amihez így kisebb összeggel tudnak hozzájárulni. Avagy: „ha belerúgnak az egyik végén, a másik végén is be fog rezegni”. Mivel a hivatallal nem tudnak dűlőre jutni, azt szeretnék, ha a tanács napirendjére kerülne a probléma.
Kérésük: „ami illegális volt, fehérítsük ki.
Lehessen szabályosan megállni a Bethlen utcában”. Nem tudnak egyetérteni azzal az állásponttal, amelyet Jakab Attila városmenedzsernek tulajdonítottak (bár ő tagadta), miszerint „2-3 cég, ha belebukik, belefér, járulékos veszteség”.
Boti doki szerint minden város főutcáján a kereskedők adják a pezsgést, több romániai nagyvárost emlegetve példaként, ahol – meglátása szerint – az autók anélkül parkolhatnak, hogy „összeveszejtenék a biciklisekkel”. Nem értik a különbséget, hogy a Gábor Áron és a Solymossy utcában hogyan lehet a közúton engedélyezni a megállást, a Bethlen utcán meg nem.
Elmondása szerint az állami rendőrségtől mindössze olyan választ kaptak a biciklisávra nézve, hogy a hivatalnak be kell tartania minden érvényes standardot, de ők úgy tudják, hogy Romániában nincsen elég egyértelműen leszabályozva. „Veletek azt csinálnak, amit akarnak, nálunk már rég szétrúgták volna a seggüket” – idézte az egyik rendőrt az állatorvos. „Mindenhol folytonos vonal van, erre nincs engedélyük, ez nem törvényes” – érvelt.
Későbbi felszólalásában Sinka Arnold (RMDSZ) erről úgy vélekedett: semmivel sem lett biztonságosabb a bicikliseknek, és a folytonos vonal miatt az útszéli telkeket nem tudják szabályosan, biztonságosan megközelíteni a tulajdonosok.
A replika jogán
A boxmeccsbe beszálló Jakab Attila városmenedzser előbb „megdicsérte” az állatorvos beszédbe vetett munkáját, viszont kikérte magának a személyeskedéseket, csúsztatásokat, ellentmondásokat, amelyektől szerinte hemzseg.
Felelőtlennek tartja, hogy azzal a benyomással hagyja hallgatóságát az állatorvos, mintha a városvezetés valamilyen súlyos bűnt követett volna el. A személyeskedésre hasonlóképpen válaszolt: úgy látja, hogy csak a „két úriemberrel” (szerk. megj.: Balogh Botonddal és Márton Gyulával) nem tudnak zöldágra vergődni, akiknek „semmi se számít, csakhogy lehessen az üzletük előtt parkolás”.
Úgy gondolja, hogy minden vállalható opciót felajánlották már nekik, de nekik egyik sem felelt meg, csak „a húsz éve illegális parkolójukat akarják legalizálni”. Személyes tapasztalata alapján ítélve a cégek mégsem mehetnek olyan rosszul, hiszen a Márton Gyulához tartozó központi perecesnél is tíz percet kellett sorba állnia egyszer, és amikor gyrost rendeltek a Bethlen utcából, másfél órát kellett várni a sok rendelés miatt. – Mellébeszélés, hazugság! – hördültek fel a teremben jelen levő boltosok.
Miután jó nagyot nyelt, a városmenedzser leszögezte: a városháza továbbra is kitart döntése mellett. Nem reális ilyen autóforgalom mellett újra megengedni a megállást a Bethlen utcában. Ami a kompromisszumot illeti, úgy érzi, nincs kivel megegyezni, mert csak konfliktust gerjesztenek. Benedek ennél a pontnál közbeszólt:
nem lehet, hogy a városházával van a baj?
Vele egyetértve, Mike hozzátette: a rossz menedzsment lehet az oka a konfliktusnak. „Fésüljék össze a terveket, mutassanak valódi kompromisszumkészséget” – javasolta. Sinka is úgy gondolja, hogy ha mind a két fél enged, akkor sikerülhet megegyezni, de előbb szeretné látni a dokumentumokat.
A vitába Szarvas Zsuzsa is beszállt: szerinte elkerülhető lehetett volna a konfliktus, ha az UKKSZ és az SZMVSZ végezte volna a dolgát, és még a kivitelezés előtt lépett volna, hiszen a biciklisáv felfestése, a tervek nyilvánosak voltak. „Tűzoltás helyett tekintsenek előre, ha valóban érdekképviselet akarnak lenni” – érvelt. Az EMNP tanácsosa azt sem érti, hogy most is miért a hivatalnak üzennek, amikor elvileg a tanácstól várnak segítséget.
Nagy György UKKSZ-elnök azzal reagált, hogy amire meghívót kaptak, mindig megjelentek, de most kifejezetten a vállalkozók (utólagos) megkeresésére léptek fel, és nem tartja korrektnek, hogy a felelősséget rájuk hárítják, „a döglött macskát átdobják”.
Jakab Áron Csaba SZMVSZ-elnök pedig kikérte magának: igaz, hogy magánszemélyként, de már évekkel ezelőtt jelezte egy lakossági fórumon, hogy a parkolás problémáját figyelembe kell venni az akkor közvitára terjesztett mobilitási tervben.
A vállalkozók képviseletében pedig mindig azt hangoztatta a hivatal közlekedési munkacsoportjának ülésein, hogy mindenkit vegyenek figyelembe, és készítsenek felméréseket, tanulmányokat. „Az élhető város egy működő gazdaságot feltételez, nem egy skanzen, amin végigsétálnak az időnként hazatérők, és elcsodálkoznak, hogy milyen szép”. Szerinte most sem késő, hogy a hivatal meghallgassa a vállalkozókat, és figyelembe vegyen minden lehetőséget.
Merre tovább?
Ülésvezetőként Benedek azzal nyugtatta a résztvevőket, egyúttal lezárva a vitát, hogy urbanisztikai bizottsági ülés lesz kedden, amire mindenki leteheti a terveit, elképzeléseit, és megvitatják őket. – A polgári jelenlét hasznos, de meglepetésként érte a hivatalt, hogy egy héttel korábban jelentek meg – vélte a jegyző, aki ennek ellenére biztosította a boltosokat, hogy korábbi ígéretéhez tartja magát: jelen lehetnek a tanács következő rendes havi ülésén, amit október 31-ére készülnek összehívni.
Zárszóként Gálfi Árpád elmondta: személy szerint igyekszik mindenki polgármestere lenni, azonban úgy látja, nem mindig tudnak olyan megoldást találni, ami mindenki érdekét szolgálja, csak olyat, ami a legkisebb sérülést okozza. „Egységesen kell nézni, nem utcákra bontva” a város fejlesztését – mondta.
