Szentmihályi lakosok írtak segítségkérő levelet szerkesztőségünknek a hét elején, amiben kérik a nyilvánosságot jelenlegi helyzetük megismertetésére, az érdekeltek megszólaltatására.
– Annyira elszomorító, hogy a 21-ik században egy ilyen alapvető létszükséglet nincs biztosítva az embereknek, nem aszfaltútért áhítozunk, hanem vízért, ami manapság ebben a faluban luxuscikknek számít – írják levelükben.
A helyszínen érdeklődve kerültünk az Erdő utcába, aminek az elején sárgás-kék tábla jelzi a vízvezeték rendszer elkészültét. Az utcában tovább érdeklődtünk:
tényleg ilyen nagy probléma a vízhiány a faluban?
Öt éve vásárolta az azóta már felújított házat az a székelyudvarhelyi lakos, aki kérdéseinkre készséggel válaszolt. Úgy emlékszik, pár hónappal a vásár után jelent meg az az újságcikk, ami tudósít arról, hogy megvan a pénz a hálózat kiépítésére. Nagy öröm volt számára, hiszen könnyebb lenne így az élet, ráadásul a bennvalója értéke is megemelkedhet.
Fotók: Pál Edit Éva
Egy kis kutatás után találtuk meg azt a megyei tanácshatározatot, aminek híre hallatán sokan reménykedni kezdtek.
A munkálat jóváhagyott (ÁFA nélküli) összértéke 141 ezer 74 lej, ami 829 méter vízvezetéket, 1 darab klórozó állomást, 1 darab 100 köbméteres tartályt, 311 méter elosztóvezetéket, 2 darab kültéri csapot, és 1 darab tűzcsapot foglal magába a megyei önkormányzat oldalán közzétett határozat szerint.
A Nyikómalomfalva melletti településen Hargita Megye Tanácsánának Kisvíz programjában fogtak neki a hálózat kiépítésének. 2015. augusztus 25-én a gyergyócsomafalvi kihelyezett megyei tanácsülésen fogadták el Székelyszentmihály és Bencéd ivóvízellátásának gazdasági-műszaki dokumentációját.
A következő esemény a szentmihályi történetben 2018. október 31-én történt, amikor Borboly Csaba, a Megyei Tanács elnöke Péter Zoltán polgármester jelenlétében felavatta a falu széléig érő vízvezetéket. Erről videóban számol be a megyevezető, gratulál a polgármesternek azért, hogy „gázvezetéket is felhasználták, így nem ment kárba az a munka, amivel a gázvezetéket elhelyezték, hisz a rendszernek közel fele a gáznak berakott csöveken működik”.
Sokan értelmezték ezt a faluban úgy, hogy a rendszer kész, csak a bekötésekkel kell foglalkozni a továbbiakban. Az előbbi videó alatt többen kérdezték tavaly: vajon a faluba mikor jut el víz? Konkrétan kérném leírni, hogy értsem a kérdést – válaszolta több hozzászólónak az elnök.
Elküldtük kérdéseinket hozzá az olvasói panasz beérkezése után, kíváncsiak voltunk arra, hogy mi akadályozza azt, hogy a szentmihályiak és bencédiek csatlakozzanak a hálózatra, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk rá választ. Viszont a tavalyi videó alatti kérdésekre tegnap elkezdett válaszolgatni a megyevezető.
Végső kétségbeesésben írtam Önöknek, hátha tesznek valamit
– mondja Balázs Csilla, aki Borboly Csabának is írt, mert szerinte abban a hitben van, hogy a faluban van víz, mert ő átadta a rendszert.
A szárazság óta a kútjukban úgy visszaesett a víz szintje, hogy szemmel jól látható a kút alja. Ivóvizet az üzletből, vagy Homoródfürdőről hoznak, a reggeli tisztálkodásnál egymás kezébe öntik a vizet, úgy mosakodnak.
A helyiek szerint azt is meg kell gondolni, hogy a benti vécére menjenek, mert nincs, amivel lehúzni, inkább a kinti illemhelyet használják. A szennyest Udvarhelyre viszik, ott mosatják ki ruháikat, mert nincs víz.
Esőért imádkoznak
Az életet most kezdő, családalapításon gondolkodó fiatalok aggódnak, ha gyerekük lesz, akkor nagyobb vízmennyiségre lesz szükségük, a kicsiket fürdetni, pelenkázni kell. Kikérték csíki geológusok véleményét, megnézették az udvarukon hol van víz, hogy saját kutat furassanak. Azt a választ kapták, hogy Szentmihályon nem érdemes próbálkozni, mert nincs víz a falu alatt. Egyébként is, úgy gondolják, hogy a munkálathoz szükséges három ezer lej körüli összeget nem adnák ki a bizonytalanra, főleg, ha ilyen kevés az esély. Nem is mindenki tudna hirtelen előteremteni ennyi pénzt.
– Legyen víz mindenkinek, ez alapvető feltétel kellene legyen az Unióban, nem valami elérhetetlen ügyért emeltük fel a hangunk. Sokan biztos haragudni fognak ezért, de nincs más választásunk. Az egész faluban ez a téma. Az istentiszteletek után vagy a víz, vagy a medvejárás témája uralja a beszélgetéseket – mondja Csilla.
Tarcsafalvi Zoltán falufelelőssel futunk össze, aki traktorával igyekszik valamerre. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy milyen új információval rendelkezik, mikor lehet csatlakozni a rendszerre. 22 állata van, azokat itatni kell. Neki szerencséje van, mert a kapun belül négy kút szolgálja a gazdaságot, így nincsenek víz nélkül.
– Mindenki zúgolódik, de amíg támogatás nincs, addig nem lehet semmit csinálni. Ha a közmunkán múlna, akkor biztos mindenki odaállna, segítene. Ha bekötnék, akkor mindenki rendezné a maga részét. Arról volt szó, hogy dolgoznak rajta, szerintem az anyagiak késleltetik a munkálatokat. A tanácsnak volt egy nagyobb pályázata, ahova önrészt kellett fizetni, a Martonos felé vezető út építése felemészthette a pénzt. Az biztos, hogy szárazság van. Ma voltam sírt ásni, csak úgy porozott a föld. Reménykedek abban, hogy lesz valami a vízvezetékből a jövőben, az aknákat kellene megcsinálni csak, utána lehet csatlakozni – mondja kissé tanácstalanul a falufelelős.
Pletykálkodnak a faluban
A nehéz helyzetben az emberek találgatják a vízvezeték rendszer átadásának elhúzódását. Jobban mondva: a szolgálatás igénybevételének elmaradását. Attól tartanak, hogy még egyszer nem adnak pénzt a hálózatépítésre, ha már egyszer adtak arra. Sokan azt gyanítják, hogy a bencédiek már élnek a vízzel.
Utóbbit cáfolta az alpolgármester felesége, akivel Szentmihály központjában találkoztunk. Szerinte az emberek sok mindent kitalálnak, aminek nincs valóságalapja. Náluk tényleg van víz, de a Bencéd határában lévő két forrásból látják el a falut.
14 település, 16 templom
Siménfalva község polgármesterét, Péter Zoltánt is megkerestük, hogy segítsen megérteni a helyzetet. Beszélgetésünket a község bemutatásával kezdte, elmondta, 14 település áll sorban azért, hogy kapjon a községi költségvetésből.
– Azokban a községekben, ahol 1 templom, 1 iskola, 1 kultúrház van, azok nem értik ezt a helyzetet. Nagyon sok közintézményt sikerült felújítani az elmúlt időszakban, még sok van hátra. Csak templomból 16 van a községben, ez szemlélteti helyzetünket – mondja a polgármester.
Általános problémáról van szó szerinte, nem csak Szentmihályon szűkölködnek a vízzel, több települést érint az aszály, legalább három-négy év csapadéka hiányzik a földből.
Az erdő alatt fúrtak két kutat a megyei önkormányzat támogatásával, onnan vezették be a vizet a falu elejéig, az Erdő utca végéig, ezt a vízvezetéket csatlakoztatják a 2,5 kilométer hosszú, Bencéd felső feléig érő gázvezetékhez.
A gázvezetéket hozzávetőleg tizenöt éve fektették le azzal a szándékkal, hogy bevezetik a gázt a településre. Ez a terv nem sikerült, így arra gondoltak, hogy a még nem használt gázvezetéket összekötik a nemrég megépített vízhálózattal, aminek a teljes hossza 4 kilométer, így időt, pénzt, energiát spórolnak a hálózat kiépítésénél.
Ennek finanszírozása a községi önkormányzatot terheli, a munkálat kisebb értékű beruházásnak számít, ezért nehezen talált a községvezetés céget rá. Korábban már elvállalta egy cég, de végül úgy döntött, nem csinálja inkább meg.
Jelenleg egy másik cég ígéretére alapozva mondja a polgármester, hogy van egy olyan vállalkozó, aki ősszel nekifog a munkának.
Mit jelent ez a munka?
Amikor a gázvezetéket elkészítették, akkor nem kértek olyan minőségi és műszaki bizonylatokat, amiket most megkövetelnek.
– A vizet nem lehet úgy vezetni, mint a gázt. A patakok felett vagy le kell szigeteljük a vezetéket, vagy bele kell tenni a földbe a csöveket, hanem elfagyna télen. Amikor a hálózat ellenőrzését befejeztük, akkor ezt műszaki átadás követi. Meg kell építeni az aknákat, szellőztetőket. Utána kezdődhet a lakossági csatlakozás – részletezi a polgármester.
A gázvezeték részleges átépítésének, ellenőrzésének munkálatai viszont még mindig nem oldják meg a teljes problémát. A hálózatnak működtető kell, aki megfelelő körülmények között, a törvényeknek megfelelően szolgáltatja a vizet. Kérték a keresztúri vízvállalatot, hogy vegyék át a rendszer szolgáltatásának feladatait, de nem érdekelte őket. A községvezető szerint az is hozzájárult a munkálatok elhúzódásához, hogy hónapokat vártak az Electrica által kiadott engedélyekre.
Most olyan közös megoldáson dolgoznak egy, több község részvételével zajló fejlesztési társulás keretében, hogy működési formát és megoldást keressenek a térség érdekelt községei számára kanalizálás, víz-, és szemétszolgáltatás terén.
Mit akar a nép?
– Az egész utcában két helyen van a kútban víz, mi a szomszédtól kértünk idáig. De most szólt, hogy nagyon leesett a víz szintje, kellett vegyem a lapot, hogy ne menjek többet – mondja az a középkorú nő, aki éppen most hozott egy vödör vizet egy olyan ház udvaráról, ahol már nem lakik senki.
Jelenleg az utca végéről hordja a lakosság a vizet, ki vödörben, ki nagyobb tartályokban. Azzal is próbálkoznak, hogy nagyobb mennyiségben hozzanak a szinte kiszáradt kutakba vizet, ami lehetetlen küldetésnek tűnik, az aszály miatt a kutak nem tartják meg a vizet, minden odalesz, ha beletöltik.
Az emberek szerint megoldást jelenthetne a száraz, víz nélküli időben ideiglenes megoldások után nézni: víztartályokkal hozhatnának vizet azokra a helyekre, ahol nehezen, vagy nem férnek hozzá. Ha nem is csinálnak, legalább ígérjenek valamit – mondják kétségbeesetten.