Még a nap is hegyesebben süt a Hargitán, ahogy hazafele indulunk az új megyei önkormányzat és megyeelnök beiktatásáról. 2008 óta először újra megyei tanácselnöke van Udvarhelyszéknek, akarom mondani: udvarhelyszéki tanácselnöke van Hargita megyének. De ne siessünk ennyire előre, kénytelenek leszünk előbb eltölteni két-három órát a megyeszékhelyen ahhoz, hogy ebben a felemelő élményben részesülhessünk.

fotók: MÁTÉ EMŐKE

Úgy kezdődött, hogy a csíki sétatérhez érve biztatóan integettünk Bíró Barna Botondnak, akkor még jövendőbeli megyeelnöknek, amint átkelt az úton Sinka Arnold társaságában, aki örömapaként kísérte a fiatalembert, nehogy meggondolná magát. Megörültünk egymásnak, mert mindig jó egy nagyobb városban valaki hazánkfiát látni.

Aztán leparkoltunk a Fenyő hotel elé, vettünk parkolójegyet, és ezúttal nem felejtettük ott az autót, mint a helyi eseményeken szoktuk, hogy gyalog visszamegyünk a szerkesztőségbe, majd este a büntetőcetlinek is örülünk, mert azt jelenti, hogy nem veszett el szőrén-szálán az autó.

Aztán pedig besodródtunk az egybegyűlt öltönyök, kiskosztümök, piros rúzsok között a sajtónak fenntartott helyre, ahonnan nem látszott semmi. De legalább meghívtak. Ami nagy szó, mert jó pár éve nem kapunk semmiféle kérésre semmiféle tájékoztatást a Borbolyházáról. Legfennebb megtisztel látogatásával Elnök úr, hogy megtanítson az újságírói deontológiára.

Úgyhogy kussolunk és örvendünk, hogy jelen lehetünk,

amint az egész pontosan 13 óra 7 perctől kezdődő ceremónián beiktatják Hargita megye tanácsát és tanácselnökét. Fel kell jegyezni, egy újabb mikrotörténelmi pillanat. 2008 óta az első udvarhelyszéki megyeelnök Bíró Barna Botond, és a megyei tanácsban is szép számmal találunk udvarhelyszékieket. Még az EMSZ-esek 50 százaléka is, szám szerint 1 személy, környékbelink.

A teremben megy a smúzolás, más néven csevegés, barátkozás ezerrel. Mielőtt még az ajkakra rögzülne az udvarias mosoly, észreveszünk pár udvarhelyi arcot: elsők közt Székelyudvarhely új polgármesterét, majd a helyi tanács múlt héten beiktatott, illetve a megyei tanács most beiktatandó tagjait, az udvarhelyszéki polgármestereket, újságíró kollégákat is persze. Velük nem teljesen felhőtlen a viszontlátás öröme: gépelünk, figyelünk, mint a heringek.

– Mindenkit idecsődítettek a prefektúráról, itt az összes osztályvezető, hogy legyen tömeg – állapítja meg sommásan egy tapasztalt, helyismerettel rendelkező a közelemben, majd Günther Ottó mint házigazda kéri, hogy foglaljunk helyet, és közli, hogy szimultán fordítás lesz, de előbb megköszöni Szabó Zsolt és zenekara zenei felvezetőjét. Ők is udvarhelyiek legalább részben, s ilyen kellemes ambiental jazz-szerű muzsikával nyugtatták a szervezők és az eskütétel előtt állók zaklatott idegrendszerét.

Isten engem úgy segéljen

Nagyon hasonló a szertartás ahhoz, amit a helyi tanács beiktatásán láthattunk. A román himnusz meghallgatása után Petres Sándor prefektus köszönti a jelenlévőket, és közli magyarul, majd románul, hogy Hargita megyének 30 önkormányzati képviselője van, közülük 28-nak érvényesítette a mandátumát a megyei törvényszék, és megkéri a megyei főjegyzőt, Balogh Krisztinát, hogy közölje a jelenlétre, valamint a legidősebb és a két legfiatalabb tanácsosra vonatkozó információkat.

A főjegyzőtől megtudjuk, hogy Csillag Péter, az Erdélyi Magyar Szövetség képviselője vezeti az ülést rangidősként, Elekes Dániel és György Botond (igen, a humorista) pedig drukkolnak neki az oldalán.

Mind a 28 személy jelen van, akiknek a törvényszék érvényesítette a mandátumát, jelenti a létszámot még a főjegyző.

Szerencsére hátul megy az élő közvetítés, és látni a monitoron időnként, hogy ki szólal meg.

Ezután Csillag Péter veszi át a szót. Dicsértessék a Jézus Krisztus!-sal köszönt mindenkit, és bejelenti, hogy – akárcsak a helyi tanács beiktatásán – két része lesz az eseménynek: először a megyei tanácsosokat iktatják be, a második részben pedig a megyei tanácselnököt.

Ezután 28-an járulnak az erre külön berendezett asztalhoz, hogy az Alkotmányra és a Bibliára tett kézzel esküt tegyenek. A főjegyző kiemeli, hogy nem muszáj a vallásos formulát használni, de nem él senki a lehetőséggel. A magyarok két nyelven, a románok egy nyelven tesznek esküt, majd aláírják két példányban az eskütétel szövegét, egy az iktatási ceremónia dossziéjába kerül, a másikat hazavihetik az önkormányzati képviselők Felolvassa az eskü szövegét románul és magyarul, amit sorra megismételnek az egyenként az asztalhoz járuló tanácsosok.

Névsor szerint (kiemelve az udvarhelyszékiek):

Az RMDSZ-től: András Lóránd, András Róbert, Barti Tihamér, Becze István, Borboly Csaba, Dobos Melinda, Elekes Dániel, Fazakas Imre, Ferencz-Salamon Alpár László, Fodor Zoltán, Geréb László, György Botond, Kántor Boglárka, Kolumbán Dávid, Márton Csaba, Portik Erzsébet Edit, Portik Zsolt, Rákosi-Szeiwarth Ildikó, Rátz István, Sinka Arnold, Szabadi Kinga Zsófia, Szentes Antal, Tamás Ernő.
Az EMSZ-től: Tőkés Lehel, Csillag Péter
A PNL-től: Lazăr Costel Cristian (PNL), Truță Sorin Nicolae
A PSD-től: Rugină Dan Ciprian járul az asztalhoz, ahonnan huszonnyolc alkalommal halljuk: Jur să respect Constituţia şi legile ţării şi să fac, cu bună-credinţă, tot ceea ce stă în puterile şi priceperea mea pentru binele locuitorilor judeţului Hargita. Aşa să îmi ajute Dumnezeu!

Ugyanez 25 alkalommal magyarul is elhangzik: Esküszöm, hogy tiszteletben tartom az Alkotmányt és az ország törvényeit, és Hargita megye lakosai javára erőm és hozzáértésem szerint jóhiszeműen mindent megteszek. Isten engem úgy segéljen.

Bíró Barna Botond és Lăzăroiu Florin Răducu mandátumát visszalépés miatt nem érvényesítette a törvényszék, az RMDSZ-es és a PSD-és listáról fogják őket pótolni, a póttagok a legközelebbi tanácsülés alkalmával tehetik le az esküt, tájékoztat román nyelven a főjegyző.

A közönség állva figyel, egy darabig, aztán a hátsók apránként leülnek.

A ceremónia végén a főjegyző megállapítja, hogy mivel a tanács több mint fele, szám szerint 28 tanácsos letette az esküt, Hargita megye tanácsa megalakultnak tekinthető. Figyelmezteti az újdonsült önkormányzati képviselőket, hogy ne felejtsék el letenni a vagyon- és érdeknyilatkozataikat.

Három a megyei igazság

Ezzel el is értünk az első rész végére, hogy az ünnepi hangulatot megtartsuk, hallgatunk még egy kis zenét. Majd Csillag Péter hangja csillan fel újra, hogy felkérje a főjegyzőt, olvassa fel, hogy a törvényszék érvényesítette az RMDSZ-es Bíró Barna Botond mandátumát, aki a legtöbb szavazatot ért el a megyeelnök-jelöltek közül június 9-én. Az elnök saját Bibliával érkezik, amit saját kezűleg helyez a saját keze alá, majd esküt tesz, aztán felolvassa a jegyző, hogy beiktatottnak tekinthető.

Az új megyeelnök első beszédét hallhatjuk magyarul és románul. Köszönti Kelemen Hunort, a szenátorokat és képviselőket, a csíkszeredai főkonzult és a prefektust, a történelmi egyházak képviselőit, sajtó képviselőit, a megyei főjegyzőt, a szakosztályok vezetőit, az alárendelt intézmények képviselőit és az újonnan megalakult testület minden tagját. És mindenkit.

Kevés nagyobb megtiszteltetés érhet egy embert, mint az, hogy felhatalmazást kap közössége szolgálatára – hangoztatja két részből álló beszédében, melynek első része a missziót vázolja fel, a második része pedig deklaratívan a fiatalokhoz szól, de valójában ejsze inkább Bíró Barna Botondról.

Az első részben a munka minden szépségének, felelősségének és kihívásainak ismeretében köszöni meg a bizalmat, majd elmondja, hogy sorsdöntő idők, történelmi változások előtt állunk. Úgy értékeli, hogy az év elején tett megállapításaik, miszerint a 2024-es év történései legalább egy évtizedre meghatározzák közösségünk jövőjét, érvényesek ma is mind a világpolitikára, mind a megyére nézve.

„Olyan világban élünk, ahol egyre inkább a félelem, a manipuláció és az indulatok határozzák meg mindennapjainkat. Ahol szembefordítják az egyént közösséggel, a híveket az egyházzal, a közösséget a politikával, a politikát a közjóval” – vázolja fel az értelmezési keretet, amelybe elhelyezi a gondolatait.

Majd a megjelent közösségi vezetőkhöz szól, akiknek ilyen körülmények között „három fontos teendőnk van: gondolkozzunk pragmatikusan, beszéljünk világosan, és cselekedjünk kiszámíthatóan:”

A pragmatikus gondolkodás alatt azt érti, hogy a szűkös erőforrások közepette azokra a dolgokra kell összpontosítani, amelyekkel a legjelentősebb társadalmi változások érhetők el: a közlekedés, az egészségügy és az oktatás ez a három fő szempont, mindegyik középpontjában az emberek. Negyedikként a kultúrát említi, hisz az erős közösségi gondolkodás a mindennapokban erőt ad és segít tájékozódni. Ami a közlekedést illeti, azok az útvonalak fognak elsőbbséget élvezni, amelyek a munkaerőáramlást segítik, az áruszállítást gyorsítják és a turisztikai desztinációk elérését könnyítik. Az egészségügyre nézve a bonyolult műtétek megyén belüli elérhetősége, az oktatásban pedig a gyerekek és a pedagógusok számára kényelmes, modern iskolák létesítése a cél.

Erről beszélt a kampány során megyeszerte, és szerinte ennek szavazott bizalmat 103 ezer ember. Bár az egész megye lakosságát kell képviselnie, főként ennek a 103 ezernek kell bizonyítania. Számít ebben a munkában a tanácsra, főként az RMDSZ-frakció segítségére, akikkel együtt vállalták ennek a programnak a megvalósítását, de a többi frakciónak is őszinte együttműködést kínál. Hiszen csapatban, összefogva lehet haladni. S ebbe a csapatba, nyilván, szükség lesz egy erős bukaresti képviseletre is, következik a kampány következő része. Melyből megtudjuk, hogy nekünk, Hargita megyeieknek az az érdekünk, hogy visszakerüljön az RMDSZ a parlamentbe és a kormányba, és a józan gondolkodás érvényt nyerjen.

„Ne kelljen novemberben is az augusztusi számlák kifizetésére várni, ne késlekedjenek az állami beruházások, és ne a politikai bulvár, hanem az állampolgárok problémái legyenek a politika középpontjában” – fogalmaz meg kritikát az állammal szemben RMDSZ elnökválasztási kampányának koncepciójába illeszkedve Bíró, majd néhány konkrét tervre is kitér.

A kiszámíthatóság és biztonság jegyében jövő év elején megyei fejlesztési tervet készítenek, mely tartalmazza a prioritásokat a megyéből és a megyei tanács következő 10 évének fő beruházásait előrevetíti. „Konszenzust kell teremtenünk abban, hogy a megyei tanács rendelkezésére álló erőforrásokat milyen elvek és tervek szerint fogjuk felhasználni” – hallatszik ki, hogy nem minden döntés szokott konfliktusmentes lenni, de ezt kivédendő egy mindenki által ismert, és elfogadott tervre mindig lehet hivatkozni. Minden célunk, munkánk, tervünk központjában az emberek állnak, mi vagyunk értük és nem fordítva. Ezt sosem szabad szem elől tévesztenünk – végezi be a mondókája első felét, és a kommentálók kórusa is megszólal: na meglátjuk.

Botika és a cicanadrág

A fiatalokhoz szólva meghallgathatjuk, hogy Bíró Barna Botond egy 220 lelkes kis faluban nőtt fel, „ami épphogy csak le nem fütyög a megye széléről”, a líceumban kiváló eredményeket ért el, egyetemen negyedév végére színtízes lett. A középiskolában megkérdezték, hogy miért ezt a szakot választotta, az egyetemen, hogy politológia helyett miért nem a bizniszre ment, a politikusok szerint pedig inkább papi hivatás állna jól neki.